Nemzetgyűlési napló, 1922. X. kötet • 1922. február 20. - 1922. március 14.
Ülésnapok - 1922-102
A nemzetgyűlés 102. ülése 1923. 'évi február Kő 23-án, pénteken. 113 ministernek személyi vonatkozásban legyen meg a megerősítési joga és nem is hiszem, hogy a kereskedelmi tárca részéről ennek bármikor fontossága legyen, úgyhogy a magam részéről Rupert képviselő ur indítványát elfogadom. Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. A 20. § első bekezdése meg nemtámadtatván,azt elfogadottnak j elentem ki. A második bekezdésre vonatkozólag az eredeti szöveggel szemben Rupert Rezső képviselő urnák az az inditványa, hogy a második bekezdés hagyassék ki. Amennyiben a t. Nemzetgyűlés nem fogadja el az eredeti szöveget, abban az esetben Rupert képviselő ur indítványát jelentem ki elfogadottnak, vagyis a második bekezdést kihagyottnak jelentem ki. Kérdem tehát a t. Nemzetgyűlést : méltóztatnak-e elfogadni a 20. § második bekezdését eredeti szövegezésében, szemben Rupert Rezső képviselő ur indítványával ? (Igen! Nem! Zaj.) Kérem azokat, akik az eredeti szöveget elfogadják, méltóztassanak felállni. (Megtörténik.) Györki Imre : Hol itt a pártfegyelem ? Elnök : Kérem azokat a képviselőket, akik az eredeti szöveget nem fogadják el, méltóztassanak felállni. (Megtörténik. Nagy zaj.) Elrendelem a megszámlálást . Méltóztassanak állva maradni. Csik József jegyző (megszámlálja a szavazókat) : Huszonnégy ! Elnök : Most kérem azokat a képviselő urakat, akik az eredeti szöveget fogadták el, méltóztassanak felállni. (Megtörténik.) Kérem a jegyző urat, sziveskedjék a szavazókat megszámlálni. Csik József jegyző (megszámlálja a szavazókat) ; Tizenegy ! ! Elnök ". Kisebbség ! (Zaj.) Csendet kérek ! A nemzetgyűlés tehát nem fogadta el az eredeti szöveget és igy Rupert Rezső képviselő urnák azt az indítványát fogadta el, hogy a második bekezdés elvettessék. Ilyen értelemben mondom ki a határozatot. A harmadik bekezdés meg nem támadtatván, azt elfoagdottnak jelentem ki. Következik a 21. §. Csik Józse' jegyző (olvassa a 21—26. §-okat, melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak. Olvassa a 27. §4). Elnök : Kivan valaki szólani ? (Senki !) Ha senki sem kivan szólani, a vitát bezárom. Az előadó ur kivan szólam. Herrmann Miksa előadó : T. Nemzetgyűlés ! Indítványozom, hogy a 27. § második bekezdésének nyolcadik sorában a »nem kamaratagok« szavak után a következő szavak szúrassanak be : »A kamaratagok sorából veendő 15 tagból ötöt a közalkalmazásban lévő kamaratagok közül kell kinevezni«. Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. A 27. § első bekezdése meg nem támadtatván, azt elfogadottnak jelentem ki. A második bekezdéshez az előadó ur adott be egy stiláris módosítást, amely az eredeti szöveggel ellentétben nincs. Fel fogom tenni a kérdést, hogy méltóztatnak-e a 27. § második bekezdését az eredeti szövegben elfogadni. Amennyiben nem méltóztatnak azt az eredeti szövegben elfogadni, akkor azt az előadó ur által javasolt módosítással jelentem ki elfogadottnak. Kérdem : méltóztatnak az eredeti szöveget elfogadni ? (Nem !) Tehát a második bekezdést az előadó ur által javasolt módosítással jelentem ki elfogadottnak. A többi bekezdés meg nem támadtatván, azokat elfogadottaknak jelentem ki. Következik a 28. §. Csik József jegyző (olvassa a 28. §-t). Elnök : Az előadó ur kivan szólani. Herrmann Miksa előadó : Indítványozom, hogy a szakasz utolsó sorában a »fellebbezéssel« szó helyébe a »panasszal« szó tétessék. Elnök : Györki képviselő ur kivan szólani. Györki Imre: T. Nemzetgyűlés ! Ennek a szakasznak teljes törlését javaslom. Ezt a javaslatomot egyrészt azzal indokolom, hogy azok, akik e törvényjavaslat alapján becsületes kamarát akartak felállítani. —és ilyen tekintetek voltak a szemünk előtt — evvel a szakasszal teljesen megszüntetik a kamara önkormányzatát. A mostani vitából és az elfogadott módosító javaslatokból azt látjuk, hogy egy zártkörű társaságot létesítenek s ezt most még azzal is súlyosbitották, hogy a kamarában biztosítani lehet a közalkalmazásban lévő mérnököknek túlsúlyát is, igy tehát a kamara tisztán és kizárólag egy közalkalmazotti szerv lesz, amellyel egyébként is ugy rendkelkezik az államnak bármely szerve, bármelyik ministeriuma, ahogy akar.. . SzabÓky Jenő : Hiszen kisebbségben vannak a közalkalmazottak ! Györki Imre : . . . úgyhogy ezzel a 28. §-szal az önkormányzat iránt való még meglevő hajlandóságot is teljesen kiölik akkor, amikor ezzel a szakasszal megadják a kereskedelemügyi ministernek a lehetőséget arra, hogy a kamarához rendeleteket intézhet, utasításokat adhat, amelyeket a kamara köteles végrehajtani, mert ha nem hajtja végre, akkor felfüggesztetik, stb. (Zaj.) Tessék egy becsületes önkormányzat alapján létesített testületet csinálni. Ehhez azonban az ilyen rendelkezésre semmi szükség nincs ezért javaslom ennek a szakasznak kihagyását. Elnök : Kivan még valaki szólani ? (Senki !) Ha senki sem kivan szólani, a vitát bezárom. A kereskedelemügyi minister ur kivan szólni. Walko Lajos kereskedelemügyi minister : T. Nemzetgyűlés ! Kérem a javaslat eredeti szövegének fent artását. A kereskedelemügyi kormány nem mondhat le arról, hogy a kamara felett bizonyos felügyeleti joga legyen. (Helyeslés a jobboldalon. Zaj a szélsőbahldahn.) Elnök : Györki képviselő ur olyan indítványt adott be, amely a szakasznak törlését javasolja, igy kétségtelen, hogy az ő inditványa a szakasz eredeti szövegével szembenáll. Ezért fel fogom tenni elsősorban a kérdést az ő javaslatára, ugy» 18*
