Nemzetgyűlési napló, 1922. IX. kötet • 1923. január 23. - 1926. február 09.

Ülésnapok - 1922-94

*A nemzetgyűlés 94. ülése 1923. désből sem felejthették ki Közép- és Délkeleteurópa ezen legfontosabb hajóút ját és a 274— 292. §-okban szabályozták e kérdéseket. A trianoni szerződés 288. §-a kimondja, hogy a szövetséges és társult hatalmak által megalkotandó szabályzatot eo ipso kötelesek vagyunk elfogadni, a 287. § viszont kötelezi a szövetséges és társult hatalmakat arra, hogy konferenciát hivjanak össze, amely megalkotja a most már nemzetközivé vált Duna jogszabályzatát. 1921 júliusában a konferencia össze is ült, erre Magyarország, Ausztria, Németország és Bulgária követeit is meghívták, azonban miként a múltban már annyiszor, — sajnos, ezen a konferencián sem vehettünk részt, mint egyenrangú tárgyalófelek, mert bár javaslattételi és észrevételi jogunk megvolt, szavazati jogunk azonban már nem. Természetes, hogy emiatt kiküldötteink nem tudtak elérni olyan eredményeket, amilyeneket szerettünk volna. De meg volt kötve magának a konferenciának keze is ebben a tekintetben, mivel munkájának szorosan hozzá kellett simulnia a trianoni békeszerződésben alkotott szabályokhoz és így nóvumot, mely inkább megfelelt volna a követelményeknek, nem alkothatott. Igy is azonban konstatálhatjuk, hogy az összes reánk diktált szerződések alapján keletkezett magyar törvények között talán ez az egyetlen, amely többé-kevésbé figyelemmel van Magyarország érdekeire is, talán ez az egyetlen paktum, amely többé-kevésbé szem előtt tartja azon elveket, amelyeket szolgálnia kell. Sajnosán konstatálhatjuk azonban itt is, hogy bizonyos tekintetben ez is csak a szövetséges és társult hatalmak kezébe ad tényleges jogokat, míg reánk, magyarokra vonatkoztatva ezeket a jogokat csak elvként állítja fel, és sajnos, egyelőre meg kell elégednünk ezekkel az elvekkel is. Csupán a 313. § kelthet fel határozott reménységeket bennünk a tekintetben, hogy az elvek idővel jogokká változhatnak át, mert kimondja, hogy a szerződés életbelépésétől számított három év múlva, amennyiben a szövetséges és társult hatalmak, jobban mondva a népszövetség másként nem intézkedik, Magyarország teljesen visszakapja hajózási szabadságát. Ugyanezen szakasz második bekezdése pedig hasonló örvendetes tényt tartalmaz, amennyiben felállítja a visszonosságot köztünk és azon államok között, amelyek az osztrák-magyar birodalomból területeket kaptak, kimondván, hogy csak a teljes viszonosság alapján vagyunk kötelezhetők ezeknek az államoknak bizonyos bénákét adni. Sajnos nem áll azonban ez a jogszabály a többi európai államokra is. Különösen bántó Magyarországra azonban a 274. §, amely kimondja, hogy a hajózás teljesen szabad ugyan a nemzetközi Dunán, azonban Magyarország rendes ha jó járatokat ugy a személy-, mint az áruforgalomban a szövetséges és társult hatalmak kikötői között csak abban az esetben tartél** február hó 1-én, Gsütörtökön. 271 hat fenn, ha ehhez az illető szövetséges és társult hatalom hozzájárul. Láthatjuk ebből, hogy amig egyrészről a győztes hatalmak minden jogot feltétlenül a kezükben megtartottak és maguknak biztosítottak, addig a mi kezünket, mint legyőzőttekét, mint annyiszor, ismét megkötötték. Mindenesetre bizonyos megnyugvással kell fogadnunk ezt a szerződést, mert az már sok tekintetben mintha kiemelkedett volna a gyűlölet levegőjéből, talán azért, mert a trianoni szerződés megkötése után két évvel készíttetett el. Mivel Magyarországra nem tartalmaz olyan sérelmeket, amelyek talán ujabb elnyomatásunkat vonnák maguk után, hanem inkább reményt meríthetünk a szerződés bői is arra, hogy nemsokára a jobb belátás útjára fognak térni azok, akik nemrégiban még ellenségeink voltak, tisztelettel kérem a javaslat elfogadását. (Helyeslés a jobboldalon) Elnök.' Kivan valaki a törvényjavaslathoz szólani ? (Nem !) Ha szólani senki sem kivan, a vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Felteszem a kérdést : méltóztatik-e a Dunára vonatkozó végleges szabályzat megállapítása tárgyában 1921. évi július hó 23 án Parisban kelt egyezmény becikkelyezéséről szóló törvényjavaslatot általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) A Ház a törvényjavaslatot általánosságban elfogadja. Következik a részletes tárgyalás. Kérem a jegyző urat, hogy a törvényjavaslat címét felolvasni szíveskedjék. Hébelt Ede jegyző (olvassa a törvényjavaslat címét, mely észrevétel nélkül elfogadiatxk. Olvassa az 1. §4). Elnök : Az előadó ur kíván szólani. Moser Ernő előadó: Tisztelettel javaslom, hogy az 1. § első sorában a »288. cikkében« szavak után a »vállalt« szó helyébe a »foglalt« szó tétessék. Elnök : Ha senki nem kíván szólni, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Fel fogom tenni a kérdést elsősorban magára az eredeti szövegre. Amennyiben a nemzetgyűlés azt nem fogadná el, fel fogom tenni a kérdést, méltóztatik-e az 1. §-t az előadó ur által javasolt módosítással elfogadni. Kérdem tehát a t. Nemzetgyűlést: méltóztatnak-e az 1. §-t eredeti szövegezésében elfogadni, igen vagy nem ? (Nem !) A nemzetgyűlés az 1. §-t az eredeti szövegezésben nem fogadta el. Kérdem : méltóztatnak-e az 1. §-t az előadó ur módosító javaslatával elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) A nemzetgyűlés az 1. §-t az elő? adó módosító javaslatával fogadja el. Következik a 2. §. Kérem ennek felolvasását. Hébelt Ede jegyző (olvassa a 2. §-t, amely észrevétel nélkül elfogadtatik. Olvassa a 3. §*t és az abban foglalt egyezmény szövegét.) Elnök; Áz előadó ur kivan szólni,