Nemzetgyűlési napló, 1922. IX. kötet • 1923. január 23. - 1926. február 09.

Ülésnapok - 1922-88

A nemzetgyűlés 88. ülése 1923. Peyer Károly : . . . amely ezeket az urakat és a körülöttük csoportosuló egyéneket meg­védi a kormánnyal szemben. Reischl Richárd : Találós mese ! (Zaj.) Elnök : Csendet kérek, képviselő urak ! Peyer Károly : Fel kell vetni ezt a kérdést egész komolyan, nemcsak ezen esetből kifolyólag, hanem más esetekkel kapcsolatosan is, amelyeket majd bátor leszek felolvasni és felemlíteni, mert én helyesnek tartom, ha a kormány intézkedik az országban és a kormány tekintélye megóvatik még akkor is, ha én ezt szociáldemokrata szem­pontból birálom el. Lehetetlenségnek tartom vi­szont azt, hogy a kormány tekintélyét épen azok ássák alá, akiknek hivatásuk a kormány tekin­télyét tiszteletben tartani. Hiszen bizonyos mér­tékig összefügg ez azokkal a forradalmi mozgal­makkal, amelyek Magyarországon végigzajlottak, de talán mégis ideje volna már ezeket a titkos és nem titkos szervezkedéseket végre egyszer likvi­dálni, ( Ugy van ! Ugy van ! a szélsöbaloldalon.) yégre a kormány kezébe összpontosítani a hatalmat és a kormánynak megadni a módot arra, hogy a saját programmját hajtsa végre, nem pedig azoknak a programmja hajtassák végre, akiket nem a kormány képvisel. Hiszen a választások alatt megtörtént, hogy egész csomó alispán nyíltan megtagadta a kormány utasításainak végrehajtását. Ez köztudomású dolog. Nem kívánok azonban erre visszatérni, csak be akarok mutatni egypár olyan dokumentumot, amelyek azt bizonyítják, hogy igenis folynak titkos szervezkedések, hogy vannak olyan mellék­kormányszerü alakulatok, amelyek ellensúlyozzák és megnehezítik a kormány ténykedéseit és működését. Nagy Ernő : Érzi azt a ministerehiök ur ! Peyer Károly: Kérek egy kis szünetet. Elnök: Az ülést öt percre felfüggesztem. (Szünet után.) Elnök : Az ülést újból megnyitom Peyer képviselő urat illeti a szó ! Peyer Károly : T. Nemzetgyűlés î A kor­mány tekintélyének helyreállítására semmiesetre sem lehetnek alkalmasak azok a nyilatkozatok, amelyek az utóbbi időben elhangzottak és ame­lyeknek egyikét itt felolvastam. De távolról sem szolgálhatják a kormány tekintélyét és magát a konszolidációt —amelyről egyik-másik képviselő­társam megállapította, hogy Magyarországon sokkal jobb, mint Európa bármely országában, — azok a titkos szervezkedések, amelyekkel lépten­nyomon találkozunk. Én ugy vélem, hogy szol­gálatot teszek hazámnak, (Halljuk! Halljuk! a szélsöbaloldalon.) ha ezeket a titkos szervezke­déseket ott, ahol alkalmam van erre, megmon­dom, leleplezem, nyilvánosságra hozom, (Ugy van ! Ugy van ! a szélsöbaloldalon.) mert ha ezek a titkos szervezkedések olyan célt szolgál­nak, amelyre valóban titokban keli szervezkedni. évi január hó 23-án, kedden, 43 akkor ezek ellen a szervezkedések ellen legjobb a nyilvánosság, mert ez fogja azokat a szervez­kedéseket megszüntetni. Látjuk azt, hogy visszamenőleg, például 1920 január 29-én létezett még a budapesti magyar karhatalmi főparancsnokság védelmi osztálya. Ez a védelmi osztály 844. szám alatt a következő rendeletet adta ki a Grrimm-csoport­nak (olvassa): »Megállapítandó, hogy a Magyar Vegyipari Gépgyár r. t.-nál (Kőbánya, Noszlopi­ut) mikor szüntették be a munkát és bocsátották el a munkásokat, továbbá szolgáltattak-e be fegyvert azóta. Ha nem, akkor, ugyanis a gyár­ban 180 fegyvernek kell lenni eldugva, de akkor sincsenek azok sem befalazva, sem elásva, nyomozás eredménye szerint esetleg razziára javaslat teendő.« Ez a szószerinti magyar fogal­mazás. Következő véleményezés van kint (olvas­sa). »A budapesti államrendőrség mellé beosztott katonai nyomozó osztály G) csoport. Kazzia megtartása ajánlva, 70 főnyi karhatalom, 25—30 védelmi tiszt. Jelentés leadandó. Grimm stb.« Azt hittük, hogy ezek a jelenségek, amelyek tömegesen voltak, már megszűntek ; hogy végre itt van egy központi kormány, amely ministeriu­mai, főispánjai, alispánjai, szolgabirái és rendőr­kapitányai utján gyakorolja a hatalmat és itt semmiféle olyan szervezkedés nincs, amelynek oka volna titkolózni. Mégis azt látjuk, hogy itt van egy egész nagy beosztás. Ilyen grafikonokat mellékelnek például különböző jelentésekhez : Belügyminis­terium X. számú rendeletének 5. melléklete a nemzeti munkavédelmi szervezetnek a vázrajza. Ennek a vázrajznak alapján például : nemzeti munkavédelmi szervezet Pap-Ragály Endre ezre­des, IX. ker., Bakáts-tér 14 II. em. 22. Akár­csak valami nagy ipari koncentrációt rajzoltak volna itt fel különböző nyilakkal meg irányokkal. Horváth Zoltán : Istennyilákkal ! Peyer Károly: Fel van tüntetve például a tudományegyetemi nemzetvédelmi csoport, a mű­egyetemi, postás, vasutas, Budapest I— X. kerü­leti, újpesti, kispesti, erzsébetfalvai nemzetvé­delmi kirendeltségek, összesen tizenhárom. Ezek-, nek a szálai öszefútnak a budapesti központi nemzeti munkavédelmi szervezetbe. Megoszlik azután ez törvényhatóságok szerint nemzeti mun­kavédelmi hivatalokra, összesen 34-re. Itt van északi Pest megye, Esztergom, Hont, Jásznagy­kun-Szolnok, azután déli Pest megye, Békés-, Arad megye stb., közben egyes kiugrások, mint a kisterennei kirendeltség, nagybátonyi, ózdi, diósgyőri, nagymányoki, komlói stb., azután a városok védelmi szervezete, mint Szeged, Deb­recen, Kecskemét, Győr, Pécs, Miskolc, Székes­fehérvár, Hódmezővásárhely. A bányáknál külön vannak ilyen szerveze­tek, igy Dorogon, Tatabányán, Salgótarjánon, Sajószentpéteren, Szászváron, amelyek koncen­trálódnak a szénbányaüzemeknél. Valószínűleg ez az à szervezet, amely a katonai szénkor-

Next

/
Thumbnails
Contents