Nemzetgyűlési napló, 1922. IX. kötet • 1923. január 23. - 1926. február 09.
Ülésnapok - 1922-89
94 r Á nemzetgyűlés 89. ülése 1923. "évi január hő 24~én $ szerdán. liberalizmus nem uralkodott, a legközelebbi időszakot véve, 1815-től, a bécsi kongresszustól kb. 1848-ig teijedt. Ebben az időszakban, amelyet bizonycs mértékben leginkább lehet a mai időszakhoz hasonlítani, a főgondolat, a főhare, a különböző nézetüek között a politikai szabadság. nak az eltiprása és a politikai szabadságnak a megmentése volt. A polgári jogok abban az időben biztosítva voltak. Az egyes ember és minden plgár számot tarthatott arra, hogy ember módjára élhessen. A politikai szabadságot azonban abban az időben fényűzésnek tartották. Közben haladt a társadalom, fejlődött az ipar, a kereskedelem, a mezőgazdálkodás, az irodalom, egymást követték a találmányok, szóval egy haladás volt észlelhető, és ezalatt az idő alatt megérezték a társadalmak mindazt, hogy a haladásnak nem az abszolút kormányok, hanem az alkotmányos kormányforma az éltető melegágya és a politikai szabadság becses kincs, amelynek a szerepe az, hegy javainkat megoltalmazza. így állapítják ezt meg arról az időről az objektiv történetilók. A mi társadalmunk ma beteg. A helyzet kb. azonos, hasonló az 1815-től 1848-ig terjedő időszakhoz, azzal a különbséggel, hogy nemcsak a politikai szabadságjcg' k vannak megnyirbálva, hanem meg vannak nyirbálva a p r !gári szabadságjogok is. Az egyik része a társadalomnak ma esküszik arra, hogy ezekre a nyirbálásckra szükség nincs, a másik része esküszik arra, hogy szükség van, mert csak igy tudnak a társadalomnak támaszt adni, holott a mi nézetünk szerint a társadalomnak támaszt nem adhat más, mint ahogy Ibsen, az észak nagy irója is megmondja : a szabadság és igazság szelleme. (Tetszés a szélsobaloldalon.) Ha Angliának a történetét 1815-től 1848-ig figyeljük, akkor azt látjuk, amint egyik francia történetíró is mondotta, hogy Anglia nem szereti a forradalmakat, hanem a kormány, mint ügyes hajós, mindig a láthatáron legelteti a szemét, hogy felismerje a nagy áramlatokat, és irányithassa a maga hajóját. így Anglia. 1829-ben behozta a katholikus emancipációt, 1832-ben választási reformot alkotott, 1848-ban a szegénységet sújtó akkori fogyasztási adókkal szemben behozta a jövedelmi adót. A politikai és polgári szabadság kérdésében a mi nézetünk szerint a parlamentnek és a kormánynak ezt az angol példát kellene szem előtt tartania. Ha igazán konszolidációt akar, akkor ebben az irányban kellene haladnia, mert a legnagyobb eltérés a nemzetgyűlés pártjai és mi közöttünk épen a konszolidációt illetően van. A mi véleményünk szerint konszolidáció nem lehet más, mint a teljes kibékülés, a megértés, a megbecsülés, nem pedig egymásnak az elnyomása, az embereknek az üldözése; jogrend és birói védelem minden irányban. Ezzel szemben a kormány a konszolidációt a rendtörvénnyel akarja szolgálni. A rendtörvény a konszolidáció szolgálatára csakis egy olyan kormánynak lehet az eszköze, amely nem a nép meggyőződésén alapul. Tuíajdonkép mi is az a rendtörvény ? Drozdy Győző : Törvényes anarchia Î Hegymegi- Kiss Pál : Egy gyenge kompiláció, amelybe a háborús rendeletekből bele van véve mindaz, amit a kormány a saját céljai érdekében feltétlenül szükségesnek tart. Telve van diszkrecionális jogokkal is. Minden szakaszban a polgárok szabadsága és politikai szabadsága a hatóság diszkréciójára van utalva. Hogy aztán ezt a hatóságok hogyan fogják alkalmazni, hogy pl. csak egyet mondjak : az a debreceni rendőrhatóság, amelyik még a vallásszabadságot sem respektálja, amely az országos református lelkészegyesületet felo sz latja, a zsidó hitközségektől kimutatást kíván, hogyan fogja ez a hatóság ezt a törvényt a gyakorlatban alkalmazni, azt nem tudom. Igaza van a tiszántúli egyházkerület református püspökének, aki ezzel a rendtörvénnyel szemben a Szentíráshoz fordul, mert ez a rendtörvény a legaljasabb emberi indulatct teszi vezérfonalává : a gyanút. Ez a rendtörvény birói védelem nélkül szolgáltat ki polgárokat a hatóságok diszkréciójának. Azt mondotta a belügyminister ur, mikor én a politikai szabadság érdekében itt a zalaszentgróti választási eljárásra vonatkozóan egy interpellációt terjesztettem elő, azt mondotta a belügymirrster ur, hogy intelligens ember nem mondhatja azt, hogyha a rendtörvény életbe lép, abban az esetben az ellenzék vezérei a dologházba kerülnek, mert hisz a belügyminister ur biztosit bennünket arról, hogyha a rendtörvény életbe lép, akkor a p litikai szabadság sokkal nagyebb lesz, mint amilyen a jelenlegi időkben volt. Méltóztassék megengedni a belügyminister urnák, de mi ezt a magunk részéiől el nem fogadjuk, megmaradunk eredeti álláspontunk mellett, mert akkor, amikor az ellenzék egyik vezérének bécsi utazását konfi densek kezébe adják és hamis dokumentumokért 50.0C0 koronát fizettetnek, amikor vannak törvényen kívüli emberek, amikor a belügyminister ur egyetlenegy hatóság t sem vont még felelősségre az ellenzékkel szemben elkövetett magatartásáéit, akker nekünk nircs valami nagy bizalmunk ehhez a rendtörvényhez, annál kevésbé, meit hiszen abban sehol sincs kimondva az, hegy a politikai szabadság nagyebb lesz annak meghozatala után, mint amilyen volt eddig. Harcolni fogunk ez ellen a rendtörvény ellen, meghozatala előtt és meghozatala után. Ez a rendtörvény csak azért szükséges, csak arra jó, hegy diktatúrát létesítsenek, (ügy van! Ugy van / a bah es a szélsőbaloldalon.) Ha azonban diktatúrát akarnak létesíteni, mondják meg ezt nyiltan,mert napóleoni berendezkedést csinálni Nape leon nélkül, manapság komikus dolog. Hiányzik náluk Napoleon belátása, mert Napoleon nem Isten kegyelméből, hanem a nép akaratából alapította a császárságot, Napoleon biztosította a polgári egyenlőséget, Nap: leon közbékét hirdetett és hozzá J csatolta a francia gloiret.
