Nemzetgyűlési napló, 1922. X. kötet • 1922. február 20. - 1922. március 14.

Ülésnapok - 1922-108

338 A nemzetgyűlés 108. ülése 1923. évi március hó 7-én, szerdán. Szomjas Gusztáv : Majd elölről kezdjük megint az egészet ! Peidl Gyula : Kezdjék el megint; elölről, próbáljak meg ha még kevés volt \ (Egy hang a szélsőhaloldahn : Hát magasabb munkadíjat sem szabad követetni ? !) Szomjas Gusztáv : Maguk ugy szeretnék, ha elölről kezdenék ! Rakovszky Iván belügy min ister : Ne legyenek olyan naivak ! Ezt ő mondja, az internált mondja ! (Zaj a szélsőbaloldalon.) Elnök : Csendet kéiek ! Szeder Ferenc : És jönnek sorra egymásután kirívóbbnál kirívóbb esetek. Nem szólok én azokról, akiket betörésért, lopásért elitéltek és azután kerültek a fogolytáborba, bár ezeknek az ott tartását is igazságtalannak taitom és igazságtalannak tartom, hogy minden Ítélet nélkül éveken keresztül legyenek ott ilyen bűnöző emberek is. De íme jön egy, aki a fővárosnál tűzoltó volt. Munkakerülésért, csavargásért került oda, mondják a bizottságok. Munka kerülésért került oda az a munkás, aki először a városnál tűzoltó volt, de mert megrokkant, a Ganz-gyárnál helyezkedett el és cipőt akart a Teleki-téren vásárolni. Elfogták, a Ganzgyárban van ezidőszerint is a munkakönyve, ő pedig Zalaegerszegen hónapok óta, a családja, felesége, négy gyermeke — mint nekünk mondotta — idehaza nyomorog. Forgács Miklós : Családja nincs itt, én kerestem ! Elment Romániába ! Szomjas Gusztáv : így tették tönkre Magyarországot ezzel a beállítással. (Zaj.) Elnök (csenget) : Csendet kérek ! Szeder Ferenc : Most jönnek a székely kémgyanusak, jönnek a Csiki székelyek, a szárhegyiek, akik ha valaki az, igazán faj magyarok és ezek kérogyanusak. Kérdezem azt, mire alapítják valakinek a kémgyanus voltát 1 Miből állapítják meg, hogy valaki kémgyanus-e vagy sem. Ha van bizonyíték arra nézve, hogy kém, akkor tessék bíróság elé állítani és mint ilyennel szemben eljárni. De amikor nincs bizonyíték, amikor csak egyszerű feljelentés alapján mondják kémgyanusnak, és ott önérzetesen kijelenti, hogy én igenis azt akarom, hogy a rám kent szennyet itten mossák le rólam, hogy a becsületemet itt adják vissza, ahol el akarják venni a családja, gyermekei és testvére becsületét, akkor én furcsának és érthetetlennek találom, hogy azt a csiki székelyt ott tartják mint kémgyanusat az internált táborban. Propper Sándor : Ez az integritási politika ! Szeder Ferenc : Tovább mehetnék és részletezhetném tovább a látottakat és az ott kihallgatott egyének vallomásait, részletezhetném és megállapíthatnám, amit már eddig is számtalanszor megállapítottunk, mint kétségbevonhatatlan tényt, hogy az internált tábornak nincsen semmi létjogosultsága. Aki bűnös, állittassék a bíróság elé, aki pedig nem az, — amint előfordultak esetek, hogy aki a vörös hadseregben kocsis volt, az ott van, a parancsnok pedig most is szabadon jár — az ilyenek pedig bocsáttassanak szabadon, illetőleg oszlattassék fel maga az internálótábor is. Kétségtelen és igaz tény az, hogy az ott látottak még az egységespárti képviselők lelkét is megindították abban a pillanatban, amikor végignézték ezt és kijöttek az internálótáborból. (Felkiáltások a szélsöbaloldaloti : Hullott a könnyük !) Igaz, és ismételten én is hangsúlyozom, amit nagyon ügyesen megcsinált Szabó József t. képviselőtársam. Ö ugyanis abból a felfogásból indult ki, hogy a bizottság tagjai mentül inkább lesznek távol Zalaegerszegtől és mentül inkább távolodik az idő a látogatástól és mentül inkább az egységespárti hivatalos felfogást kell nekik magukénak vallani, annál inkább más színben látják a zalaegerszegi állapotokat, mint akkor a közvetlen impresszió hatása alatt, — megszavaztatta a képviselőket és igaz, ismételten én is hangsúlyoztam azt, hogy az egységespárti képviselők nagyobb része is azon az állásponton volt, hogy ezt az Európa szégyenét — és itt ismételten idézem annak a t. képviselőtársamnak szavait, aki azt mondta, hogy ezt a tábort, amelyet mi nehéz milliókkal és keserves milliók árán tartjuk fenn, ezt igenis minél előbb fel kell oszlatni. KÓSZÓ István : Én nem tudom, kik tartották meg azt a tanácskozást és hol volt az a megszavaztatás. Ugy látszik, önök összeültek és ugy határoztak. (Zaj és felkiáltások a szélsöbaloldalon : A vonatban !) Elnök : Csendet kérek ! Peidl Gyula : Tiltott gyülekezésért meg kell büntetni őket ! Propper Sándor Tessék feljelenteni Kószó bácsi. (Zaj.) Elnök : Csendet kérek ! Szeder Ferenc : A másik kérdés a rendőri jelentkezés kényszere, amelyet szintén szóvá akarok tenni. Én ugyanis bármennyire boncolgatom a rendőri jelentkezés kérdését, legkevésbé sem tudok önmagammal arra a megállapításra jutni, hogy a rendőri jelentkezés valamelyes preventív intézkedéseket foglalhatna magában. Egy pillanatig sem tudom elképzelni azt, hogy az a munkás, aki egy héten egyszer vagy mindennap is jelentkezik a rendőrségen, Propper Sándor : Valamivel csak kell foglalkoztatni a rendőrséget ! Szeder Ferenc : ... az a munkás, aki állandó jelentkezésre van kötelezve, ha akarna, ne árthatna a társadalmi rendnek és ne veszélyeztethetné azt a társadalmi rendet. Különben is, amikor különböző felfogású elemek együtt várakoznak a rendőrségen, amikor kommunisták és szcciálisták mellett betörők és más hasonló elemek is állnak a rendőrség előtt, szépen liba sorban, igen sok mód és alkalom nyilik arra, hogy megismertessék egymással felfogásukat. És méltóztassanak elképzelni, hogy azok, akik közös szenvedésre vannak kárhoztatva, sokkal bizalmasabbak egymással szemben, mint például az