Nemzetgyűlési napló, 1922. IX. kötet • 1923. január 23. - 1926. február 09.
Ülésnapok - 1922-88
À nemzetgyűlés 88. ülése 1923. denünk a nemzet egész érdekét, tekintélyét, gazdaságát és esetleg határait is. Képzelhetik önök azt, hogy itt tisztességes együttműködés lehetséges mindaddig, amig itt a közigazgatás ilyen botrányosan funkcionál ? (Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Elképzelhetik azt, hogy itt tisztességes, becsületes, őszinte együttműködés lehetséges, amig ezek a titkos szervezkedések folynak ? Elképzelnek önök őszinte és becsületes együttműködést, amig ezek a bűnesetek megtorolva nincsenek ? (Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) Ez nem lehetséges, mert aki ilyenre vállalkozik, az hazudik, az csal. Volt idő, amikor mi is tárgyaltunk a kormány tagjaival. Nem azért tárgyaltunk, hogy választási paktumba menjünk, mert ha valaki kipróbálta, mi igazán kipróbáltuk, hogy a választásokon milyen terror nyilvánult meg velünk szemben. Nem ig amit Szilágyi Lajcs képviselő ur mondott, hogy a szociáldemokraták számarányuknál nagyobb számban jöttek be a nemzetgyűlésbe. Tessék megnézni a statisztikát és a ránk esett szavazatok számát tessék elosztani az összes leadott szavazatok és a mandátumok számával, s akkor kijön az az eredmény, hogy a mi mandátumainkra talán a legtöbb szavazat esett. (Igaz ! Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) Patacsi Dénes* Elkeseredettek voltak az emberek s azért szavaztak szociáldomakratákra. Pikler Emil : Miért voltak elkeseredettek % Patacsi Dénes : Azért, mert nyomorúságban van az ország ! Propper Sándor : Akkor miért keserítik őket tovább ? Farkas ístván : \ Csak keserítsék ! (Folytonos zaj.) Elnök (csenget) ! Csendet kérek ! Peyer Károly : Lehet, Patacsi t. képviselőtársam, hogy ez az ön állítása bizonyos mértékig helyt áll, lehet, hogy voltak ilyen elkeseredett emberek, minthogy a szociáldemokrata pártnak mindig vannak mitläuferjei, ezt senki sem tagadja, azonban nagyon csodálkoznám azon, ha épen a mostani politikai viszonyok között nagyobb számú mitläuferjei lettek volna a szociáldemokrata pártnak, mert hiszen a politikai ellentét épen elég élesen volt beállítva. Azonkívül ne méltóztassék elfelejteni, hogy egy pár nyilt szavazási kerületet is szociáldemokraták kaptak. Ezekben a nyilt kerületekben, mint pl. az enyémben, igazán megnyilvánult minden terror, ami csak elképzelhető. Az utolsó percben a választási elnök még megkérdezte a bel ügyminist er t, hogy kit jelentsen ki megválasztott képviselőnek. (Derültség a szélsőbahldahn.) Rassay Károly ; Nálam meg sem kérdezte ! Nagy Ernő: Az eskü szentsége! (Zaj.) Peyer Károly : Erre visszatelefonáltak, hogy ilyet meg kell csinálni, de nem szabad megkérdezni, meit ha már megkérdezték, nem lehet megGÛri&lm. (Derültség a baloldalon.) Mondom, a legerősebb terror nyilvánult meg velünk szemben, főként a nyilt szavazásos kerületekben. BemutatNAPLÓ IX. évi január hó 23-án, kedden. 49 tam egy csomó okmányt arról, hogy még ma is üldözik a választókat azért, mert:volt bátorságuk reánk szavazni. Ezek nem voltak Mit! auf erek, ezek meggyőződéses emberek voltak, akik tudták, hogy üldözésben lesz részük, ha ránk szavaznak és mégis ránk merték adni szavazataikat. Nem jöttünk be tehát nagyobb számban, mint amilyen minket megilletett, mert ha a tényleges számarányban jutottunk vo]na be a parlamentbe, akkor körülbelül tiz mandátummal volna több, meg is tudnám nevezni azokat a kerületeket, amelyeket tőlünk elvettek a nyilt szavazás és a terror révén Ismétlem, volt idő, amikor mi is megkíséreltük a kormánnyal az együttműködést, hangsúlyozom, nem azért, hogy a választásokon előnyt szerezzünk, hanem azért, hogy lehetővé váljék az, hogy ugy mint a külföldön, nálunk is a munkásság képviselői igyekezzenek közreműködni az ország felépítése érdekében. Rothenstein Mór : Tessék Németországra nézni ! Peyer Károly: A kormány tett Ígéreteket, azonban ezeknek beváltása elmaradt, mert a kormány nem tudta ezeket az Ígéreteket betartani a titkos szervezetek miatt. És itt önkénytelenül eszembe jut, hogy a túloldalról folyton az a törekvés nyilvánul meg, hogy minket igyekeznek felelőssétenni azokért, amik Magyarországon az utóbbi években történtek. Nagy művészettel történik a dolgok összekeverése, hogy a szociáldemokraták kommunisták legyenek, hogy igy a polgári társadalom vegye tudomásul, hogy a szociáldemokratákkal nem lehet leülni egy asztalhoz. Azt hiszem, a túloldalon nagyon sokan zavarba jönnének, ha az a plattform megállapittatott volna és megmaradt volna és mi nem lettünk volna a kormány tehetetlensége folytán •— ez a helyes meghatározás — arra kényszerítve, hogy a legszélsőbb álláspontot foglaljuk el. De önök mégis igyekeznek azt bizonyítani, hogy a szociáldemokraták kommunisták. Nem fontos. A közvélemény nagyon tisztában van ezzel és azt hiszem, a túloldali felszólalások nem fogják céljukat elérni. (Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Foglalkozni kivánok azzal, amit Szilágyi Lajos t. képviselőtársam mondott, aki ugy állította be a kérdést, hogy az a polgári párt, aki a szociáldemokratákkal szövetkezik, a nemzeti eszmét árulja el. Én ezt a felfogást nem osztom. Nem kivánok rámutatni arra, hogy külföldön ez a felfogás már régen meg dőlt, de annyit mondok, hogy ne méltóztassék a polgári pártoknak szabadalmat venni a hazafiságra, (Ugy van ! Ugy van ! a szélsőbaloldalon) és ne méltóztassék azzal a ténnyel, hogy mi nemzetközi szociáldemokraták vagyunk, kifejezésre juttatni azt is, hogy ezzel egyúttal hazaárulók vagyunk (Ugy van ! a bal- és a szélsőbaloldalon.) Viczián István : A nemzeti alapot megtagadják ! (Felkiáltások a szélsőbaloldalon : Mi van a mozirendelettel ?) Rassay Károly : Stead ezredes, az a nemzeti alap ! • '..-•--.-7
