Nemzetgyűlési napló, 1922. IX. kötet • 1923. január 23. - 1926. február 09.
Ülésnapok - 1922-98
.191 A nemzetgyűlés 98. ülése 1923. évi február %ó 9-en, péntehên. nök, aki az ő címének védelmét találja fel itt, a kamarában egy szigorúan működő testületet érez maga felett, és ennek a testületnek csakis a mérnökökkel szemben van hatásköre eljárni. Sándor Pál: Éljen a copf! Herrmann Miksa előadó : Tudom, hogy megint akadtak hangok, amelyek azt mondják, hogy igazságtalanság csak a mérnököt sújtani ezzel a felügyelettel, a többiek* t pedig szabadjára engedni. Hol van itt a reakció ? Az egyedüli ellenérték, amit a mérnök a cím viselésének védelmén kivül kap, az a remény, az a tudat, hogy a közönség érezni fogja ennek a felügyeletnek erkölcsi értékét, talán inkább olyanhoz fog fordulni, aki kontroll alatt áll, mint Olyanhoz, aki kontroll nélkül szabadon, oklevél nélkül olyan nagy tőkéket kezel, mint amilyeneket a mérnöki munkák lekötnek. Azt hiszem, hogy ez súlyos teher, az okleveles mérnökség vállán, de reméljük, hogy az üzleti tisztességnek és etikának megerősítését fogja maga után vonni. Az az eszköz, amely ennek a célnak elérésére szolgál, és amelyet egész röviden akarok csak felemlíteni, nagyjában az ügyvédi kamara tervezetét vette át, amennyiben közgyűlésben, választmányban és elnökségben állapítja meg azokat a fórumokat, amelyek a kamara ügyeit vezetik. Két igen fontos funkciót, a tagfelvételt és a fegyelmi hatóságot a választmányra ruház és gondoskodik egy megfelelő felebbviteli fórum létesítéséről is. Ez a mérnöki tanács, amely ugy van kontemplálva, hogy harminc tagból fog állani ; ebből tizenötöt a kamara javaslatára küld ki a kereskedelemügyi minister, ötöt kinevez a technikai főiskolák javaslata alapján, ötöt delegál a közigazgatási bíróság, ötöt pedig delegál a szabadalmi bíróság, ugy hogy honoráltatott az a kívánság, hogy teljesen függetlenül a kereskedelemügyi kormány befolyásától, bírósági tagok olyan számban kerüljenek be, hogy a függetlenséget minden irányban képviseljék. Ez a follebviteli fórum épen a tagfelvételre és a fegyelmi ügyekre vonatkozik és azt hiszem, minden aggodalmat széjjeloszlat a mérnöki tanácsnak ez a megfontolt, kontemplált összeállítása. A törvényjavaslat azután még igen sok paragrafusból áll, mert közgyűlésnek, választmánynak, mérnöki tanácsnak igen sok kötött utasítást ad. Ha ezekkel szemben bizonyos vélemény és ellenvetés merül fel, alkalom lesz azokat a részletes tárgyalás folyamán érvényesíteni és így ezekkel tovább foglalkozni nem akarok. Azt hiszem, sikerült az az igyekezetem, hogy röviden rámutassak a legfontosabb intézkedésekre objektiv formában, egyéni véleményem nyilvánítása nélkül. Méltóztassék megengedni, hogy befejezésül kissé szubjektivebben, most már csak az én szempontomból, nézzem a dolgot, és még két megjegyzést fűzzek az elmondottakhoz. Épen a reakció és a kasztrendszer kérdésében csak azt akarom ismételni, hogy ez â törvényjavaslat hosszú érési processzus eredménye. A legutóbbi tíz esztendőben én is részt vettem azokon a tárgyalásokon, amelyek e tárgy körül folytak, és akár elhiszik ezen az oldalon, akár nem, — nem is dicsekvésképen mondom, — mindig azoknak oldalán állottam, akik vélt privilégiumok ellen kikeltek, (Helyeslés a szélső-, baloldalon.) és sokszor ellenkezésbe kerültem mérnöktársaim egy részével, akik veszélyeztetve látták ebben a nagy liberalizmusban nemcsak a mérnökséget, de más érdekeket is. Pakots József: Ugy látszik, akkor más idők voltak! Pikler Emil: Más volt a konjunktúra! Herrmann Miksa előadó : Akkor sokszor együtt voltam olyan férfiakkal, akikkel a történtek után mindenféle politikai, vagy más közösséget megtagadnék, de kijelenthetem, azoknak részéről sem hallottam egyetlen egy nyilatkozatot sem, amely ennek a törvényjavaslatnak két kardinális intézkedése ellen kelt volna ki. Az összes kifogások a tehetség pajzsával fedve, mindig azok voltak, hogy ám legyen meg a mérnöki cím védelme, legyen meg a kamara is, de ebbe mindenkinek a saját osztálya jusson bele. Ez volt mindig a konklúzió. Nem az elvet támadták, mint az ember várhatta volna, hanem ennek az elvnek keresztülvitelét ugy kívánták, hogy ez a védelmi öv mindig szélesebb és szélesebb legyen. Természetesen nem maradt más hátra, mint megteremteni a kiegyenlitést, a kompromisszumot. Ennek a kompromisszumnak az eredménye ez a törvényjavaslat, és mert kompromisszum, nagyon kell kérnem a t. Nemzetgyűlés minden tagját, gondoljon meg minden változtatásra irányuló törekvést, mert ha ebből a kompromisszumos épületből kihúzunk egy-egy fontos tógladarabot, akkor összedűlhet az egész, az én meggyőződésem szerint az egész köznek nagy kárára. Ez az egyik megjegyzésem. A másikat nem szívesen teszem meg, mert tudom, hogy az vihart fog kelteni. Soha sem voltam ennek barátja, de érzem kötelezettségemet arra nézve, hogy kereken kimondjam véleményemet Rassay igen t. képviselőtársamnak* arra az indítványára vonatkozóan, hogy a 8. §-ból az utolsó szavak maradjanak ki, amelyek ugy szólnak, hogy nem lehet magyar mérnöki kamara tagja az, »aki különösen a háború idején, a forradalmakban és a forradalmak előkészítésében, (Zaj a sséhobaloldalon.) valamint az úgynevezett tanácsköztársaság ideje alatt hazaellenes magatartást tanúsított«. (Zaj.) Nagy Ernő: Ki határozza ezt meg? Pikler Emil : Akkor Friedrich Istvánt is meg kell fosztani a tagságtól ! (Zaj.) Propper Sándor: Ezt lehet? (Felhiáltásoh a jobboldalon : Erre megmozdidtah ! ) Herrmann Miksa előadó: Elvégre nem is veszem rossz néven, mert hiszen komoly dologról van szó.. (FelhiáUások a szélsohaloldalon :
