Nemzetgyűlési napló, 1922. IX. kötet • 1923. január 23. - 1926. február 09.

Ülésnapok - 1922-98

404 À nemzetgyűlés 98. ülése 1923. ipar fejlesztése szempontjából káros hatású lesz. Az iparfejlesztésre jó befolyása lesz a javaslatnak, mert a közgazdasági életben lesz egy erkölcsi tes­tületünk, melyet eddig nélkülöztünk és amely a szakvéleményét a jövőben leadhatja. Az ipar terén a gyakorlati mérnökök továbbra is ugy dolgozhat­nak, mint eddig és nem lehet azt állítani, hogy ezeket le akarjuk szorítani a technikai pályáról, ... PakotS József : Visszapofozzák őket mester­embereknek ! Herrmann Miksa előadó : Ezt lehet állítani, de nem igaz I Perlaki György : .... amikor a javaslat hatá­rozottan kimondja, hogy a törvényjavaslat fel­hatalmazza a ministert, hogy az olyan munkák végzését, amelyek a közbiztonság vagy egyéb köz­érdek szempontjából fontosak, amelyek számitási és tervezési, tehát szellemi funkciót kivannak meg, a kamara tagjaira bizza, a többi munkát pedig rábízhatja olyanokra is, akik nem tagjai a mérnöki kamarának. Hogy az ilyen fontos munkákat köz biztonsági szempontból fenn kell tartani a képesí­tett mérnököknek, azt a túloldalnak is be kell lát­nia, mert sokkal nyugodtabban tud a munkás is dolgozni, ha tudja, hogy igazi szakértelemmel készültele azok a tervek, amelyek alapján dolgozik, vagy azok az állványok, amelyeket egy nagyobb építkezésnél felállítottak. Itt emberéletről van szó, (Felkiáltások á szélsobalóldalon : Azt nem mérnök csinálja;) itt számításokat kell eszközölni és igen gyakran egyetlen számnak eltévesztése katasztró­fát jelenthet. Szükséges tehát, hogy elővigyáza­tosak legyünk és vigyázzunk, hogy kikre bizzuk a számitások elvégzését. Ép ezért feltétlenül közérde­kűnek tartom, hogy a képesítést itt is keresztül­vigyük, amint az ipartörvény revíziójánál is keresztül vittük. Én a mérnököt nem tekintem másnak, mint a legmagasabb képzettségű iparosnak és ha az ala­csonyabb rendű iparban keresztülvittük a képesí­tést, akkor nem teszünk mást, mint következetesek vagyunk magunkhoz és a magasabbrendü iparban is a képesítés mellett foglalunk állást. Ép ezért a törvényjavaslatot magamévá teszem, azt elfoga­dom, a kereskedelemügyi minister úrhoz pedig azt az egy kérésemet intézem, hogy az ipartörvény re­víziója és a mérnöki rendtartás megalkotása után készíttesse el az építőipar szabályozásáról szóló törvényjavaslatot is, mert ez a három törvén}^ egymással összefügg. Nagyon jól méltóztatik tudni, hogy az építőipar ma rendeletekkel van szabá­lyozva ; a rendeletek olyan tömege fekszik az emberek előtt, hogy azok között alig ismerik ki magukat. Én azt szerettem volna, ha az építőipar szabályozásáról szóló javaslat megelőzte volna a napirenden lévő javaslatot. De ha már nem igy történt, kérem a minister urat, méltóztassék azt is mielőbb a nemzetgyűlés elé terjeszteni. A tör­vényjavaslatot elfogadom ! (Ménh helyeslés a jobb­oldalon és a középen.) Elnök *. Szólásra ki következik 1 Petrovits György jegyző ; Pakots József I évi február hó 9-én, péntekén. PakotS József : T. Nemzetgyűlés ! Tekintettel az idő előrehaladott voltára, tisztelettel kérem, méltóztassék megengedni, hogy beszédemet a leg­közelebbi ülésen mondhassam el. Elnök : A képviselő urnák a házszabályok ér­telmébenjoga van kérni, hogy beszédét a következő ülésen mondhassa el. Kérdem a t. Nemzetgyűlést, méltóztatik-e ehhez hozzájárulni ? (Igen/) Ha igen, ilyen értelemben mondom ki a határozatot. A vitát megszakitom és napirendi javaslatot kívánok tenni. Javaslom, hogy legközelebbi ülésünket február hó 20-án, kedden délelőtt 11 órakor tartsuk és an­nak napirendjére tűzessék ki : 1. A sütőipari munkának szabályozásáról szóló törvényjavaslat harmadszori olvasása; 2. az éiieli ipari munka korlátozásáról szóló törvényj avaslat harmadszori olvasása ; 3. a mérnöki rendtartásról, 4. az erdészeti igazgatásról, 5. az alföldi erdők telepítéséről és a fásítá­sokról, 0. az országos erdei alapról, 7. az erdőbirtokhitelről szóló törvényjavasla­tok tárgyalása. Farkas István : Szót kérek a napirendi javas­lathoz. Elnök : Tessék ! Farkas ístván : T. Nemzetgyűlés ! Én azt hi­szem, az a vakáció, amelyet a nemzetgyűlésnek akarnak adni, egészen felesleges. Épen tegnap hal­lottuk az előadói székből Lers báró úrtól, hogy jött volna már a kormány több szociális javaslattal, ha nem nyúlt volna olyan hosszura az indemnitási vita. (Ugy van ! Ugy van! jobb jelöl.) Nem értem tehát, hogy amikor a kormány az ellenzéknek fel­szólalásaiéit szemrehányást tesz, ugyanakkor a nemzetgyűlést nem akarja foglalkoztatni, hanem azt hosszabb időre elnapoltatja. Az elnök ur javas­latával szemben javasolom, hogy a nemzetgyűlés már a jövő hét keddjén tartson ülést. (Helyeslés a szélsőbaloldalon. Felkiáltások jobbjelöl : Miért nem holnap ?) Viczián István : Szót kérek ! Elnök '. A képviselő urat a szó megilleti. Viczián István : T. Nemzetgyűlés ! Nekünk képviselőknek nemcsak az a kötelességünk, hogy itt a törvényeket megalkossuk, hanem az is, hogy állandóan kontaktusban maradjunk választóink­kal. (Zaj a szélsőbaloldalon.) Elnök : Csendet kérek S Viczián István : A jövő héten, a szerdai na­pon hamvazó szerda lesz, amely katholikus test­véreinknek úgyszólván ünnepe. Ezt én, a protes­táns ember, mondom. (Ugy van! Ugy van! jobb­felől.) Azonkívül a jövő héten van farsang utolja, amely különösen alkalmas arra, hogy választóink­kal összejöhessünk. Én tehát azoknak a nevében, akik állandóan itt vannak, arra kérem azokat, akik csak néha jelennek meg itt, adjanak nekünk alkalmat arra, hogy választ óinkkal is érintkez­hessünk.

Next

/
Thumbnails
Contents