Nemzetgyűlési napló, 1922. X. kötet • 1922. február 20. - 1922. március 14.
Ülésnapok - 1922-102
A nemzetgyűlés 102, ülése 192È, évi február hő 23-án, pénteken, 10 > kéjének megszerzése az önök számára, ha még ezen is túlmennének és odacsapnának a szakasz végére még egy bekezdést, amelynek alapján akármelyik tisztességes embert is, akinek, mondjuk, csak az arca nem tetszik önöknek, mindenkit ki lehet a kamarából zárni. (Zaj és ellenmondások jobb felöl) Szabóky Jenő : Beszéljen a László kollégáról ! Rupert Rezső : T. képviselőtársam közbeszólására meg kell jegyeznem, hogy az ügyvédi kamara kivetette a testéből azt az embert, aki vétett, kivetette sokkal korábban, mintsem a biróság Ítéletét meghozta volna, ellenben ön, t. képviselőtársam . . : Szabóky Jenő: Ma is mennyien vannak benne kompromittáltak! Horváth Zoltán: Tessék megnevezni őket! Elnök: Csendet kérek! Rassay Károly : Micsoda sértegetés ez az ügyvédi karral szemben? Szabóky Jenő : Nem sértek, hanem állítok és bizonyítok. (Zaj balfelöl.) Elnök : Csendet kérek, képviselő urak ! Szabóky képviselő urat másodszor kérem, méltóztassék csendben maradni ! Rupert Rezső : A t. képviselőtársam oly kicsiny pont, hogy az ügyvédi kamarát nem sértheti meg. Szabóky Jenő : Nem is akarom ! Rupert Rezső: Ne is próbálja meg! Dénes István (közbeszól). Elnök : Dénes képviselő urat kérem, méltóztassék csendben m.iradni! Horváth Zoltán : Magyarországon az ügyvédek tisztességesek ! Elnök: Horváth képviselő urat kérem, méltóztassék csendben maradni ! Rupert Rezső : Amikor látom a többségi párt egyik mérnök-tagja részérő!, hogy az ügyvédi testületet inventivákkal illeti és másrészt felszisszenni látom olyankor, amikor az Atheneaum-romboló ós bombagyártó mérnökről van szó . . . Szabóky Jenő: Azokat is ki kell zárni a kamarából ! Elnök : Szabóky képviselő urat kénytelen vagyok rendreutasítani ! Rupert Rezső :. . . akkor nekem kétszeres okom van ennek a szakasznak harmadik bekezdését megtámadni, mert hiszen eleve látom már azt a szellemet, amelyben ezt a szakaszt kezelni kívánják. Ami g az ügyvédi karral szemben fel nem vehető gálád gyanúsítás, amit hallok, hogy bűnösöket is megtartott volna kebelében, addig épen erre a szellemre való tekintettel nincs kizárva az, hogy bejuthatnak ocla a kurzus felfogása szerint oda nem való elemek is és viszont kizárhatnak odavaló elemeket. (Zaj.) Szabóky Jenő : Szovjetkurzus ! Rupert Rezső : Ez a harmadik bekezdés igen veszedelmes, mert igen tágan értelmezhető önkényes feltételektől teszi függővé, hogy egy mérnök felvétessék-e a kamarába vagy onnan kizárassék. Nevezetesen azt tartalmazza ez a bekezdés, hogy ha a mérnök 10 éven belül valamikor is elkövetett olyan dolgot, amelyet a törvény még csak majd ezután fog fegyelmi vétségnek nyilvánítani, annak idején tehát még nyugodtan megcselekedhette az illető azt, amit tett, anélkül, hogy érte fegyelmi felelősséget kellett volna viselnie, most, visszahatólag meg akarják az illetőt büntetni azzal, hogy a kamarába nem veszik fel. Például a 37. §-ban, amelyre a 8. § harmadik bekezdése utal, a következő fegyelmi vétségek foglaltatnánk-(olvassa) : »Fegyelmi vétséget követ el különösen — a mérnök — ha a hatóság iránt szóval vagy beadványaiban tiszteletlenséget tanusit.« Megtörténhetik, hogy egy elkeseredett mérnök egész jogos felindulásában, különösen a mai kurzusidőkben valamely hatósághoz beadványt intézett, amelyben kissé paprikásan beszél. Ezért a semmiségért a 8. § harmadik bekezdése szerint ez az ember kizárható a kamarából. Itt van egy másik fegyelmi vétség (olvassa) : »Fegyelmi vétséget követ el az a mérnök,. aki díjazott közbenjárók utján feleket keres« Ez rendes praxis volt idáig, mert hiszen a mérnökséget vállalkozásnak, üzletnek fogták fel. Reklamirozták magukat és megbízottjaik voltak, akik nekik a feleket keresték és közvetítés utján jutottak munkához. Akármennyire megengedett, természetes, a gazdasági élettel velejáró valami volt is ez, minthogy ez a törvény fegyelmi vétségnek nyilvánítja, most az, aki azelőtt ezt a megengedett dolgot cselekedte, egyszerűen kizárható a kamara tagjai közül. Megtörténhetik tehát, ha a t. kamarai tagok véletlenül ugy szerveződnek meg, hogy azután ott egy-két kurzustanács alakul, hogy a magyar mérnöki életnek, a mérnökvilágnak legkiválóbb embereit nem fogják befogadni a kamarába, mert egyszerűen, elhozzák az ő újságjaikat, a kurzus-újságokat, amelyekben hirdetések jelentek meg arról a mérnöki cégről, hogy ajánlotta magát az emberek figyelmébe, ami természetesen ezentiíi fegyelmi vétség és meg nem engedhető lesz, amint az ügyvédeknél sem engedhető meg, hogy magukat reklamirozzák. (Ugy van! a szélsöbaloldalon.) Amikor ez a rendelkezés ennyi veszedelmet rejt magában, amikor semmiségekért exisztenciákat tesznek tönkre — holott örülni kellene annak, hogy valaki nem varrja magát az állam vagy társadalom nyakába, hogy az tartsa el, — az fog történni, hogy itt a gazdasági élet egy szakán nagy felborulás, forradalom fog keletkezni (Mozgás jobbfelöl.), üldözések és hajszák lesznek, exisztenciák tönkretevése fog folyni, és ehhez ugylátszik, a többségi párt segédkezet akar nyújtani, az a többségi párt, amelynek pedig első kötelessége volna, hogy végre zavartalanul indulhasson meg a termelő munka. (Ugy van! a széhöbaUldalon)
