Nemzetgyűlési napló, 1922. VIII. kötet • 1923. január 08. - 1923. január 19.

Ülésnapok - 1922-80

88 A nemzetgyűlés 80. ülése 19, kirekesztette abból, hogy neki is szavuk legyen a politika terén. Amikor megállapíthatjuk azt, hogy a politikai jogok a legjobb politikai nevelő­eszköz, akkor egyúttal azt is megállapithatjuk, hogy valószinüleg ez volt az oka, amiért megvon­ták a munkásoktól és főleg a munkásnőktől ezeket a jogokat, meit nem akarták rendelkezésükre bo­csátani ezt a politikai nevelőeszközt. Már pedig, ha egyébért nem, azokért a háborús teljesítmé­nyekért, amelyeket a nők — és főleg a munkás­nők — ezek alatt a nehéz esztendők alatt végez­tek, megérdemelnék azt is, hogy teljes elismerés­sel adózzanak nekik. Azok az osztályok, amelyek sohasem ették a politikai jogtalanság kenyerét, el sem tudják képzelni, hogy mennyire elkeserítő és lealacso­nyító állapot ilyen jogtalanságban élni. Bennünket nagyon tanítgatnak és nagyon utasitgatnak arra, hogy csak dolgozzunk és esetleg takarékoskod­junk, mással azonban ne törődjünk, mert ha mindenáron törődni akarunk, akkor a rendtör­vénnyel fognak bennünket ettől eltiltani. De akkor egyúttal azt is megakadályozzák, hogy azokat az eredményeket, amelyeket eddig a mi egyesülésünk­kel, a mi münkásszolidaritásunkkal vívtunk ki, ezentúl is a saját erőnkkel harcoljuk ki. Ha valaki a rendtörvényjavaslatot nézi, ha valaki a rendtörvényjavaslatot abból a szempont­ból bírálja, hogy a közigazgatási hatóságok kezén van azoknak az intézkedéseknek végrehajtása, akkor valóban csak azt mondhatja, hogy a leg­rosszabb helyen, a legrosszabb kezekben van, mert nekünk ezen a téren a lehető legszomorúbb tapasz­talataink vannak. Mi nagyon jól tudjuk, hogyan Bikkad el az egyesülési és a gyülekezési jog a köz­igazgatási hatóságok kezén. Ezek a közigazgatási hatóságok már megmutatták, hogy ezen a téren mit tudnak, és ha most a rendtörvény végrehajtása kapcsán. .. Drozdy Győző : Gubicza egy egész hónapra kapott gyülekezési engedélyt ! (Felkiáltások jobb­felől : Hallgassuk a szónokot ! Halljuk ! Halljuk !) Kéthly Anna: . . . annak elbírálását, hogy ki aggályos és ki nem aggályos, újból a közigazgatási hatóságok kezébe teszik le, akkor nekünk nagyon is van okunk félni attól, hogy ezek a közigazgatási hatóságok hogyan fogják elvégezni a munkájukat. Valaki azt mondta itt délelőtt közbeszólás for­májában, hogy a törvénytől nem kell félni. Mi, t. Nemzetgyűlés, nem is a törvénytől félünk, . . . Meskó Zoltán : Jobb félni, mint megijedni ! Kéthly Anna: . . .hanem a törvényt végre­hajtó közegektől, a szolgabíró uraktól félünk. Szomjas Gusztáv : En sohasem féltem tőlük ! Meskó Zoltán : Kaptál volna csak olyan jó főszolgabírót, féltél volna te is ! Szomjas Gusztáv ; Én szeretem látni a rendőrt az utcán ! (Folytonos zaj. Egy hang balfelól : Nem mindenki egységespirti !) Elnök (csenget) : Csendet kérek ! Rassay Károly : Az a kérdés, hogy kinek a rendőre ! »53. évi január 9-én, kedden. Kéthly Anna: Azoktól félünk, akik meg­mutatták már, hogy a törvény betűje szerint is tud­nak olyan intézkedéseket, olyan végzéseket és indo­kolásokat hozni, amelyek talán a törvény betűjével magyarázhatók, de a törvény szellemével nem. Semmi egyébre nem kell rámutatnom, csak arra, hogy most legutóbb egy vidéki gyűlést azzal tiltott be a szolgabíró, hogy a négy egyén közül, akik a rendelet értelmében a rend fentartásáért garantálni kötelesek, az egyik nő, már pedig a rendeletben csak választópolgárról van szó, nem pedig választó» polgárnőről. Rothenstein Mór: Nagyon jó! (Élénk de­rültség.) Esztergályos János : így születik az egyhangú választás Zalaszentgróton ! Szeder Ferenc : Muszka szellemmel meg­spékelve ! HajÓS Kálmán : Nem ajánlom, hogy Zalába jöjjenek ! Pikler Emil : Voltunk Zalában is ! (Nagy zaj. Felkiáltások jobbfelől : Ne zavarják a saját szóno­kukat !) Elnök (csenget) : Csendet kérek ! Kéthly Anna : En a szolgabíró urnák csak a magyar nyelvből szeretnék kis kitanitást adni. A magyar nyelv sohasem tesz ilyen megkülönböz­tetéseket, nem mondja például, hogy : választó­polgár és választópolgárnő, s a rendelet szelleme valószinüleg nem is ez volt, . . . Rassay Károly : Itt van az apja a rendelet­nek ! (Derültség balfelől.) Drozdy Győző: A szolgabírói nyelvérzék jobb ! Kéthly Anna : »... a rendelet kiadásakor valószinüleg a belügyminister sem gondolta, hogy ilyen zseniális főszolgabirája akad, aki ilyen ügye­sen keresztül tud bújni ezeken a sorokon. Lingauer Albin ; Papa kedvence ! (Élénk de­rültség.) Szeder Ferenc : Kormányfőtanácsos lesz belőle biztosan ! Kéthly Anna: Nem csoda, ha ilyen állapotok mellett igen sokan kivándorolnak. Ha most sokan nem is tudnak kimenni, annak az a numerus clausus az oka, amelyet Amerika felállított, bár, ha a mi hatóságainktól függne, akkor ez az akadály nem állana fenn, hiszen csak az utolsó esztendők folya­mán is nyolc hajóstársaságnak adtak engedélyt. (Zaj.) Ugyanakkor, természetesen a komikum kedvéért, amikor a kivándorlótársaságok közül nyolcan kapnak engedélyt, a kivándorlási ügynö­köt a legszigorúbban üldözik, lecsukják. Hol Van itt az összefüggés a kettő között ? Halász Móric: Tizenháromnak van enge­délye ! Kéthly Anna : Annál rosszabb, szerencsétlen szám ! (Zaj.) T. Nemzetgyűlés ! Amint már mások is meg­kritizálták, én is mondom, hogy nem való az, hogy ezeknek az állapotoknak tetejébe még rendtörvényt is hoznak. Azt hiszem, ezt a rendtÖTvényt csak azok

Next

/
Thumbnails
Contents