Nemzetgyűlési napló, 1922. IX. kötet • 1923. január 23. - 1926. február 09.

Ülésnapok - 1922-92

'A nemzetgyűlés 92. ülése 1923. évi január hó 30-án, kedden. 20Í mondása szerint a közgyűlés idejére más célra is igénybe Tan véve a helyiség, ennélfogva a rendőrségnek nem áll módjában, hogy abba a helyiségbe a közgyűlésre az engedélyt megadja ; felszólitja tehát a bejelentőket, hogy egy másik helyiséget jelöljenek meg a közgyűlés céljára. A vezetőség elment ehhez a kávóháztulajdonoshoz, s azt mondta neki : mi az, hiszen mi önnel megállapodtunk, megbeszéltük a dolgot és ön ideigérte a helyiséget? A kávéháztulajdonos szűkszavú lévén, begombolkozott, nem akart őszintén nyilatkozni, (Felkiáltások a szélsobaloldalon : Nem mert!) de egyes elejtett szavaiból ki lehetett venni, hogy közben a pápai detektívek elmentek ehhez a kávéháztulajdonoshoz, és megfenyegették őt arra az esetre, ha azt a helyiséget a közgyűlés céljára át meri engedni. Minthogy maga a rendőrhatósági végzés azt mondja, hogy a kávéháztulajdonos bemondása szerint más célra is igénybe lesz véve a helyiség, honnan tudhatta meg a rendőrfőkapitány azt, hogy azt a helyiséget más is igénybe akarja venni? (Felkiáltások a szélsobaloldalon : Mi köze hozzá !) Természetes dolog, hogy detektívek utján befolyást gyakoroltak az illető kávéháztulajdonosra. Meg kell közben jegyeznem, hogy a rendőrség végzésének ez az állítása nem felel meg a valóságnak, mert az a helyiség, akkor, abban az órában is üresen állt. De mit lehetett tenni? Eleget tettek a rendőrség kívánságának, és egy másik vendéglő után szaladgáltak, amelynek tulajdonosa hajlandó volna a helyiséget a közgyűlés céljára kiadni. Végül sikerült egy másik vendéglőst találni. Akkor sietve-kapkodva — félvén attól, hogy a bejelentésre szánt idő letelik, — gyorsan irtak egy másik bejelentést, még pedig az uj vendéglő megjelölésével. Az erre vonatkozó végzést azonban, amely a másik bejelentett helyiségre vonatkozólag adatott ki, már csak január 14-ikén délelőtt 10 órakor kézbesítették ki, vagyis akkor, amikor én már január 14-ikén szintén megjelentem Pápán, hogy a közgyűlésen részt vegyek. Kérdezem: mi van a bejelentéssel? Elmondták nekem az előbb elmondottakat, és bemutatták azt az első végzést. Kérdeztem : bejelentettétek másik helyre ? Igen, bejelentettük. Hol van arról a végzés ? Még nem kaptunk arról végzést. Közben 10 óra lett, s minthogy 10 órára jelentették be a közgyűlést, elindultunk, hogy elmegyünk vagy a rendőrségre érdeklődni, vagy a helyiségbe, ahova a közgyűlés összehivatott. Épen akkor jön velünk szembe a kézbesítő, aki mindjárt átadja a következő végzést (olvassa) : »A magyar királyi államrendőrság pápai kapitánysága. 219/1923 R. szám. Baranyai Gvörgy és társai bejelentik, hogy a Magyarországi Építőipari Munkások Országos Szövetségének pápai csoportja folyó hó 14-ikén a György Ádám-féle vendéglőben évi közgyűlést tart. Határozat: Mielőtt az engedélyezés tárgyában határoznék, felhívom kérelmezőket, hogy a gyűlés pontos idejét (nap, óra, stb.) állapítsák meg. Amig ez meg nem történik, az engedélyt nem adhatom meg.« (Mozgás a szélsobaloldalon.) Vagyis az történt, hogy kapkodásukban a második bejelentésben elfelejtették a közgyűlés óráját megjelölni. (Egy hang jobbfelöl: Elég baj!) Rassay Károly : Ezért fizetik a tisztviselőket ! Peyer Károly: Ott volt az első kérvény. Ez csak pótlás volt! Ez a közigazgatási szekatúra! (Zaj. Ralijuk! Halljuk!) Baticz Gyula : Amidőn ezt a végzést nekünk pont 10 órakor kikézbesitették, akkor azt mondtam két vezetőségi tagnak: Jöjjetek velem, felmegyünk a főkapitány úrhoz, hiszen eredetileg a bejelentés tökéletes, alaki hiba nélküli volt, talán rá lehet őt birni, hogy mégis hozzájáruljon a közgyűlés engedélyezéséhez. Felmentünk a főkapitány úrhoz s beszéltem vele. Bemutattam neki az alispáni végzést, amely szerint ez egy legálisan működő testület, amelynek kötelessége közgyűlést tartani. Az első bejelentés szabályszerű volt, s minthogy a második bejelentés valójában csak egy pótbejelentés volt, ennélfogva, még ha alaki hiba történt is a második bejelentésnél, ez nem lehet indok arra, hogy ezt a közgyűlést betiltsák. Ha már itt vagyok, mint központi kiküldött, vegye ezt is tekintetbe, hogy ne kelljen még egyszer Pápára fáradnom, költségeskednem, adja meg tehát az engedélyt, hogy megtarthassuk a közgyűlést. Azt felelte a főkapitány ur: Kérem, képviselő ur, én kénytelen vagyok a szabályokhoz, a rendeletekhez alkalmazkodni; én ahhoz hozzá nem járulhatok, tessék a közgyűlést újra bejelenteni! Rassay Károly : A választások alatt mindig a szabályokhoz alkalmazkodtak. Baticz Gyula: Mit volt mit tenni, eltávoztunk és azt mondtam azoknak az embereknek: Tudjátok mit, én vasárnap már nem jöhetek le hozzátok, mert el vagyok másutt foglalva. Tudtok hétköznap is összejönni? Igen, — mondották — hiszen munkanélkül vagyunk egész héten át, sőt hónapszámra, tehát hétköznap is ráérünk. Azt mondtam nekik: Akkor csütörtökre, 18-ikára, délelőttre jelentsétek be a közgyűlést, de vigyázzatok, hogy szabályszerűen jelentsétek be, nehogy megint az óra megjelölése hiányozzék. Klárik Ferenc : Meg a perc ! Baticz Gyula: A délutáni gyorsvonattal megint visszautaztam Budapestre. Hogy a köz-. beeső időt részben ennek a Baranyainak lakásán töltöttem, ahol, amint már emiitettem — a csoportnak adminisztrációs könyvei vannak, s hogy odajött hozzám egyik-másik ember és szakmai ügyek iránt érdeklődött, az csak természetes, Peyer Károly : Es hogyha politikai" ügyekről beszélt? Semmi köze hozzá! Baticz Gyula: Elmentünk a vendéglőbe is délután, mig a vonat jött, de csak ketten-hárman-négyen. Megjegyzem, hogy akárhová tettem í>0''