Nemzetgyűlési napló, 1922. IX. kötet • 1923. január 23. - 1926. február 09.
Ülésnapok - 1922-88
A nemzetgyűlés 88. ülése 1923. évi január hó 23-án, kedden, 51 Rassay Károly: Ott más kormányzat van! Horváth Zoltán : Ott demokrácia van, nem reakció ! . Peyer Károly : Tessék Magyarországon is ilyen állapotot teremteni, mert mi hajlandók vagyunk segédkezni abban a munkában, amelyre bennünket Zichy János képviselő ur felhívott és amikor feltette a kérdést, hogy hajlandók vagyunk-e az ország nemzeti alapon való rekonstruálásában segiteni, mi azt mondtuk : Igen, hajlandók vagyunk, (Helyeslés.) mert mi is ennek a nemzetnek polgárai vagyunk, mi is magyarok vagyunk, ép olyan magyarok, mint amilyen németek a német szociáldemokraták. Szomjas Gusztáv: Helyes, akkor meg fogjuk egymást érteni ! (Éljenzés és taps. Zaj. Halljuk ! Halljuk !) Peyer Károly : A francia militarizmus le tudta gázolni a német államot is, de amikor hozzányúlt az első bányaigazgatóhoz, 65.000 ipari munkás lépett sztrájkba ennek a bányaigazgatónak védelmére. (Egy liang a jobboldalon : Derék emberek !) Nálunk Magyarországon, ahol a bányaigazgató egyúttal az internáló közeg, nagyon bajos volna elképzelni ilyen szimpátiát, (ügy van! TJgy van! a szélsőbaloldalon.) Pikler Emil : Itt van a kutya eltemetve ! Szomjas Gusztáv : Csakhogy a kommunisták ott is hazafiatlanok ! Tessék csak elolvasni ! Peyer Károly : A francia kommunista is elitéli a francia militarizmust, mert a francia kommunista képviselőt letartóztatták ; anélkül, hogy ezzel védeni akarnám a dolgot. A francia militarizmus megtudta szállni a városokat, pályaudvarokat, de amikor a bányák szájához jött, a munkások letették a szerszámot és azt mondották, hogy ők katonai felügyelet mellett nem dolgoznak. És az a francia militarizmus, amely nem állott szóba a német állammal, kénytelen volt szóba állni a német bányamunkások üzemi tanácsaival, (TJgy van! ügy van! a szélsőbaloldalon.) megalkudni velük és elfogadni azt, hogy az aknák szájánál nem szabad katonai posztnak állani, a pályaudvarokon nem szabad a szenet átrakni s a katonáknak nem szabad a bányatelepeken feltűzött szuronnyal járni. Amit a német militarizmus nem tudott megcsinálni, azt megcsinálta a német munkások szervezettsége. (Egy hang jobbfelől : Becsületes hazafiak!) És én bizom abban, hogy a német munkásság és vele együtt az egész német nép, amellyel szemben mi csak a legnagyobb szimpátiával és rokonszenvvel viseltethetünk, (Helyeslés és taps a bal- és a szélsőbaloldalon.) képes lesz a francia militarizmust nem a harctéren legyőzni, hanem legyőzni ott, ahol a munka eredményét, a termelés eredményét akarja elrabolni. (TJgy van! Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) Ezek a példák intő például szolgálhatnának a magyar kormánynak is. Azt hiszem, a magyar kormánynak nincs arra szüksége, hogy ilyen kis titkos szervezkedésekkel biztosit sa az ő létét;. Annak a kormányzásnak az alapja, amelynek szüksége van arra, hogy ilyen titkos állambiztonsági megbizottakkal dolgozzék, nagyon gyönge, (Ugy van ! Ugy van ! a bal- és a szélsőbaloldalon") nagyon ingadozó és ezek a janicsárok lesznek az első árulói a kormányzatnak. (Ugy van ! Ugy van ! a szélsôbalóldalon.) Nagy Ernő: Konj unkt uraló vágok ! PakotS József : Voltak ezek máshol is már < Pikler Emil : Láttuk Budaőrsnél is, mit csináltak ! Peyer Károly : Ha a kormány részéről azt fogjuk tapasztalni, hogy hajlandó ezekkel a jelenségekkel szemben fellépni s hajlandó biztositani azt, hogy ebben az országban normális élet legyen, — nem kivánunk privilégiumot, de nem akarunk másodrendű állampolgárok sem lenni — akkor talán a mi birálatunk is enyhülni fog a kormánynyal szemben, akkor a mi álláspontunk is közeledni fog a német munkások álláspontjához és mi is abba a helyzetbe fogunk jutni, hogy hasznosabb szolgálatot tehetünk hazánknak, mint amilyenre ma a kormány poltikája bennünket kényszerit. Minthogy ezek alapján a kormánnyal szemben bizalmatlansággal viseltetem, a törvényjavaslatot nem fogadom el. (Êénk éljenzés és taps a szétsőbaioidaion.) Elnök : Szólásra következik ? Perlaki György jegyző : Reischl Richárd í ReiSChl Richárd : T. Nemzetgyűlés ! Az idő előrehaladottságára való tekintettel kérem, méltóztassanak megengedni, hogy beszédemet holnap mondhassam el. (Helyeslés.) Elnök: A képviselő urnák a házszabályok 212. §-a alapján joga van ezt a kérelmet intézni a nemzetgyűléshez. Méltóztatnak hozzájárulni ? (Igen!) A Ház ilyen értelemben határoz. Most pedig a házszabályokban előirt időpont elérkezvén, a vitát megszakitcm és megteszem elnöki előterjesztéseimet. Jelentem a t. Nemzetgyűlésnek, hegy ujabban a következő képviselő urak ellen érkeztek mentelmi megkeresések a Ház elnökségéhez : a budapesti kir. főügyészségtől Eckhardt Tibor, Friedrich István, báró Prónay György, Nagy Ernő és Bogya János. a győri kir. főügyészségtől Lingauer Albin, a pécsi kir. főügyészségtől Hegedűs György és a bedreceni kir. főügyészségtől Görgey István képviselő urak ellen. A megkeresések a házszabályok 188. §-a értelmében áttétettek a mentelmi bizottsághoz. Bemutatom a t. Nemzetgyűlésnek Békés vármegye közönségének feliratát az állami tisztviselők és családtagjaik részére biztcsitott gyógykezelési és betegségi segélyeknek, valamint kedvezményeknek a vármegyei tisztviselőkre és azok családtagjaira való kiterjesztése tárgyában; Győr szabad királyi város közönségének feliratát a lakbérletek korlátozását magában foglaló 5555/1922. M. E. számú rendelet megváltoztatása, illetőleg olyas törvénytervezet előterjesztése iránt, 7*
