Nemzetgyűlési napló, 1922. X. kötet • 1922. február 20. - 1922. március 14.

Ülésnapok - 1922-99

4 A nemzetgyűlés 99. ülése 1923. tése után, hanern az egy régi baj volt az itteni helytelen városfejlesztési politikában, amely min­dig csak a telekspekulánsoknak kedvezett . . , Nagy Ernő: Ez igaz ! Giesswein Sándor : . . . amely nem volt tekin­tettel arra, — és ez áll ugy a földbirtokokra, mint a városi telkekre — hogy azok a telkek, amelyek nem a birtokosoknak a fáradságos munkája folytán nyernek értékben, úgyhogy az a birtokos minden munkája nélkül néha milliomossá is válhatott egy­néhány év alatt, hogy ezek a köz számára nincsenek megadóztatva. (Ugy van ! U<, y van ! a szélsőbal­oldalon.) Itt az igazságot kell tehát követelnünk. T. Nemzetgyűlés ! Reformokat kivánunk mi az iskolaügy terén is (Ugy van ! Ugy van ! a szdsőbal­oldalon.) mert többtermelésről hiába beszélünk mindaddig, amig a föld népének nem adjuk meg a módot arra, hogy annak a földművesgyermeknek magasabb szakképzettségben legyen része. (Ugy van í Ugy van ! a szélsőbaloldahn.) Ezek is szoros összefüggésben vannak egynásral és méltóztassék megengedni, hogy rámutassak arra a példára, amelyet sokszor előhoznak : Dániára, amelynek van igazán szakképzett földmivesosztálya, olyan földmivesosztálya, amely nemcsak a gyermek­korban, hanem a legénykorban is oktatásban részesül az úgynevezett földmives egyetemeken (Ugy van ! Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) és ahol a parasztosztály igazán szakszerűen is tudja meg­mivelni azt a birtokot, pedig sokkal rosszabb a földje, mint Magyarországé. Halász Móric : Ott több a csapadék ! Dénes István : Mindig azzal a csapadékkal állanak elő ! Peidl Gyula : Sok a fejekben a csapadék ! Giesswein Sándor : A csapadék hiányát is [ehet pótolni csatornázással, de nem olyan csator­názással, amely csak egyes nagyuraknak válik előnyére. (Ugy van ! Ugy van ! a szélsőbaloldahn.) Olyan csatornázássá], mint amilyet például Német­országban épen a Damaschke-féle földbirtok­reformszövetség kieszközölt, ahol e csatornák mellé mindig uj telepek létesülnek, ahol modern házak épülnek és ahol a csatorna í'ltal teremtett közlekedési előnyökben részt vehetnek a töme­gek is és nemcsak egyes privilegizált nagy­urak, mint ahogy nálunk szoktak vasutakat is épiteni. nem a falvak és a közönség számára, hanem egyes kisebb érdekeltségek számára, (Ugy van! Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) Rupert Rezső : Majorok számára ! GieSSWein Sándor : Dániára igazán hivatkoz­hatunk, mint olyan államra, amelynek berendez­kedését Magyarországban is lehetőleg meg kell valósítani. Dánia is agrárállam, mint szokás mon­dani, de nem olyan exkluziv agrárállam, ahol a kereskedelmet mintegy bűnös cselek menynek tekin­tik és el akarják fojtani, (Ugy van ! Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) mert azt gondolják, hogy ezáltal használnak az agxárizmusnak, pedig dehogy, ellen­kezőleg, ártalmára vannak ennek és egyszersmind a föídtofreMfe fejlődésének ie. (Ugtf w/ Ugy évi február hó 20-án, kedden. van ! a szélsőbaloldalon.) D^nia fővárosa kereske­delmi gócpont, azonban- Dánia emellett minta agrárállam és egyszersmind az iparnak is szintén nagy fejlesztője. Én azt mondom, hogy mi más tekintetben is nagyon sokat tanulhatank — és kell is tanulnunk — Dániától, amely épen ugy mint Magyarország, az 1864-iki háború után csonka ország veit. T. Nemzetgyűlés, a dáneknak fájt, hogy néhány százezer honfitársuk idegen uralom alá került, de azért ők dclgoztak, kulturai­lag fejlődtek, a dán iskolaügyet föléje emelték még a magasan fejlett német iskolaügynek is és magukhoz szívták minden kardcsörtet és és irredenta-lárma nélkül azokat, akik azelőtt német uralom alatt voltak. (Helyeslés és taps a szélső­baloldalon.) Ezt a politikát kell nekünk is követ­nünk. Ha mi kulturailag és közgazdaságilag emel­kedünk, ez nagyobb vonzóerő lesz, mint minden­féle más üres beszéd, (Ugy van ! Ugy van ! Taps a szélsőbaloldalon.) amely által mi ajelenleg okku­pált területen levő magyarságnak csak kárt okozunk. (Ugy van! Ugy van ! balfelől.) Horváth Zoltán : A helyzetüket nehezítjük ! Giesswein Sándor: Mi épen azért kívánjuk ezeket a reformokat, amelyek minket itt benn erősebbekké tesznek, s azt mondhatjuk, hogy mielőttünk két nagy magyarnak a szelleme és tevékenysége lebeg : Kossuth Lajosé és Széchenyi Istváné. Azt mondják erre talán : ez a kettő ellentétes szellem volt. Drozdy Győző: Kineveti az elődjét! Nem volt az olyan érdemetlen ember, Hegyeshalmy volt minister ur! Hegyeshalmy Lajos : Micsoda inszinuácid ! Drozdy Győző: Azt hittem, azt tetszik ne­vetni ! Hegyeshalmy Lajos: Tessék előbb meg­győződni és azután beszélni ! Giesswein Sándor : Azt mondják talán, hogy ezek ellentétes szellemek voltak ! Ok nem voltak poláris, sarki ellentétek, de nem is voltak parallel, egyenközü vonalban működő szellemek ; konvergáld vonalak voltak, és ami őket elválasz­totta, az a tér mindinkább kevesbedik, az ő szellemük találkozik és kell hogy találkozzék ebben a mostani időben, (Ugy van! Ugy van! Taps a szélsőbaloldalon.) midőn minden igaz magyar embernek, aki Magyarországot európai nivóra akarja emelni, találkoznia kell, és azt kívánjuk épen a mi pártunk által is szolgálni,... Karafiáth Jenő: Azért irunk cikkeket a Bécsi Magyar Újságba! Drozdy Győző: Ostobaságoknak ne üljenek fel! Giesswein Sándor : . . . hogy minden egyéb­nek félretételével mi ezt a demokratikus hala­dást elősegítsük. Sajnos, t Nemzetgyűlés, . . . Bogy a János : Nem engedjük balkanizální az országot! Meskó Zoltán: De vulkanizálni sem! Bogya János: Maguk vulkanizálják!

Next

/
Thumbnails
Contents