Nemzetgyűlési napló, 1922. X. kötet • 1922. február 20. - 1922. március 14.

Ülésnapok - 1922-103

15 * A nemzetgyűlés 1Ö3. ülése 1923. évi február Kö 27-én, kedden. Az 50.000 holdas nagybirtokos fizet 20°/o-ot és az a szerencsétlen 10 holdas 10—ll°/o-ot. Hol van itt az arány? Drozdy Győző : Ezért van drágaság ! (Zaj jobb felől.) Dénes István : Ajánlom ezt a kisbirtokosok figyelmébe odaát, mert ugy látom, hogy akkor csak a természetes eszükre hallgattak és igy becsapták őket. (Zaj és ellenmondások jobb felöl.) Drozdy Győző : Félrevezették őket határozottan, mint a földreformmal ! (Ellenmondások és felkiáltások jobbfelöl : Van azoknak eszük !) Dénes István : T. Nemzetgyűlés ! 50.000 holdig megy valahogyan a százalékemelkedés, de 50.000 holdtól nem emelkedik; ugy látszik, nagyon nehéz volt megszámolni a holdakat 50.000 holdon felül. Az 1—5—6 holdasnál megtalálták a srófot : egyszerre 3°/o-kal emelkedik ; 50.000 holdon felül nincs százalékemelkedés. Ez rávilágit az önök pénzügyi politikájára, rávilágít arra, hogy önök kifelé mutatják a demokráciát, de a törvényekben a legvadabb reakciót szolgálják. (Ellenmondások jobbfelöl.) Perlaki Győző : Nem is ismeri a törvényt ! Kiss Menyhért : Hát ezt nem lehet mondani ! Elnök: Csendet kérek! Dénes István : Amennyiben Perlaki képviselőtársam azt mondja, hogy nem ismerem a törvényt, arra azt felelem, hogy le van fektetve a naplóban az, amit mondottam és felhatalmazom őt, hogy a legközelebbi ülésben megcáfoljon engem : vagy képes vagyok nyomban is leülni és álljon fel s cáfoljon meg! Mit csinált a kormány? Tessék megnézni a tabellát, amelynek jobb sarkán megvannak a számok, abból tisztán látható. A t. kormány védekezett először a drágaság kérdésében az árdrágító törvénnyel. Pedig büntető szankciókkal nem lehet ezt letörni. A következménye az lett, hogy egy néhány barackért elküldtek Zalaegerszegre és a börtönbe embereket, ellenben az árdrágitási törTénynek, illetőleg a repülőbizottságoknak nem adatott meg a mód arra, hogy a nagybirtokosokat, a nagybankokat, amelyek marói-holnapra a búza árdifferenciája vagy a részvények emelkedése révén miiliá-rdokat vágnak zsebre, amelyek úgyszólván kizsarolták ennek a nemzetnek a vérét, törvény elé állítsák. (Ugy van! a szélsöbaloldalon.) Odaállították a kisiparos és kiskereskedő mellé a detektiveket, a falvakon lefogták a kofákat, mert nem ugy árulják azt a vajat, tejet, ahogyan tetszik a detektivnek ; engedelmet kérek, méltóztassanak csak arra gondolni, hogyha nagybirtokosok és nagykereskedők háta mögé állítanának detektiveket, bizony Zalaegerszeg nem volna elég a számukra. Drozdy Győző : Őket is megvendégelnék, csirkével, borral! Dénes István: Ne akarjunk tehát'; hibás pénzügyi .politikát .csinálni. Ne akarjuk a drágaságról szemfényvesztő politikával a figyelmet elterelni, hanem kutassuk ki, hogy mi az oka a drágaságnak. Parlamenti bizottságot is küldött ki a múlt évben a nemzetgyűlés a drágaság kérdésében, de ebben a drágasági bizottságban az agráriusok a merkantilistákkal szemben azt mondták: »Ti vagytok az okai!«, a merkantilisták ugyanezt mondták vissza az agráriusoknak, s ezzel el volt intézve a dolog. (Egy hang jobb felöl : Dehogy van elintézve!) Most rátérek arra, hogy mikor ós hol kezdődött a drágaság folyamata, mert amig ezt nem tudjuk, addig képtelenek vagyunk a drágaság okait megtalálni. A drágaság 1914-nek, a háború első évének végén kezdődött, amikor a hadsereg szükséglete élelmicikkekben igen nagy volt, tehát nagy volt a kereslet a cikkek után. Es amig a háború elején az élelmiszerek index száma 100 volt, addig 1914 végén már 138 volt, tehát 38 százalékkal magasabb. Ez azt vonta maga után, hogy, miután a föld termeivényei nagyon kapósak voltak* s azokra rendkívüli nagy mértékben szükség volt, tehát megindult a kereslet a föld után. Ez a kereslet óriási mérveket öltött, aminek természetszerű következménye az lett, hogy a föld árát felcsigázták. Ha pedig méltóztatnak [összehasonlítani a föld árának emelkedését a föld termeivényei árának emelkedésével, rá méltóztatnak jönni, hogy a föld értékének emelkedését az élelmiszerek árának emelkedése mint fényt az árnyék nyomon követi. Míg 1913 —14-ben egy katasztrális hold föld ára 665 és 1000 korona között váltakozott, 1915 elején már ennek a kétszerese volt és 1915 végén már 3000 koronát adnak egy katasztrális hold földért. Szabó István (sókor ópcdkai) : Gyerünk át a papirosbakkancsokra! Dénes István : Viszont az élelmiszerek indexszáma 1915-ben 263, 1916-ban 404, és igy a föld értéke és az élelmiszerek ára egyformán emelkednek, mint fény és árnyék követik egymást. A föld értékének emelkedése igy vonta maga után a föld termékei árának emelkedését. Neuberger Ferenc : Ez természetes ! Szabó István (sókorópátkai) : Halljuk az iparicikkek árát! Dénes István : Az elsőrendű élelmicikkek megdrágulása maga után vonta az ipar és kereskedelem megdrágulását. Szabó István (sokorópátkai) : Hogyan ? Hiszen a termények ára maximálva volt! Dénes István : A föld értéke, t. képviselőtársam, nem volt maximálva. (Felkiálltások jobbfelöl: A termékeké igen!) Most olvastam fel, ha ide méltóztattak figyelni, akkor láthatták, hogy mint emelkedett évről-évre a föld értéke, aminek természetszerű következménye volt a fold termékei árának az emelkedése. (Egy hang jobb felől: Maximalva voltak!) Ez sem áll t. képviselőtársam, (Zaj. Elnök csenget.) mert önök mindig gondoskodtak.arról, hogy annak dacára, hogy maximálva volt minden, a tetmel-