Nemzetgyűlési napló, 1922. X. kötet • 1922. február 20. - 1922. március 14.
Ülésnapok - 1922-99
A nemzetgyűlés 99. ülése 1923. pályáját, felveszi teliát a mérnöki címet, és nemcsak az egyeseknek, hanem a köznek is kárára, s hiába Jiasználja a mérnöki címet és végez mérnöki funkciót, természetesen csak kontár marad. De a mérnöki kamara hiányának tudható be az is, hogy a mérnöki és a műszaki karnak, amelybe a gyakorlati mérnökök is tartoznak, nincs meg az a tekintélye, mint olyan társadalmi osztálynak, amelyeknek kamarájuk is van. Legyen szabad erre nézve egy példát felhoznom és pedig a földmiveléstigyi ministerium személyi és ügyrendi beosztása teréről, és abból a t. Nemzetgyűlés fogja látni, hogy az én felfogásom szerint milyen* lehetetlen állapotok uralkodnak. Én nem akarok támadást intézni a földmivelésügyi ministerium t. vezetője és vezetői ellen, csak rá akarok mutatni arra a rendszerre, amely ott fennáll, és amelynek az én szerény véleményem szerint mielőbb meg kell szűnnie. Ha ennél a ministeriumnál egy statisztikába állítom össze a különböző, főiskolai végzettségű egyének előmenetelét, akkor csodálatos dolgot fogok látni. Azt látom például, hogy a ministerium fogalmazói karának létszáma 150 emberből áll, mig ellenben a vizügyi mérnöki osztály 160 emberből, tehát körülbelül egyenlő számban vannak. Együtt indul el a két fiatalember: az egyik elvégezte a technikai főiskolát, a másik a tudományegyetem jogi fakultását; együtt kerülnek be a földmivelésügyi minis-teriumba — és mit látunk? Azt, hogy már a harmadik évben elhagyja a jogász a mérnököt és belejut a IX. fizetési osztályba, mig a mérnök még mindig a X.-ben van. A VIII. fizetési osztályba eljut a jogász 9 év alatt, a mérnök csak 11 év alatt; a VII. fizetési osztályba eljut a jogász 14 év alatt, a mérnök 21 év alatt, a VI. fizetési osztályba eljut a jogász 17 év alatt, a mérnök 24 év alatt, az V. fizetési osztályba a jogász 23 év alatt, a mérnök csak 29 év alatt, a IV. osztályba a jogász 28 év alatt, a mérnök 32 év alatt. Ezen a grafikonon (Szónok felmutatja a rajzot.) a piros vonal a jogászok, a fekete vonal a mérnökök előmenetelét jelzi, s ebből első pillanatra látható, hogy milyen óriási hátrányban van a ministeriumban a műszaki testület. Várnai Dániel : Ezen semmit sem segit a mérnöki kamara. Szabóky Jenő: Ha az összehasonlítást folytatom, akkor azt fogom látni, hogy az 1921/22 évben a jogászok a IV. osztályban kivívtak maguknak egy helyet, a mérnökök egyet sem, az V. fizetési osztályban a mérnökök csak 2 helyet, a jogászok 9-et, a VI-ban a mérnökök 14-et, a jogászok 22-őt; a VH.-ben a mérnökök 18-at, a jogászok 39-et; a VIII.-ban a mérnökök 17-et, a jogászok 26-ot; a IX-ben a mérnökök 8-at, a jogászok 12-őt; a X.-ben a mérnökök 4-etj a jogászok 10 et. Az előmenetel tehát ugy aránylik, mint 63 a 121-bez, és mig NAPLÓ v. évi február hő 20-án, kedden. 9 a mérnökök előmenetele körülbelül 46%-ot tesz ki, addig a jogászoké 80 0/ o-ot. T Nemzetgyűlés! Azt hiszem, hogy ez nem helyes állapot, mert az osztályellentéteket szítani nem érdeke az államnak és a ministeriumnak. S ha megnézem a földmivelésügyi ministerium ügybeosztását, szintén csodálatos dolgokat tapasztalok. Azt látom, hogy példának okáért a XII. B. főosztályban, ahol tisztán jogászok vannak, a következő dolgokknl foglalkoznak : a gazdasági gépszükséglet biztosítására irányuló intézkedésekkel, az állami mezőgazdasági géptechnika fejlesztése érdekében tanulmányok gyakorlati kivitelével, gép versenyeknek, valamint a gépek elkészitésére irányuló propagandának támogatásával. A tőzegtermelés ugyancsak ide van beosztva, holott ott egyetlenegy vegyész-, bányász- vagy gépészmérnököt nem találunk. Ha vizsgálom a X. B. főosztályt, akkor azt látom, hogy a gazdasági műszaki hivatal ügyeit ugyancsak jogászok intézik. Ha pedig megnézem a IX. B. főosztályt, akkor azt látom, hogy az ipari kísérleti ügyek, az agrogeológiai felvételek, talajelemzések, vizsgálatok, a meteorológiai intézet ugyancsak jogászok kezében van. Ha az ármentesitést figyelem, azt látom, hogy ez olyan osztályba tartozik, amelyben szintén egyetlenegy technikai szakerő nincs, s hogy idetartozik a vizrendező és vízhasználati társulatok felügyelete ós ellenőrzése, az árvizek ellen való védekezés központi előkészítése, szervezése és ellenőrzése, a községek, az érdekeltségek, vagy egyesek által végrehajtandó vízrendezési munkálatok ügye. Azt hiszem, hogy általában ezt a rendszert helyeselni nem lehet. Ha az a szegény fogalmazó elindul a jogi pályán és eljut a ministeriumba, akkor azt hiszi, hogy egész életében azzal fog foglalkozni, annak a pályának működése körében fog működni, amelyre neki határozott kedve van. S mit látunk? Azt látjuk, hogy az a fogalmazó olyan ügybeosztást kap, hogy kénytelen autodidakta lenni, és műszaki tanulmányokat végezni. Természetes dolog, hogy ezt a Rendszert helyeselni nem lehet. Én tehát nagyon kérem az igen t. kormányt, — mert ugy tudom, hogy más ministeriumban is hasonló állapot van — hogy szüntesse meg fokozatosan ezeket a visszásságokat, mert nekünk végre el kell érnünk azt, hogy mindenkit a maga helyére állítsunk, úgyhogy a jogász jogi dolgokkal, a mérnökember mérnöki dolgokkal, az erdész erdészeti dolgokkal foglalkozzék stb. Igen t. Nemzetgyűlés! Engedtessék meg nekem, hogy mivel a részletes vitánál nem lesz alkalmam jelen lehetni, egypár megjegyzést tegyek a törvényjavaslat részleteire vonatkozólag. Az 1. § megállapítja azt, hogy kik ruházhatók fel a mérnöki címmel. Nekem semmi kifogásom az l.§ ellen nincs, csak egy ideát óhajtanék a nemzetgyűlés elé î