Nemzetgyűlési napló, 1922. IX. kötet • 1923. január 23. - 1926. február 09.
Ülésnapok - 1922-89
A nemzetgyűlés 89. ülése 1923. évi január hó 24-én, szerdán. 107 Rupert Rezső : Majd egyszer elmondom. Felolvasom a levelét. (Zaj.) Elnök : Rupert képviselő urat kérem, méltóztassék csendben maradni! Rassay Károly: Én tisztán látom a célzatot, bogy ezeket a véresen komoly dolgokat a komikumba próbálják fullasztani azok, akiket a felelősség terhel azokért a dolgokért, (ügy van ! Ugy van! a szélsőbaloldalon. Zaj jobbfelölj Sándor Pál : Agent provokateurök ! Rassay Károly : A közrend megzavarása nem állott meg az utcai botrányoknál, hiszen már 1921 novemberében eljutottunk oda, hogy egy, a város közepén álló kaszinót egyszerűen rohammal birtokba vettek és kitűzték rá, mint egy diadalmi jelvényt az Ébredő Magyarok Egyesületének zászlaját. Még súlyosabb dolgokat követtek el . . . Bogya János : Ugyanakkor Rassay azt mondta: Nem akarok eleven zsidót látni! Várnai Dániel : Hány zsebórára tűzték ki a lobogót ? Farkas István : A lopott zsebórákra nemzeti lobogót tűztek! Elnök : Farkas képviselő urat kérem, méltóztassék csendben maradni. Rupert Rezső : Egész biztos most már, hogy Rassay követte el az orgoványi gyilkosságot! Elnök : Rupert képviselő urat másodszor kérem, méltóztassék a közbeszólásoktól tartózkodni. Rassay Károly : Ugyancsak egy ilyen ébredő gyűlés után történt az úgynevezett Club-kávéházi gyilkosság, amelynek már két emberélet esett áldozatául. A kezemben levő Ítélet megállapítja, hogy épen ugy, mint a Fővárosi Operettszínháznál, itt is az V. kerületi ébredő csoportból indult ki a dolog végrehajtása ott tervezték és szervezték azt meg, amely azután su, lyos testi sértésekkel és két ember halálával végződött. És amint inficiálták Budapestet, ugy inficiálták a vidéknek a népét is. Elmentek Izsáktól Mosonig és mindenütt, egyszer a keresztény jelszó alatt, egyszer a hazafias integritás jelszava alatt tartottak gyűléseket, de a gyűlések vége mindig az volt, hogy felizgatva az alacsony szenvedélyeket, rombolásra és pusztításra vitték a tömegeket. Kuna P. András: És a Gólyavárban? Bogya János." Szélsőségesebb agitátor önnél nem volt! Elnök : Bogya képviselő urat kénytelen vagyok már másodszor rendreutasitani és kérem, méltóztassék csendben maradni, mert ha igy folytatja, kénytelen leszek a mentelmi bizottsághoz való utasítás végett a nemzetgyűlésnek indítványt tenni. Drozdy Győző : Tessék már elvitetni a Lipótmezőre! (Zaj a középen.) Bogya János : A szabad szerelem hirdetője ! Elnök: Bogya képviselő urat kérem, méltóztassék csendben maradni. Batitz Gyula: Holnap zabot hozok neki! (Derültség a bal- és a szélsőbaloldalon. Zaj a középen.) Elnök : A képviselő urat rendreutasítom. Bogya János: Gyalázat! (Nagy zaj a Ház minden oldalán.) Elnök : Csendet kérek ! Rassay Károly: Inficiálták a vidéket és hasonlóképen megalapítva egyes szervezeteket, gyűléseket tartottak, ezek a gyűlések azonban sohasem a lelkesedós ünnepi hangulatában, hanem a gyűlölet korcsmagőzös hangulatában végződtek és nyomukban verekedés, botrány és pusztítás járt. Előállítások történtek, ígéretek történtek, de soha komoly megtorlás sem az egyesekkel, sem ma ; gával az egyesülettel szemben nem történt. És míg egyfelől ez az egyesület ós annak szervezetei folyton folyvást a közrend megzavarásával tűntek ki, addig másfelől folyton folyvást szemben állt ez az egyesület a mindenkori kormányhatalommal is. Azt hiszem, sokkal egyszerűbb lesz a dolog, ha elmondom — a nemzetgyűlés naplóiból bizonyítani tudnám — hogy milyen küzdelmet kellett nekünk folytatnunk már az első nemzetgyűlés alatt is, hogy ezzel az egyesülettel és ebben az egyesületben tömörült kétes existenciákkal szemben a nemzetgyűlés tekintélyét és az alkotmányosságnak legalább látszatát megóvjuk és megvédjük. Kormányok jöttek ós kormányok mentek, ezeknek a kormányoknak azonban folyton küzdeniök kellett ezzel az egyesülettel és ezekből a küzdelmekből sohasem a kormányok kerültek ki győztesen, hanem a kormányok távoztak el, az egyesület pedig tovább élt és működött. Mindjárt 1920 június elején egy Héjjas Iván nevű ur (Mozgás a jobboldalon.) az Ébredő Magyarokra való hivatkozással. . . Peidl Gyula: Foglalkozásra az apja fia! (Mozgás a jobboldalon és a középen. Egy hang a jobboldalon : Szellemes !) Ez nem akart szellemes lenni, csak igaz! Rassay Károly : .. . megfenyegette a nemzetgyűlést, ugy hogy a nemzetgyűlés a fenyegetéssel szemben kénytelen volt állást foglalni. Nemcsak az én véleményem ilyen elitélő ezzel az egyesülettel szemben. Legyen szabad felolvasnom Soós akkori honvédelmi minister urnák, akit talán az urak inkább mondhatnak a magukónak, mint mi a mienkének, 1920 június 6-án tartott beszédét, melyben ő erről az egyesületről a következőket mondotta (olvassa) : »Ami ezt a politikai egyesületet illeti, én már a múltkor megmondottam, hogy nag von, szükséges volna, hogy ez az egyesület, az Ébredő Magyarok Egyesülete, végre felébredne és látná, hogyha igy folytatja, az országot tönkreteszi.« Peidl Gyula : Ugy, is van ! Rassay Károly : Én sem tudnám rövidebben és tömörebben elmondani. a véleményemet, ha el kellene mondanom ebben a pillanatban m
