Nemzetgyűlési napló, 1922. X. kötet • 1922. február 20. - 1922. március 14.

Ülésnapok - 1922-108

326 A nemzetgyűlés 108, ülése 1921 Propper Sándor : Erre csak egy szó van : Pfuj ! Peyer Károly: Ilyen aljas nem volt senki ebben az országban ! Elnök : Peyer képviselő urat rendreutasítom. Pikler Emil : Ilyen képviselő, aki kommunistának mondta magát, nincs egy sem az országban, csak Zsirkay ! Elnök : Pikler képviselő urat kérem, méltóztassék csendben maradni. A képviselő ur nyugodtan meg tudta hallgatni a támadást, méltóztassék tehát őt is csendben meghallgatni. Propper Sándor : Pfuj ! Elnök : Propper képviselő urat rendreutasítom. Annyi illemmel kell viseltetnie egyik képviselőnek a másikkal szemben, hogy legalább a védekezését csendben meghallgassa. (Helyeslés jobb felől) Pikler Emil : Erre nincs védekezés ! Elnök : Nem a képviselő urat kérték, hogy védekezzék és nem a képviselő urat támadták meg. Zsirkay János : Kelemen Bélának a »Szegedi ellenforradalom« című könyve 283. oldaláról egypár sort fogok felolvasni. Mindjárt meg fogom magyarázni a felolvasás után, miért szükséges ezeket felolvasnom. (Olvassa.) »Az Uj Magyarországnak negyedik száma jelent ma meg. Zsirkay János, a Tevéi főtitkára a szerkesztő, belső, külső munkatárs és riporter is egy személyben, mert az egész lapot ő állítja egybe. Egyelőre két oldalon jelenik meg, ami nem igen elégíti ki a publikumot, mely a sztrájk miatt nélkülöz most minden sajtóterméket. Végre van egy orgánum, amely kormányunkat, a nemzeti eszmét és a keresztény irányt támogatja. A szedés és nyomtatás sok bajjal és vesződséggel jár, mert szervezett munkást nem kapni.« -— »Itt tartom helyénvalónak, hogy a Tevéi-fiukról, a Tevéi-gárdáról megemlékezzem«, — mondja alább Kelemen. Nem olvasom fel a többi részét, mert szorcsan nem tartozik ide és nem akarom a nemzetgyűlés figyelmét annyira igénybevenni, csupán a Tevél-apródokról való megemlékezést olvasom fel. Peidl Gyula: Mikorról szól ez ? Zsirkay János (olvassa) : »Az ellenforradalom nyílt zászlóbontásakor már készen áll a Tevélapródok csapata. Ott volt . . .« Peidl Gyula: Tehát a bolsevizmus bukása után. Hisz azt tudtuk. Zsirkay János: ». . . ott segédkezett mindenütt, ahol csak szükség volt az ifjúság fürgeségére, mozgékonyságára. Mikor megindult az első intranzígensebb magyar, nemzeti szellemű napilap, az Uj Magyarország, a kicsiny Vásárhelyi-sugárúti nyomdában ott állottak az ifjak a szedők mellett s lázas izgalommal lestek, mikor hullanak ki a gépből az első nemzeti irányú sajtóorgánum beköszöntő példányai, aztán hónuk alá kapták a lapot s mint rikkancsok ők hirdették először az utcán szerte a városban, hogy a nemzeti ébredés hajnala fel. évi március hó 7-én, szerdán. hasadt, megjelent az »Uj Magyarország«. Persze a példányokat gyorsan elkapkodták. Az általános sztrájk alkalmával ott voltak a gázgyár épületében, szenet is lapátoltak és szivattyúzták a kommunista munkások által a gázvezetékekbe beengedett vizet.« Peyer Károly : Hogy függ ez össze a levéllel ? Zsirkay János (továbbolvassa) : »Villanyerő hiján kézzel hajtották a Tevél-apródok a nyomdagépeket s a sztrájkolok halálos fenyegetései ellenére a legfélreesőbb utcákra is elmentek, mint lámpagyújtogatók. Egyikük-másikuk vendéglőkben a sztrájkoló pincérek helyett vállalta a kiszolgálást!« Azt mondta a múltkor Peidl képviselő ur, hogy nem is vagyok megemlitve név szerint Kelemen könyvében... Peidl Gyula: A névjegyzékben. Zsirkay János : ... a névjegyzékben. Én pedig azt mondtam, hogy működésem az egész könyvön végig vonul. Igen végig vonul, de nem névleg, hanem a nemzeti gondolat szervezésében. Peyer Károly: De a kommünben névleg vonul végig. Zsirkay János: Én nem is akartam névleg szerepelni Györki Imre : A kommünben igen. Zsirkay János :... de igenis titokban megszerveztem a Tevél-apródokat, mert tudtam, hogy eljön a mi időnk, a nemzeti gondolat hajnalhasadása. És amikor a szegedi munkások között egyetlen egy nem akadt, aki odaállt volna a nemzeti gondolat mellé és azután általános sztrájk tört ki — hiszen köztudomású, hogy Szegeden három napig általános sztrájk volt — akkor én azt mondtam az akkori kormányelnöknek, hogy nem kell erre nagy súlyt helyezni, mert mi a magunk szervezettségénél fogva képesek vagyunk az általános sztrájkot megbuktatni. így állítottuk be a Tevél-apródokat, akiknek megszervezéséhez nekem idő kellett. .. Peidl Gyula: Márciusban mit mondott? Zsirkay János : ... hogy megindíthassuk Szegeden a munkások által megakasztott életet, hogy megtörjük az általános sztrájkot és így igazoljuk a megszálló franciák előtt azt, hogy a nemzeti gondolatnak igenis van gyökere Szegeden. Peyer Károly: Bodóné! Zsirkay János: Mert ha nem tudtuk volna megtörni az általános sztrájkot, amit csak a Tevél-apródokkal, a mi szervezett embereinkkel tudtunk megcsinálni, a franciák azt mondták volna, hogy a szegedi ellenforradalmi kormány alakulását nem engedélyezik, mert ez nem gyökerezik a nép akaratában. Peidl Gyula: Zsirkay mint ellenforradalmi fundamentum. Zsirkay János : A nemzetgyűlés elfogulatlan, tárgyilagos tagjainak Ítéletére bizom, hogy döntse el a dolgot; március 25-én reggel le voltam