Nemzetgyűlési napló, 1922. IX. kötet • 1923. január 23. - 1926. február 09.

Ülésnapok - 1922-98

396 A nemzetgyűlés 98. ülése 1923. Perlaki György: Nem olvasta el a javaslatot. (Zaj. Elnök csenget.) Várnai Dániel : Kiárad belőle a céh-szellem levegője, mert a mai ipari élet lázas, pezsgő szorgalmasságába egy lomha, avatag, céh-ezerü intézményt akar állítani : a mérnöki kamarát. Szabóky Jenő: Most jönnek az autodidakták! Sándor Pál: Nem ismeri őket! Elnök : Csendet kérek ! Várnai Dániel : Hogy milyen jó, milyen szükséges, az ország gazdasági fejlődését miiyen nagy mértékben szolgálja mindaz, ami ebbe a törvényjavaslatba bele van építve, annak legkiválóbb bizonyítéka az, hogy a mérnöki kamara fanatikusai, mondhatnám, a gazdasági reakció cs. és kir. kamarásai 42 esztendeig hiába ostromolták vele a különböző kereskedelemügyi ministereket. A t. előadó ur azt mondta, hogy ennek a javaslatnak történelmi előzménye, hogy nagy kiérési folyamat eredményeként állott elő. Fábián Béla: A G-oldberger-ügyből! {Zaj.) Várnai Dániel : Ez nem kiérési folyamat, hanem egymásra következő kudarcoknak sorozata. (ügy van ! szélsöbaloldalon.) Sem a mérnök, sem a nem mérnök kereskedelemügyi ministerek nem engedték eddig megbolygatni az ipari termelésben és teremtésben a tehetségek szabad versenyét. Csak most jutottak siherhez, . . . Herrmann Miksa előadó: Már Serényi is akarta l Fábián Béla : De nem a sérelmezett paragrafusokkal. Várnai Dániel : . . . amikor tudvalevően minden a legnagyobb rendben van, nincs szükség munkaképességre, munkakedvre és kezdeményező tehetségekre, hanem csupán diplomákra van szükség, — természetesen a megfelelő bélyegekkel és egyéb kincstári illetékekkel. Az előadó urnák ismertetése nem tud eltéríteni engem attól a véleménytől, hogy ami ebben a javaslatban van, az osztályharc, felülről vívott veszedelmes osztályharc, (Ügy van! a szélsobalóldalon.) mert ha nem ez volna, ha nem akarná a közgazdasági tevékenység jó részét egy diplomás kaszt részére monopóliumként megkaparintani és csak a mérnöki címet akarná védeni, akkor erre a javaslatra nem volna szükség, mert hiszen a mérnöki címet kellőképen megvédi az 1879: XL, tc.-nek 45. §-a. Halász Móric : Csakhogy ez nem erről szól ! Várnai Dániel: En csak az eredményeket nézem, nem pedig azt, hogy magánbeszélgetés során miről volt szó hajdanában egyes okleveles mérnök urak és egyes kereskedelemügyi minister urak között; csak az eredményt nézem és azt látom, hogy az összes eddigi kormányok nem tartották szükségesnek, hogy ezt a törvényjavaslatot törvényerőre emeltetni törekedjenek. Halász Móric : Már a Ház előtt is volt többször. Várnai Dániel : Megállapítható, hogy a mérévi február hó 9-én, pénteken. nöki kamarának fanatikusai eddig mindig csak akkor mozgolódtak, ha arról volt szó, hogy felső ipariskolát kell valahol felállítani. Ennek a törvényjavaslatnak történelmi előzményei során pontról-pontra rá lehet mutatni arra, hogy az oklevelek tulajdonosai ós a mérnöki monopóliumnak nosztalgiásai mindig akkor indítottak nagy mozgalmakat, amikor ilyen iskolát felállítottak. Igaz. hogy ennek nagy története van. Nem tegnap keletkezett az a törekvés, hogy megcsinálják a kamarát, mert már 42 éve minden egyes lehető és lehetetlen alkalmat megkíséreltek abban a tekintetben, hogy valami élő dolgot csináljanak ebből a törekvésből. Én azt tartom, hogy ha 42 évig sem kormány, sem törvényhozás nem tartotta szükségesnek a mérnöki kamarát, akkor miért volna erre szükség a 43. esztendőben. Fábián Béla : Mert Bethlen be akarja bizonyítani, hogy liberális ! (Zaj.) Farkas István : A jelszó : vissza a középkorba! Fábián Béla : A vezérek azt mondják, hogy liberálisok. (Zaj. Elnök csenget. Egy hang a szélsobalóldalon : A nyomdarombolók szakegylete készül !) Várnai Dániel : Általában és részleteiben legjobban bizonyít a javaslat ellen az, hogy a mérnök-kereskedelemügyi ministerek, akiket legjobban és legtöbb kilátással ostromoltak ebben a tekintetben, mint például Kossuth Ferenc és Hieronymy, egyáltalában nem óhajtották megcsinálni a mérnöki kamarát. A mérnök-ministerek bizonyára jól tudták, hogy az ország ipari érdekeinek ellenére van a mérnöki munka terén is a szabad verseny megkötése és csak csodálkozásomat fejezem ki azon, hogy ezt sem a mostani kereskedelemügyi minister ur, sem pedig hivatali elődje nem tudták, mert az első sikert a mérnöki kamara hívei most aratták, három esztendőn belül. Az első sikerük Rubinek Gyulánál volt. Meg kell mondanom, hogy Rubinek Gyula kereskedelemügyi minister korában belement abba, hogy ebből a régen vajúdó javaslatból törvényt kell csinálni és a javaslatot a nemzetgyűlés elé terjesztette. De meg kell állapitanom, hogy ez is csak azért történhetett, mert Rubinek Gyula nem tudta, hogy miről van szó. Bármilyen furcsán hangzik is ez, t. Nemzetgyűlés, a dolog ugy van, hogy amikor egy műszaki küldöttség, amely a javaslat enyhítését kérte tőle, megjelent Rubinek Gyulánál, Rubinek kijelentette, hogy ő nem ismeri az ügyet, őt ugy informálták, — az informátorok között helyet foglalt, azt hiszem, a t. előadó ur is — hogy a javaslatra szükség van, arról pedig, hogy a mérnöki munkákban dolgozó felsőbb ipariskolások tömegével élnek az iparban és kisebb önálló vállalkozásokban, ő nem is tudott. Perlaki György: Ezt Rubinek nem mondhatta !