Nemzetgyűlési napló, 1922. IX. kötet • 1923. január 23. - 1926. február 09.
Ülésnapok - 1922-91
À nemzetgyűlés 91. ütése 1923. évi január hó 26~án } pénteken. ͧ0 magyar nemzet egész társadalmi struktúrája és összetétele mellett az adott körülmények között mi az, amit tehetünk. Közismert tény az, hogy a tisztviselőknek és a honoracior osztályhoz tartozó más egyéneknek menekülése folytán csonka Magyarországon nagy intelligencia özönlött össze. Mihelyt mint kultuszminister állásomat elfoglaltam, bizonyos adatgyűjtéseket tétettem folyamatba abban a tekintetben, hogy hogyan is állunk mi az értelmiség szempontjából. Az erre vonatkozó előzetes adatokat csak napokkal ezelőtt kaptam meg. Fejtegetéseim további során rá fogok térni arra, hogy nekem sokkal alaposabb adatgyűjtésre van szükségem, mint ez az ideiglenes tabella, de mégis ez ország tájékoztatása miatt súlyt helyezek arra, hogy egy-két adatot kiemeljek. (Halljuk !) Főiskolai végzettségű egyén van csonka Magyarországon ezidőszerint 45.700 ; az évi fogyaték halálozás következtében, vagy annak következtében, hogy a haladó korral az emberek oglalkozásukkal felhagyni kénytelenek, 1360. A szükséglet, igen bőven számítva, évente 1920. Ezzel szemben főiskolát végez 4835 egyén. Amint méltóztatik tehát látni, közel 3000 olyan egyén hagyja el évente a főiskolát, akiknek mi itt csonka Magyarországon kenyeret adni nem tudunk. Ez igen komoly probléma, mert bár bizonyos diplomákkal biró egyének, mint a mérnökök, vagy — már kevésbé — az orvosok, állást tudnak keresni a külföldön is, vannak bizonyos speciális diplomák, igy elsősorban a jogi minősités, amellyel ez már nagyobb nehézségekbe ütközik. Nézzük meg, hogyan állunk épen a jogászokkal ? Gaonka Magyarországon van 24.000 jogász. Az évi fogyaték 7200, az évi uj szükséglet igen bőven számit va, 960, ezzel szemben jogi főiskolát végez évente 1700. Mint méltóztatnak látni — hiszen ezek a számok önmagukban beszélnek, — ha mi sokkal nagyobb intelligenciát képezünk ki, mint amelyre szükség van, óriási szociális bajokat idézünk fel. Ëpen azért e felett a kérdés felett olyan egyszerűen napirendre térni abszolúte nem lehet. Én ezt a kérdést igen komolyan veszem, és nemcsak a főiskolák, hanem az iskolák minden tagozatára kiterjedő, igen alapos számításokat készíttetek, amelyekben, igen természetesen, nemcsak az egyes hivatalokban beálló fogyatékokat kell figyelembe venni, hanem, ami ennél még sokkal nehezebb, a szabad pályákon beálló fogyatékokat is, ami a számítást természetesén sokkal nehezebbé teszi. Vázsonyí Vilmos : A főtanácsosoknál csináljanak numeras clausust. Azt elfogadjuk ! Gr. Klebelsberg Kunó vallás- és közoktatásügyi minister : Ezidőszerint még nem vagyok abban a helyzetben, hogy végleges képet terjeszthessek a nemzetgyűlés elé, épen e kérdés fontossága miatt. Mint méltóztatnak látni, a numerus clausus elsősorban egy nagy szociálpolitikai problémával van kapcsolatban, mert hiszen ez a kérdés a magyar nemzet egész társadalmi összetételét befolyásolja. Éhhez tehát a legbehatóbb számításokra van szükség, ilyen számítások nélkül egy határozati javaslatot elfogadni nem lehet. Pikler Emil : Köntörfalazás az egész ! Gr. Klebeisberg Kunó vallás- és közoktatásügyi minister : Ami a kérdés felekezeti vonatkozásait illeti, e részben legyen szabad rámutatnom arra . . . Propper Sándor: Nehéz védeni ilyen rossz ügyet ! Gr. Klebelsberg Kunó vallás- és közoktatásügyi minister : . . . hogy a végrehajtásban elkerülhetetlen keménységek és méltánytalanságok elkerülése végett mindig kerestem és fenn is tartom az összeköttetést a hazai izraelita hitfelekezet vezető embereivel, és azt hiszem, hogy a végrehajtás során sikerült is — e tekintetben a főiskolák is támogattak — minden bántó élt legalább nagy mértékben kiküszöbölni. Természetes, hogy ezt a konciliáns szellemet továbbra is szem előtt tartom, hangsúlyoznom kell azonban, hogy a fennálló törvények és törvényes rendelkezések természetesen kötnek és azok keretét át nem léphetem. Kérem tehát, méltóztassék a határozati javaslatot, mint ez idő szerint olyant, amelyre nézve a kellő számításokat még nem bocsáthatom a nemzetgyűlés rendelkezésére, — mert ebben a tekintetben még csak előzetes kalkulációkat adhatok, — mint időelőttit, elutasítani. (Helyeslés a jobbóldalon és a középen.) Elnök : Felteszem a kérdést : méltóztatik-e a t. Nemzetgyűlésnek Györki Imre képviselő ur imént felolvasott határozati javaslatát elfogadni, igen vagy nem ? (Felkiáltások a szélsőbahldahn : Névszerinti szavazást kérünk. Nagy zaj.) Elnök : Csendet kérek, képviselő urak. A házszabályokat talán eléggé ismerem. A képviselő urak névszerinti szavazást kérnek. Mivel a házszabályok 251. §-a értelmében csak harminc jelenlevő képviselő ur kérelmére rendelhetem el a névszerinti szavazást, felkérem a jegyző Urat, szíveskedjék az aláírók neveit felolvasni és megállapítani, hogy a névszerinti szavazást 30 tényleg jelenlevő képviselő ur kérte-e. Perlaki György Jegyzőj (olvassa az aláírók névsorát. Rakovszky István nevének olvasásánál nagy zaj és mozgás a jobboldalon.) Rakovszky István : A multamnak felel meg[! (Nagy zaj és felkiáltások a jobboldalon és a középen : A néppártnak ?) Igen, a néppártnak felel meg[! (Egy hang a balkőzéperij Talán HaUer is megszavazza I) Haller István : Nem valószínű ! (Zaj.) Elnök : Csendet kérek, képviselő urak. Perlaki György jegyző (továbbolvassa az aláirók névsorát.) 1 Erdélyi Aladár : Huszonkilenc ! Fábián Béla : Harmincegy ! H aller István (a terembelépő Peidl Gyula felé) : Még van egy I Peidl is itt van ! Meskó Zoltán : Szint vallani, ez a lényeg, uraim ! A választóknak adót programmot tartsuk be. NAPLÓ IX. ;/;