Nemzetgyűlési napló, 1922. IX. kötet • 1923. január 23. - 1926. február 09.
Ülésnapok - 1922-90
À- nemzetgyűlés 90. ülése 1923. doltam és gondolom, hogy ott kell jó példával előljárni a takarékosság szempontjából, de abból a szempontból is, hogy egy ilyen túlhajtottan fényes udvartartás a jóvátétel szempontjából sem lehet mellékes. Gr. Bethlen István ministerelnök: Ezért is a kormány felelős, senki más. (Zaj és felkiáltások a szélsőbaloldalon : Természetesen !) Elnök (csenget) : Csendet kérek ! Peidl Gyula : Természetes, hiszen én a kormány felelősségét tettem kritika tárgyává, semmi egyebet. További ilyen ellenmondás az, ami a Petőfi-centennárium körül lefolyt. A helyzetem a tekintetben is könnyebbült azáltal, hogy Pakots t. képviselőtársam a tegnapi interpellációjában nagyrészt már kidomborította ezt a kérdést. Csak azt kívánom itt leszögezni, hogy az ember szinte restelkedni kénytelen, ha arra gondol, hogy Petőfit, a magyarságnak ezt a nagy géniuszát az egész világon ünneplik. Ünnepli az a magyarság is, amely ezidőszerint Magyarországtól elszakadtan él. Egyetlenegy esetben nem hallottam arról, hogy ez az ünneplés korlátok közé volna szorítva: nem tudok arról, hogy valahol, ahol Petőfi Sándor emlékét ünneplik, cenzúra korlátozná, hogy Petőfinek melyik részét ünneplik. Magyarország, Petőfi hazája, az egyetlen, amely kiválogatja, hogy Petőfiből mit szabad és mit nem szabad szavalni. En őszintén megvallom, hogy mint magyar ember, erre a gondolatra elpirulok és restelkedem, mert ez semmi esetre sem vezethet a mi dicsőségünkre és ezek az erős ellenmondások, amelyekre rámutattam, nem olyanok, amelyek alkalmasak volnának Magyarország iránt a bizalmat megerősíteni. Egy további ! Nincs abban köztünk eltérés, hogy a trianoni békeszerződést igazságtalannak tartjuk. x\zt hiszem, abban sincs eltérés, legalább újságolvasó ember előtt, hogy a szociáldemokrata munkásság Európaszerte ugyanezen az állásponton van. A szociáldemokrata munkásság minden államban követeli ezeknek a békeszerződéseknek revízióját. Ezt teszi az angol munkáspárt is. Es mégis mit látunk? Magyarországnak ezt a nagy érdekét képviselte az angliai választásokban az ottani mánkáspárt és itt mégis szemtanúi voltunk, — én nem voltam fültanuja, nem hallottam, csak újságból olvastam — hogy a ministerelnök ur szinte fázósan emlékezett az angliai választások küszöbén arról, hogy ha pedig az angol munkásság többségre jut, akkor ez bizonyos szociális eltolódásokat igényelhetne a magyar politikában. Gr. Bethlen István ministerelnök: Dementálva lett! Peidl Gyula : Nem találtunk a kurzus sajtójában olyan mondatot, amely magyar szempontból a munkásság esetleges választási győzelméről szimpatikusán emlékezett volna meg, hanem az egyik nyiltabban, a másik kevésbé nyíltan XAPLÖ IX. évi január hó 25-én, csütörtökön. 113 veszedelemnek tekintette, ha ott a munkásság győz. Ez csak egy momentum, amely igen jellemzi a magyar felfogásokat. Már volt szó róla, de nem hallgathatom el, hogy a magyar kormány a parlament egyértelmű helyeslése mellett tesz lépéseket — amennyire erre a lehetőségek megvannak — az elszakított területen lévő magyar kisebbségek védelme tekintetében. Méltóztassék nekem arra felelni a kormánynak : ezek a törekvések lehetnek-e eredményesek, birhatnak-e avval a súltyal, amelyet az ügy megérdemel és megkiván akkor, hogy ha itt Magyarországon beiül azt tapasztaljuk, hogy mesterségesen konstruál a kormányzati rendszer egy kisebbséget, egy különálló fajt, a magyarságtól eltérő fajt, — ráfogja a magyar zsidókra, akik itt születtek, itt nevelkedtek, itt dolgoznak évtizedeken keresztül, talán több generációkon keresztül is — egy kisebbséget, amellyel szemben szabad Magyarországon törvényesen is, törvényen kivül ugy eljárni, mint egy kiközösített népréteggel. Meskó Zoltán: A legjobban élnek Magyarországon ! Bár én ugy élnék ! (Derültség és zaj a Ház minden oldalán.) Elnök : Csendet kérek, képviselő urak ! Peidl Gyula: Meskó t. képviselőtársain nekem segítségemre jön, mert kibővíti az ellentmondásoknak azt a sorozatát, amelyet én itt elmondandó vagyok, mert amíg az egyik oldalon a numerus claususzal, mozikkal, trafik és italmérési engedélyekkel stb.-vel apró zsidókat vexálnak és tönkretesznek, addig igaz az, hogy a zsidó-tőke a keresztény vagy egyéb tőkével együtt ma jobban arat, mint bármikor. Erre nézve a kurzus virágkorában, amikor Bécsben éltem, ott az a szójárás járta, hogy sohasem volt Magyarországon olyan jó dolga a zsidónak, mint ma, mert az a helyzet ma, hogy a, lúdtollat a magvarok a kalapjuk mellé tűzik, mi meg megesszük a libahúst. Csontos Imre: Biz ugy is van az! Peidl Gyula : Ez egy ujabb ellentmondás. A helyzet lényege azonban ott van, hogy nem tud a magyar kormány és nem tudhat az elszakított területeken lévő magyar kisebbségek érdekében olyan súllyal, olyan erkölcsi erővel fellépni, ha itt Magyarország belterületén ellentétes helyzetet teremt és ellentétes politikát csinál. Gömbös t. képviselő urnák a Rassay-ügyben törtónt felszólalásában elhangzott, hogy ő elitéli az ilyen spicliskedést és hamis aktagyártást, ami természetes, hiszen jóérzésű ember a politikában sem helyeselheti az aljasságot és gazságot. De ugyanabban a beszédben Gömbös t. képviselő ur kijelentette azt is, hogy a rendtörvényt azért megszavazza. Pedig a rendtörvény törvényesiti és rendszeresiti a spicliskedést, rendszeresiti a telefon, távírda és levélcenzurát | stb. Egy tapasztalat az, amelyre dokumentu\ mok is vannak — de ogynéhány kiváló tagja 20
