Nemzetgyűlési napló, 1922. X. kötet • 1922. február 20. - 1922. március 14.

Ülésnapok - 1922-108

À nemzetgyűlés 108. ülése 1923. tolt a felfogása, hogy az internálótábort fel kell oszlatni. Eőri-Szabó Dezső: De nem azonnal! Szilágyi Lajos : .Talán addig tartson, amed­dig a mandátum? Öt évig? Eőri-Szabó Dezső: Alapos revízióval előké­szíteni a dolgot! Szabó József*. Az volt a felfogásom, hogy ez a bizottság nem azért ment oda ki*, hogy ott látogatást tegyen és hazajőve minden maradjon ugy, ahogy volt, hanem azért, hogy ennek a bizottságnak a felfogása, véleménye mérvadó legyen a további eljárást illetőleg; és ha ez a bizottság akkor ugy vélekedett, hogy fel kell oszlatni az internálótábort, . .". Rakovszky Iván belügyminister : Az nem meg­választott bizottság volt! Szabó József : . . . akkor, azt hiszem, a bel­ügyminister ur sem zárkózhátik el a bizottság­nak ezen felfogása elől, annál is inkább, mert hisz a bizottságban nagyobb számban volt kép­viselve a többségi párt, mint az ellenzéki pártok, egészen jogos volt tehát a feltevés, hogy a bel­ügyminister ur fedni fogja a többségi párt fel­fogását is. Rakovszky Iván belügyminister: Furcsa kis kormányzás lenne ! Szabó József : Ezek után a következő inter­pellációt vagyok bátor intézni a belügyminister úrhoz (olvassa) : »Van-e tudomása a belügy­minister urnák arról, hogy a zalaegerszegi inter­nálótáborban nagyon kevés kivétellel ártatlan, vagy oly kis bűnt elkövetett egyének vannak internálva, akik, ha visszaadják egyéni szabad­ságukat, ismételten értékes és hasznos munkásai lehetnek a társadalomnak? Hajlandó-e a belügy­minister ur az igazi bűnösöket a biróság elé állitani, az ártatlanokat szabadlábra helyezni, és. az internálótábort, mint teljesen felesleges intézményt, feloszlatni ? (Élénk helyeslés és taps a bal- és a szélsobáloldálon.) Elnök : Az interpellációra a mai ülés folya­mán fog a belügyminister ur válaszolni. Szólásra következik? Forgács Miklós jegyző: Fábián Béla! Fábián Béla: T. Nemzetgyűlés! Én nem azoknak az ügyében fogok interpellálni, akik Zalaegerszegen internálva vannak, hanem azok­nak az ügyében, akik, véleményem szerint, ha a zalaegerszegi tábor fentartandó, Zalaegerszegen kellene, hogy internálva legyenek. (Halljuk! Halljuk ! a hal- és a szélsobalóldalon.) Halász Móric: Ugy látszik, mégis szükség van rá ! Fábián Béla : En azonban magam is a tá­bor fentartása ellen vagyok, mert *az a meg­győződésem, hogy mindenki, aki bűncselekményt követ el, állíttassák a törvényes biró elé, és ab­ban az esetben, ha a Btk. rendelkezései szerint bűn az, amit elkövetett, van elég fegyháza, bör­töne, fogháza az országnak Farkas István : Több, mint kell ! évi március hő 7-én, szerdán. 313 Propper Sándor: Több, mint iskola! Fábián Béla : ... és van súlyosabb bünte­tés is az ilyen cselekmény megtorlására. Nem óhajtok sem leleplezésekkel, sem poli­tikai pikantériákkai szolgálni akkor, amikor az izgató és lázitó sajtó ügyét már nem először hozom ide a nemzetgyűlés elé. Nem óhajtok le­leplezésekkel és pikantériákkal szolgálni, mert az én véleményem szerint ebben az országban a politikai hangulatok és politikai ellentétek annyira kiéleződtek, a nemzeti egység atmoszfé­rája helyett annyira uralkodik itt a lázítás és vér atmoszférája, hogy a politikai dolgok meg­birálásánál itt nem egyedül a feddhetetlen múlt és a közerkölcsiség szempontjai az irányadók, hanem igenis az a szempont, hogy pártunknak szolgálatára van-e az illető, (Ugy van I a szélső­baloldalon.) vagy pedig pártunkkal szemben el­lentétes politikai álláspontot foglal-e el. Csak idézeteket fogok felolvasni és az álta­lam felolvasandó idézeteket azért fogom lehető­leg kevés kommentárral kisérni, mert azt akarom, hogy a mai alkalommal a nemzetgyűlés egy­hangú véleménye, megvetése és undora nyilvá­nuljon meg azokkal szemben, akik a magyar életnek a magyar sivatagból kiemelkedő uj fáját, mint a kloaka patkányai rágják és lehetetlenné teszik azt, hogy a gyűlölködés atmoszférája he­lyett az egységes nemzeti közvélemény atmosz­férája alakuljon ki. Nem fogok visszamenni távoli időkre; egé­szen uj időkre fogok csak visszamenni, azokra az időkre, amelyeknek szereplőiről a belügy­minister ur ő excellenciája ma egy hete a bombamerénylet ügyében elmondott interpellá­cióra adott válaszában mint gazemberekről, mint a nemzet salakjairól beszélt. A bombamerénylet előzményeit fogom ismertetni hírlapi cikkekben és ismertetni fogom a bombamerénylet után egyes lapokban megjelent cikkeket. A bomba­merénylet 1923 február 23-án volt. Kiss Menyhért: A kakaó-bomba? Fábián Béla : Igen, arról fogok beszélni. Mindjárt megtudjuk, hogy a kakaó- és ovomal­tinos doboz és a főzelék- és csirizbomba tulaj­donképen milyen bombának készült. Aznap reg­gel, amikor a bombát elküldték Rassay Károly­nak és Miklós Andornak, az egyik reggeli lapban megjelent egy cikk »Reakció« cimmel, melyben többek között a következők foglaltatnak (olvassa) : »E régi felforgató rítusok visszaeresztése hatá­rozottan fölbontja a politikai pártok mostani laza összefüggését is és a dolgok rosszabbrafor­dulása esetében könnyen vérontásra vezethet. Az pedig, a multakból való okulás után, nincs mindig ugy, hogy a Tiszákat és tisztelőiket lehet csak vidáman legyilkolni, lehet ez megfor­dítva is.« Tovább pedig azt mondja (olvassa): »Ez pedig igen sok békeszerető embert elkeserít, és a művelt fiatalság visszahatását egyenesen kihívja maga ellen, Legyen tehát legalább va­laki, aki még jókor figyelmeztesse a felforgató

Next

/
Thumbnails
Contents