Nemzetgyűlési napló, 1922. X. kötet • 1922. február 20. - 1922. március 14.
Ülésnapok - 1922-104
180 A nemzet gyűlés 104. ülése 1923. évi február hó 28-án, szerdán. Kiss Menyhért : . . . senkinek alá nem rendelt, magas katonai egyéniség, (Ellenmotidások balfelől és a szélsőbaloldalon. Egy hang jobbfelöl: LaMsdiMátor ! Zaj. Elnök csenget.) akkor legalább a meglévő lakások permutálása, elosztása igazságosan történhetik. Drozdy Győző: Karddal nem lehet a lakásokat elosztani! Kiss Menyhért: Én azonban a lakáskérdést tisztán és kizárólag csak egy lakásépítési akció utján látom megoldhatónak s ezért ezt ajánlom a legjobban a minister ur figyelmébe. Ez a mód munkaalkalmakra nyújt lehetőséget, ma már a fa beszerzése sem lesz olyan drága, mint régebben volt. különösen vidéken kevés faanyagra van szükség, mivel nagyobbára földből készítik a házakat. (Zaj jobb felől) Mindezek után a következő interpellációt intézem az igen t. népjóléti minister úrhoz (olvassa) : »Van-e tudomása a vidéki lakáshivatalokban dúló közigazgatási funkcionáriusok pártszempontokat érvényesítő eljárásairól, melyek a legnagyobb elkeseredést váltják ki? Van-e tudomása a budapesti lakáshivatalban lappangó anomáliákról, a végrehajtási eljárások embertelen, inhumánus lefolytatásáról, a lakáshivatalban lejátszódó drámai jelenetekről? Ha igen, mit szándékozik tenni?« (Helyeslés a baloldalon). Elnök : Az interpelláció kiadatik a népjóléti minister urnák. Ki a következő szónok? Forgács Miklós jegyző : Héjj Imre ! Elnök : A képviselő ur nincs jelen, interpellációja töröltetik. Forgács Miklós jegyző : Strausz István ! Strausz István : T. Nemzetgyűlés ! A deviza kiszolgáltatása ügyében interpellálok, s erre nézve a pénzügyi és a kereskedelemügyi minister urakhoz a következő kérdéseket intézem (olvassa): 1. »Van-e tudomása a pénzügyminister urnák arról, hogy a devizaközpont az utóbbi hetekben a kereskedők és iparosok által külföldi tartozásaik kiegyenlítésére igényelt devizák kiszolgáltatását halogatja ós ha honorálja is, a szükséges devizáknak csak egy csekély részét utalja ki. 2. Hajlandó-e a pénzügyminister ur teljes nyíltsággal feltárni a devizák kiszolgáltatását hátráltató okokat?« Urbanics Kálmán: Megmondta! Strausz István: Majd erre is felelek. Ezzel a kérdéssel nem foglalkozott a pénzügyminister ur, mert akkor nem interpelláltam volna. (Olvassa) : 3. Történtek-e hibák, avagy mulasztások és miképen kívánja azokat a pénzügyminister ur orvosolni, illetve pótolni és mily biztosítékokat nyújt a devizák akadálytalan kiszolgáltatására nézve? 4. A kereskedelemügyi minister ur miképen ítéli meg azt a kockázatot^ amely az iparos» és kereskedőosztályt fenyegeti a devizák kiszolgáltatásának késedelmessége miatt, és mit tett arra nézve, hogy a külföldi hitelezők bizalmát a lejárt tartozások késedelmes fizetése meg ne rendítse ?« T. Nemzetgyűlés! Könnyen megállapítható az interpellációmban feltett kérdéseimből, hogy engem nem a mindenáron való ellenzékieskedés célzata vezet. Nagyon megfontoltam és higgadtan szövegeztem meg a kérdéseket. Sőt közben, a tárgyalás folyamata alatt, a pénzügyminister ur által mondott expozé folytán meditáltam afelett, előterjesszem-e interpellációmat, mivel a pénzügyminister ur tényleg foglalkozott magával a Devizaközponttal, ezt azonban csak nagy keretekben tette és a konkrét nehézségeket és hibákat nem említette. Jól tudjuk, hogy a deviza-központ megszervezése idejétől egészen a legutóbbi időkig folytonosan, akadálytalanul szolgáltatta ki a devizákat. Az utóbbi hetekben a deviza kiszolgáltatásának megakadása meglepetésszerűen jött. Senki sincs tisztában azzal, hogy mi ennek a tulajdonképeni oka s épen ezért a feltételezések egész lavinája indult meg és ez csak súlyosbítja a helyzetet ugy a bel-, mint a külföldön. En számolok azokkal a nehézségekkel, amelyekkel a deviza-központnak és az azt irányító igen t. pénzügyminister urnák megküzdenie kell. Tudjuk azt, hogy a trianoni Magyarországon az importot és az exportot összhangba hozni szinte lehetetlen, hiszen az országrészekkel minden gyárunkat, minden nyersanyagunkat elrabolták tőlünk, már pedig főleg ezen nyugszik az import és az export összhangba hozatalának lehetősége. De viszont igen t. Nemzetgyűlés, hangsúlyoznom kell, hogy ha a trianoni békeszerződés mindent elszakított tőlünk, minden tradíciónkat tönkre tett, egyet nem tudott meghiúsítani, egyet nem tudott megingatni : iparosainknak és kereskedőinknek külföldi hitelót. A régi nagy Magyarországnak ez a dicsősége és büszkesége érintetlenül megmaradt, átjött a maradék Magyarországba. A külföldi kereskedelmi és ipari hitel fölött nekünk féltékenyen kell őrködnünk, mert ez az állami külföldi hitel táplálója. En bizoni abban, hogy az igen t. pénzügyminister ur a konkrét bajokról és nehézségekről, valamint a megszüntetésük iránt szükséges intézkedésekről a nemzet nyilt szine előtt tájékoztatni fogja az országot. (Helyeslés a baloldalon.) Elnök : Az interpelláció kiadatik a pénzügyminister urnák. A pénzügyminister ur felelni kivan. Kállay Tibor pénzügyminister: T. Nemzetgyűlés ! Méltóztassék megengedni, hogy a felvetett kérdésre csak néhány rövid szóval válaszoljak. (Halljuk! Halljuk!) A t. képviselő ur rámutatott azokra a nehézségekrej amelyek a devizaellátás tekintetében