Nemzetgyűlési napló, 1922. IX. kötet • 1923. január 23. - 1926. február 09.

Ülésnapok - 1922-90

120 À nemzetgyűlés 90. ülése 1928. nőni békében biztosított, amúgy is csekély jogaink becsületes betartását követeli szomszédainktól, Ezek a hangok csak visszhangjai voltak a pőrére vetkeztetett és megbotozott magyar asszonyok sikoltásának, az iskoláikból és templomaikból ki­kergetett nép sírásának és a vagyonukból kiforga­tott, ősi foldj ükről, családi fészkükből kiüldözött százezernyi testvérünk jaj gátasának. (Ugy van! half elől.) Elismerem, ez nem kellemes zene szomszé­daink fülének, akik a kultúra mázával szeretnek Európa előtt tetszelegni. De tán olvasták szomszé­daink a most és mindig aktuális Madáchunk Ember Tragédiáját ; ott az egyiptomi jelenetben a fáraót szeretkezésében zavarja a rabszolgák jajgatása és utasítja Lucifert, hogy : »Te meg némitsd el azt a jajgatást«; ámde Lucifer azt feleii neki, hogy: »Azt nem birom ; ez már a nép joga ; együtt öröklé az igával azt.« De hát ugy látszik a halálra kínzott magyar­ságnak még sirni, jajgatnia sem szabad, mert ez a kellemetlen muzsika zavarja a kisentente mézes­heteit. Ami végül a nagydobra vert legutóbbi állítóla­gos román határincidenseket illeti, amit a félre­vezetett nagyentente jegyzéke külön is kiemel, erről a román elfogulatlan sajtó, különösen a buka­resti »Epcca« megállapította, hogy összesen annyi történt, hogy pár magyar finánc egy éjjel bement a szomszéd faluba, hogy »megcsókolja a babáját.« Ë3 román szomszédaink mégis a fináncok Szép Helénáinak csókja miatt mozgósítottak és egy ujabb trójai háború paródiáját, esetleg tragi­komédiáját készítették elő. Az Epoca kiszámítja, hogytiz millió leit emésztvén fel a mozgósítás, egy­egy finánccsók darabonkint két millió leibe került Romániának, (Derültség.) vagyis a világtörténe­lemnek legdrágább csókja volt. (Élénk derültség és tetszés.) A kommentárokat és diszjelzőket, amelyeket ezért a bukaresti Epoca a saját kormányának a fe­jére olvas, nem merem idézni, mert biztosan ujabb jegyzéket kapnánk miatta. Kiderült tehát az, hogy hónapok óta mestersé­gesen gyártott hazugságokkal vezették félre a világ közvéleményét és a nagyentente-ot. Tetézte szomszédainknak ezt a diplomáciai blamázsát az is, hogy a nagyentente-nak írásos, barátságos, bizalmas jegyzékét előre világgá kür­tölte a cseh hivatalos sajtóiroda, úgyhogy ezen ten­denciózus és minden diplomáciai jóizlésbe és bevett szokásba beleütköző indiszkréció miatt a nagy­entente követei kénytelenek voltak másnaplojálisan sajnálkozásukat kifejezni a magyar kormány előtt. A tárgyilagos világsajtó ezek után meg is csi­nálta a mérleget a kisentente eljárása felett nagyon határozott hangú, elitélő cikkekben, különösen az angol, amerikai és semleges lapokban. De nemcsak lriilpolitikailag sült el visszafelé ez a hazugság-hadjárat, hanem épen ellenkező hatást ért el, mint amilyet célzott, a magyar belső közélet­ben is, mert az egész magyar sajtó és az összes poli­tikai pártok, beleértve a magyarországi nemzetközi évi január hó 25-én, csütörtökön. szociáldemokrata pártot is, egy frontba álltak és egyhangúlag tiltakoztak az ellen, hogy idegen álla­mok valótlan mesékre hivatkozva, beleavatkoznak a független magyar királyság beléletébe és a leg­szentebb magyar szabadságjogokat és alkotmány­biztosítékokat, mint a gyülekezési, szólás- és sajtó­szabadságot, de sőt még a magyar parlament szu­verenitását is korlátozni és veszélyeztetni meg­kíséreljék. Különösen érdekesnek tartom a magyar szociáldemokrata párt álláspontját ezekben a ké­nyes napokban. Tartozunk az igazságnak azzal a megállapí­tással, hogy ez az álláspont a hazafiság szempont­jából teljesen korrekt volt. Megfelel ez a szocia­lizmus azon fejlődésének, amelyet az utolsó forga­tagos évek alatt egész Európában mutatott, hegy tudniillik a külső nyomás minden országban össze­tömöríti a nemzetet, elsimítja arra az időre az osztályellentéteket, vagyis bebizonyul, hegy a modern élet szülte nemzetközi viszonylatok nem ellentétesek a hazaszeretettel, sőt az előbbiek a haza érdekében hasznosíthatók is, KiSS Menyhért : A németek is azt teszik ! Baross János : Az az egységes belső front tehát, melyet ezekben a nyugtalan órákban a magyar nemzet közvéleménye mutatott, minden­esetre alkalmas arra, hogy önbizalmunkat növelje és a nemzet egészséges életerejébe és boldogabb jövőnkbe vetett hitünket megerősítse. Ennek a vaklármának tehát mindenesetre az a szerintem nem kicsinylendő haszna meg volt a magyar köz­élet számára, hogy bebizonyította azt, hogy nehéz órákban össze tud tartam a magyar. (Helyeslés.) Ezzel tulajdonképen le is lehetne zárni ennek a legújabb aesopusi farkas és bárány-mesének aktáit, ha nem mutatkoztak volna vele összefüg­gésben olyan megdöbbentő jelenségek, amelyek felett nem térhet szó nélkül napirendre sem a magyar kormány, sem a parlament. Kutatnunk kell tehát azokat a titkos célokat, amelyek érdeké­ben ezt a rágalmazási kampányt ellenünk lefoly­tatták. Ha az utolsó héten megjelent külföldi sajtó­híreket logikus sorrendben összeállítjuk, kibonta­kozik előttünk a kisentente néhány politikusá­nak, különösen román és cseh politikusainak összeesküvése. A sajtó hírszolgálata pótolja azt, amit diplomáciánk megint elmulasztott : leleplezi ellenségeinket és informálja a magyar közvéle­ményt . Szabó István (öttevényi): Tatai szén kell nekik ! Baross János : A cseh politika, melynek diplo­máciai érzéke kétségbevonhatatlan, érzi is az igy rájuk nézve előállott kényelmetlen helyzetet, miért is a cseh külügyministerium hivatalos lapja, a Cesko Slovo január 16-iki számában azt akarja elhitetni a világgal, hogy ; »a Magyarországra vonatkozó fenyegető híreket kizárólag tőzsde­spekulánsok terjesztették.« Valutaspekulációt lát továbbá a háttérben a bukaresti »Epoca« is. Hát hiszen szép, szép az őszinteség ; mi is

Next

/
Thumbnails
Contents