Nemzetgyűlési napló, 1922. X. kötet • 1922. február 20. - 1922. március 14.

Ülésnapok - 1922-108

284 A nemzetgyűlés 108, ütése 1923. évi március hó 7-én, szerdán. urakká] szemben a házszabályok 264. §-ának rendelkezéseit fogom alkalmazni. Következik az indítvány- és interpella cióskönyvek felolvasása. Kérem a jegyző urat, hogy először az inditványkönyvet felolvasni szíveskedjék. Forgács Miklós jegyző : Az inditványkönyvben ujabb bejegyzés nincs. Elnök ". Következik az interpellaciós-könyv felolvasása. Forgács Miklós Jegyző (olvassa)^. Csik József — a földmivelésügyi minist érhez — a földreform végrehajtása körül tapasztalt visszaélések tá rgyában ; Keisinger Ferenc — a belügyimnistérhez — a zalaegerszegi internálótáborban létező állapotok tárgyában ; Nagy Ernő — a belügyministerhez •— beszámolójának meg nem engedése tárgyában ; Ehn Kálmán — a belügyministerhez — a zalaegerszegi internálótábor vizsgálatának eredményéről ; Zsitvay Tibor — a ministerelnökhöz •— egyes belpolitikai jelenségek tárgyában ; Görgey István — a belügyministerhez — a zalaegerszegi internálótáborról terjesztett tendenciózus információk tárgyában ; Szabó József — a belügyministerhez — a zalaegerszegi internálótáborban tapasztaltak tárgyában ; Fábián Béla — a ministerelnökhöz — a sajtóizgatások tárgyában ; Kitajka Lajos —• a kereskedelmi és belügyministerekhez — a vasúti és villamosmunkások egyesülési és gyülekezési joga tárgyában ; Lukács György :

— a népjóléti ministerhez.— az albérlők helyzete tárgyában ; Haller István — a kultuszministerhez — egy m. kir. operai szerződtetés tárgyában ; Szilágyi Lajos — a ministerelnökhöz — a nyugdijas katonatisztek, tiszti özvegyek és árvák nyomorúságos anyagi helyzete tárgyában ; Szilágyi Lajos — a belügyministerhez — a Bihar vármegyében levő botrányos állapotok tárgyában ; Szabó István (öttevényi) — a földmivelésügyi ministerhez — a Győrvidéki Földművelők Egyesülete, illetve az annak kebeléhez tartozó Győrvidéki Mezőgazdák Szövetkezete árdrágitása és üzérkedése tárgyában ; Dénes István — a pénzügyministerhez — a cukor után fizetendő kincstári részesedés ujabb szabályozása tárgyában ; Dénes István — a pénzügyministerhez — a vámfelpénzek ujabb szabályozása tárgyában ; Erődi-Harrach Tihamér — a belügyministerhez — a zalaegerszegi internálótáb orról terjesztett tendenciózus információk tárgyában ; Szeder Ferenc — a belügyministerhez — a zalaegerszegi internálótábor feloszlatása tárgyában. Elnök : Minthogy 18 interpelláció van, javaslom, hogy az interpellációk meghallgatására napirendünk letárgyalása után, de legkésőbben félkettőkor térjünk át. (Felkiáltások balfelől : Korábban !) Kivan valaki hozzászólni 1 (Felkiáltások balfelől : Félegykor térjünk át ') Ugy látom, hogy a t. Nemzetgyűlésnek az a véleménye, hogy mivel sok interpelláció van, korábban térjünk át azok meghallgatására. Nincs kifogásom az ellen, hogy a nemzetgyűlés az interpellációk meghallgatására felegy órakor térjen át, (Helyeslés.) Ilyen értelemben mondom ki a határazatot. Napirend szerint következik az erdészeti igazgatásról szóló törvényjavaslat harmadszori olvasása. Kérem a jegyző urat, hogy a törvényjavaslatot felolvasni sziveskedjék. Petrovits György jegyző (olvassa a törvényjavaslatot) . Elnök : Kérdem a t. Nemzetgyűlést : méltóztatik-e az erdészeti igazgatásról szóló törvényjavaslatot harmadszori olvasásban elfogadni, igen vagy nem ? (Igen!) A törvényjavaslatot harmadszori olvasásban elfogadottnak jelentem ki és kihirdetés végett elő fogom terjeszteni. Következik az alföldi erdők telepítéséről és a fásításokról szóló törvényjavaslat (írom. 89-—141) tárgyalása. Szólásra következik % Forgács Miklós jegyző : Czettler Jenő ! (Halljuk ! Halljuk !) Czettler Jenő : T. Nemzetgyűlés ! Az alföldi erdők telepítéséről szóló törvényjavaslat tegnapi tárgyalása tulajdonképen ki is merítette az erdősítés kérdését, hiszen az előadó urnák igazán értékes, sok tanulmányra következtetést engedő előadása teljes mértékben érvényre juttatta a javaslat indokolásában és szövegében foglalt elveket. Ennek a javaslatnak indokolása ugyanis nagyon előnyösen eltér attól az általánosan szokásos indokolási módtól, amely nem egyéb, mint a paragrafusok magyarázata, esetleg máshonnan vett argumentumoknak egymás mellé sorakoztatása. Ez a javaslat és annak indokolása eleven élet ; látni, hogy nagy tapasztalatoknak, egy élet munkájának leszűrt eredménye. Hiszen ebben az indokolásban nemcsak a klímára, a gazdálkodásra s a közegészségügyre vonatkozó érvek sorakoztattak fel, hanem egy modernebb gazdálkodásnak, az alföldi gazdálkodásnak körvonalai is kibontakoznak benne s az előadó ur igen szerencsésen meg is szólaltatta ezt a helyesebb perspektívát. Azoknak az aggályoknak, amelyekkel a gazdatársadalom ezt a törvényjavaslatot és egyéb erdészeti javaslatokat kísérte, szót adott Gaal Gaston igen t. barátom, aki a javaslatot elfogadta ugyan, de avval szemben felsorakoztatta a gazdaközönségben élő aggályokat, elsősorban'a túlságos bürokratizálástól való félelmet és aggályait az állami beavatkozásnak a méitékére nézve, amely minden ilyen erősebb gazdasági átalakításnál nagyon nehezen található el, hogy mennyiben alkalmazható és mennyiben nem. Nekem tehát itt más feladatom nem marad, mint abból a szempontból vizsgálni a javaslatot