Nemzetgyűlési napló, 1922. X. kötet • 1922. február 20. - 1922. március 14.
Ülésnapok - 1922-106
24 ) A n&mzet gyűlés 106. ülése 1923, nista, vagy vörös uralmi szovjet, akár keresztény szovjet az, ki szokták toloncolni. (Nagy zaj a jobboldalon.) Hegyeshalmy Lajos: Micsoda beszéd ez? (Zaj.) Haiász Móric : Hogy lehet ilyet mondani a magyar nemzetgyűlésen? (Zaj. Elnök csenget.) Sándor Pál: Bennünket terrorizálni nem lehet. Nagy Ernő : Nincs joguk beszélni !... Micsoda irányzat! Gyalázat! Elnök : Nagy Ernő képviselő urat most már kénytelen vagyok rendreutasítani. Rupert Rezső : így van ez ! Méltóztassék arra gondolni, hogy ez a politikai rendszer egy pénzügyministerünket már kitoloncolta, egy pénügyministerünknek az idegeit ez a politika már feldúlta. Most azon az utón vagyunk, hogy a magyar kormány pénzügyministere úgyis a kétségbeesés hullámai között vergődik és vergődik ez a szerencsétlen ország is. Mi is oda fogunk jutni, hogy majd nemcsak a becsületes embereket, nemcsak azokat, akik a kormánypártban küzdenek, hanem magát a kormánypártot és a kormánynak tagjait is kikezdi, majd a kormány többi tagjait is odakényszeriti, ahova egy lelkiismeretes, becsületes kormány embere ennek a rezsimnek már került, felbomlott idegeivel. Ha önök, t. uraim, azt akarják, hogy a magyar kormányt összeköttetésbe hozzák ezeknek az újságoknak lazításával, politikájával, akkor méltóztassék csak ezt az újságot, ezt az irányt, ezt a politikai rendszert, ezt a sajtót támogatni, de az a támogatás — nyugodtan mondhatom — nem fog a haza érdekében lenni, és egyszer nagyon keservesen fognak felébredni arra, hogy milyen szörnyű kártevő nemcsak ennek a forradalmi sajtónak a munkája, ezeké a szennylapoké, hanem milyen végzetes tévedés volt az önök pártfogása is. (Helyeslés és taps a szélsobaloldalon.) Elnök : Napirend szerint következik az erdészeti igazgatásról szóló törvényjavaslat folytatólagos tárgyalása. A zárszó jogán Farkas Tibor képviselő urat illeti meg a szó. Farkas Tibor: T. Nemzetgyűlés! A földművelésügyi minister ur külön szakértőt hozott ' a jelen javaslat tárgyalására. Ennek dacára sajnálattal jegyzem meg, hogy válaszában nem láttam szakértelmet annyira képviselve, mint azt óhajtottam volna. E helyett a minister ur válaszában igenis voltak érzelmi momentumok, a minister ur a végén azzal zárta be beszédét, amivel sokszor a szerelmes férfi szokta választottját kényszeríteni arra, hogy neki megfelelő magatartást tanúsítson. (Derültség. Felkiáltások jobbfelol.) Ugyanis azt mondta, hogy öngyilkos leszek, ha nem szeretsz. Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister : Ki mondta? évi március hő é-an, péntekéit. Farkas Tibor : Azt mondta ugyanis, hogy tárcáját köti a javaslathoz és lemond, ha meg nem szavazzák. Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister: Ez minden, csak nem szerelmeskedés. Farkas Tibor : Ha valaki így nyilatkozik, ez mindenesetre a politikai öngyilkosság szándékának bejelentése, vagy én legalább ezt látom. Rassay Károly: Ez ki van zárva, teljesen ki van zárva! (Felkiáltások a szélsőbalóldalon : Teljesen ki van zárva!) Vallásos ember ilyet nem csinál. Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister : Ha egy ministert leszavaznak, az csak , lemond ! (Felkiáltások a szélsőbalóldalon : No ! No, Î Ez szerelmi nyilatkozat akar lenni ? Zaj.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! Farkas Tibor: De volt a földmivelésügyi minister ur nyilatkozatában egy kissé cinikus rész is. Ugyanis ugyanakkor szemrehányást tetí Gaal Gaston képviselőtársamnak, hogy ő nem vett részt a javaslat bizottsági tárgyalásán és nem terjesztette elő aggályait akkor, mert hogyha ezt megtette volna, ő ezeket az aggályokat honorál tattá volna. Azt hiszem, hogy jogosulatlanul illette szemrehányással Gaal Gaston képviselőtársunkat, hogy nem vett részt a javaslat bizottsági tárgyalásán, mert amikor az a párt, amelynek ő egyik vezére volt, nem gondoskodott arról, hogy Gaal Gaston ennek a bizottságnak tagjai között helyet kapjon akkor, amikor némi ellentét merült fel a pártprogramm gyakorlati megvalósítása és ennek elméleti hirdetése között, akkor szemrehányást tenni, hogy ő mint kívül álló, nem fejtette ki aggályait a bizottságban, nem lehet. Amit én kérdeztem a földmivelésügyi minister úrtól, ma is azt mondom, azt még mindig nem tudom. Nem tudom azt, hogy mekkora az a terület, amelyet itt állami kezelés vagy felügvelet alá akarunk vonni, nem tudom, hogy milyen előkészületeket végzett az erdészet, nem tudom, hogy mekkora a csemetekészlet, mennyi erdőt fognak tényleg befásitani akkor, ha ezt a javaslatot netán végre akarnák hajtani. Nem tudom belátni azt, hogy mennyivel rövidül m^g az adminisztráció, ha nem az erdőfelügyelőség lesz direkt összeköttetésben a ministeriummal, hanem az erdőigazgatóság, vagyis lesz az erdőhivatal, erdőfelügyelőség, erdőigazgatóság és a ministerium. Nem látom a válaszában azt, hogy hozzávetőleg mekkora is ez a teiület, — mert eltérések mindig lehetségesek — amit el tud látni egy erdőmérnök megfelelő segédszemélyzettel, mert azt mondja a minister ur, . . . Erdélyi Aladár: Miért nem olvastad el a tegnapi könyvet, abban benne van Farkas Tibor: Abban nincs benne, a magyar viszonyok speciálisak. Itt Magyarországon olyan bürokratizmus van, amelynek méltó pendantját megtalálni nagyon nehezen lehet. Ugron Gábor: Nincs sehol a világon.
