Nemzetgyűlési napló, 1922. IX. kötet • 1923. január 23. - 1926. február 09.

Ülésnapok - 1922-90

A nemzetgyűlés 90. ülése 1923. évi január hó 25-én, csütörtökön. 161 már, amint hallom, vannak olyanok is, akik azt mondják, hogy a kormány antiszemita politikát folytat és a zsidóknak kitűnő dolguk van. (Derültség jobbfelöl és a középen. Zaj a baloldalon.) Rassay Károly : A gazdag zsidóknak ! (Zaj.) Elnök : (csenget) : Csendet kérek ! Gróf Bethlen István ministerelnök : A kritikák ezen ellentétes volta magában véve is bizonyítja, hogy a kormány a középúton kivan haladni ; mert hiszen a középút az, amely jobbról is, balról is megtámadtatásokban szokott részesülni. Nem mintha ezzel azt akarnám mondani, hogy a kormány a politikai erőtényezők között mindig a középarányost keresi és ezáltal úgyszólván egyensúlyozó játékot kívánna játszani. Nem. A kormány tudatosan jár a középúton és tudatosan keresi az ország rekonstrukciójának és a konszolidációnak lehetőségét. Ezen az utón indultunk meg és ebből a szempontból kívánom a magam felfogását azokról a kérdésebről kifejteni, amelyek itt a vica rendjén felhozattak és amelyek politikai fontossággal bírnak. (Halljuk! Hall juh! jobb felölj T. Nemzetgyűlés ! Mielőtt azonban ezt tenném, legyen szabad egy pár szót szólanom az exlexről. (Halljuk! Halljuk! balfelöl.) Azzal a váddal találkoztunk, hogy a kormány könnyelműen idézte fel az exlexet, hogy későn adta be az indemnitást, hogy sok volt a kormánypárti szónok, aki felszólalt. Rassay Károly: Sok volt a szünet! Gr. Bethlen István ministerelnök : ügy emlékszem, Rassay t. képviselőtársam volt az, aki azt mondta, hogy a kormány mindig arra hivatkozott, hogy a Ház munkaidejének beosztása a kormány előjoga, tehát a kormányt terheli a felelősség azért, ha ezt nem ugy intézte, hogy még kellő időben az indemnitás elintézést nyerhessen. (Ugy van! a szélsöbalóldalon.) Sándor Pál: Hát ez igaz! Gr. Bethlen István ministerelnök : A kormány az indemnitást dec. 10-én vagy 11-én nyújtotta be, tehát 14 nappal karácsony előtt. Peidl Gyula: Ez ma a 18-ik ülés! Gr. Bethlen István ministerelnök: Benyújtotta olyan időpontban, amikor még bőven volt rá idő, hogyha a Házban ostrukció nem folyik — mint ahogy nem folyt, — egy indemnitási javaslat elintézhető legyen. (Zaj balfelöl.) Legalább a múltban, amikor normális parlamenti viszonyok voltak, az imdemnitás 10 napon belül mindig elintéződött. (Zaj balfelöl, Elnök csenget,) Pedig, t. Nemzetgyűlés, abban az időben a Háznak 450 tagja volt, tehát majdnem kétszer annyi tagja, mint a jelenlegi nemzetgyűlésnek. Az, hogy mi könnyelműen mentünk yolna bele a karácsonyi szünidőbe, szintén nem áll meg. A Háznak mélyen t. elnöke volt az

3 aki az ellenzéki pártokkal tisztázta a kérdést, hogy ha karácsony és újév között a Ház üléseket tartana, el Yolna-e még intézhető az indemnitás. De épen ő kellett, hogy konstatálja, hogy az ellenzék részéről erre nincs meg a hajlandóság. (Ugy van ! jobbfelöl) Bocsánatot kérek, de ilyen viszonyok között nekem vissza kell utasítanom azt a vádat, mintha az exlex előidézésében mi volnánk a hibásak. (Élénk helyeslés jobbfelöl és a középen.) Mert ha mi számot kell, hogy vessünk azzal, hogy egy normális indemnitási javaslat, amelyben semmiféle extraordinárium nincsen, a Ház üléseinek két hónapját veszi igénybe, akkor ez a nemzetgyűlés úgyszólván mást sem tárgyalhatna, mint vagy indemnitást vagy költségvetést, majd ha benyújtjuk, mert akkor még mód sem volna arra, hogy más törvényjavaslatokhoz jussunk. Ezzel tehát a kormány igazán nem számolhat és nem is szabad vele számolnia, mert hiszen ő maga nyújtana ebben az esetben alkalmat arra, hogy a nemzetgyűlés egyes tagjai a szólásszabadsággal túlságosan élve, a nemzet ügyét háttérbe szoríthassák. Rassay t. képviselőtársam azt is mondta, hogy az ellenzéknek nincs máskor alkalma a maga politikai kritikáját gyakorolni. Rassay Károly : Azt hiszem, ez nem kétséges ! Gróf Bethlen István ministerelnök : Bocsánatot kérek, de én ugy vélem, hogy a Ház elnöksége igazán liberálisan kezeli a szólásszabadságot. (Ugy van ! jobbfelöl.) Minden egyes törvényjavaslatnál módja van a t. képviselő urnák nem szorosan csak épen arról a tárgyról, hanem a vele összefüggő tárgyakról is véleményét kifejteni. Hiszen ezt láttuk száz és ezer esetben itt a Házban. De azonfelül itt van az interpellálási jog, a napirend előtti felszólalás joga, itt van az inditváuyozási jog, amelyek mindegyike olyan jogköre a képviselőnek, hogy azzal élve, kritikának bőven van alkalma megnyilatkozni ebben a Házban. Nekem tehát egy komoly intelmet ós egy kérést kell intéznem ehhez a nemzetgyűléshez. (Halljuk! Halljuk! a jobb- és baloldalon.) Kérésem az, hogy én azt hiszem, hogy ezek a hosszú indemnitási viták nem szolgálnak a nemzet javára. (Elénk helyeslés jobbfelöl és a középen.) A nemzetnek egy indemnitás a kormány javára való megszavazásából semmi, de semmi haszna nincs; ezzel semmi ujat nem statuáltunk, ezzel legfeljebb azt döntöttük el, hogy ez a kormány vigye-e tovább az ügyeket, vagy pedig más kormány. Inkább döntsük el ezeket a kérdéseket ma, mint holnap, mert a nemzet tőlünk komoly alkotásokat vár ; (Ugy van !.. Ugy van! a jobboldalon és a középen.) nem várja azt, hogy mi indemnitási kérdések felvetése alkalmával elkalandozva a közélet minden kérdésére, mindent előhozzunk, ami egyáltalán közéleti kérdés, ami felett azonban a jelen pillanatban dönteni amúgy sem lehet. Rassay Károly: Várjuk a javaslatokat, ministerelnök ur! ...... 22*