Nemzetgyűlési napló, 1922. VIII. kötet • 1923. január 08. - 1923. január 19.
Ülésnapok - 1922-80
A nemzetgyűlés 80. ülése 11 Drozdy Győző : A kormány gondoskodhatna nyersanyagról. Kéthly Anna: Ezen lakások legtöbbjében még ágy és egyéb bútorzat sincs, vagy ahol van is ágy, ott nincs ágynemű, és ezekben a lakásokban tiz-tizenöten laknak összezsúfolva egy csomóban. Nagyon szeretném, t. képviselő urak, ha megnéznék ezeket közelről. Rassay Károly : Akko* nem mulatnának, kevésbé humorizálnának felette í Györki Imre : A nyomor mint mulatság-anyag ! Szomjas Gusztáv : Hát ki mulat itt ? Rassay Károly: Ott derülnek! (Zaj.) Elnök : Csendet kérek, képviselő urak, mindkét oldalon ! Esztergályos iános : Nézze meg egy kaszinótag, hogy nyomorognak a munkásnők és azután nevessenek. (Egy hang balfelöl : Tanuljanak a szónoktól ! Egy hang a jobboldalon : Szemtelenség !) Rassay Károly : Nekem tetszik ezt mondani ? Elnök : Kérem a képviselő urakat, méltóztassanak csendben maradni és kérem, ne zavarják a szónokot. Kéthly Anna : Csak ki kellene menni a Lenkeutcai barakktelepre, amely állami kislakástelep. Már hónapok óta hiába kilincselünk a népjóléti ministeriumban, hogy a lakásokban megcsináltassa az ajtót, az ablakot, hogy a lakásokat felpadlóztassa ; még ma sincsenek padlózva, a padlódeszka alatt félméternyire üres gödör van, úgyhogy egy asszonnyal megtörtént, hogy amikor főzött, atakaréktüzhellyel együtt beszakadt alatta a föld és a takaréktüzhellyel együtt félméternyi mélységbe zuhant. Ezek a barakktelepek a háború alatt épültek, de nem abból a célból, hogy idővel lakások legyenek, hanem ideiglenesen épültek a háború tartamára egypár esztendőre. Azt a sok szerencsétlent, akit sehova sem tudtak elhelyezni, oda lakoltatták ki és Pató Pál módjára gondolkoznak azok, akik azt mondják, . . . (Zaj.) Elnök : Csendet kérek ! Kéthly Anna : . . . hogy majd holnap és majd holnap és ismét holnap fognak ezekkel a dolgokkal foglalkozni, mert ma nincs rá pénzük. Ezek a lakások nélkülöznek mindenféle egészségügyi berendezést, szomszédságukban van a szemétdomb, a trágyatelep, a vizvezeték is olyan messze van és olyan kevés van, hogy esténkint a lakók sorba állanak vízért. Ez pedig nem valahol messze távol van az ország szivétől, hanem itt van Budapesten. A lakásoktól pár lépésnyire van a szemétdomb, mely megfertőzi az egész telepet, és nagy igazság van abban, hogy a fertőző betegség nem áll meg azoknál a szemétdomboknál és azoknál a lakásoknál, ahol a járvány kezdődik, hanem a járvány felj ebb is megy, a fényes lakásokba is eljut. Azt persze teljesen ki kell kapcsolni a lehetőségek köréből, hogy ezek a szerencsétlenek valami koncessziót tegyenek szépérzéküknek, hogy talán egypár kép, egy kis függöny vagy egy darabka szines rongy legyen abban a lakásban. Erről teljesen lékeli monNAPLÓ VIH. *23. évi január 9-én, kedden. 81 daniok, és boldogok, ha a legprimitiv ebb életfentartási lehetőséget biztosithatják a maguk számára ; boldogok, ha födél van a fejük fölött, ámbár ez a födél is olyan, hogy — nem mulatságkép mondom •— de akárhány lakásban esernyővel alszanak, esernyőt tartanak az ágy fölött. Annak, aki meg akar győződni ezekről a dolgokról, nagyon szivesen leszek kalauza. Erdélyi Aladár: A faluban sem tudják megcsináltatni a háztetőket ! Esztergályos János: Elég szomorú, annál rosszabb ! Ott is meg kell csinálni ! Elnök : Csendet kérek ! Vanczák János: De Zalaegerszeget fentartani lehet ! Elnök : Figyelmeztetem a képviselő urakat, hogy nincs joguk közbeszólni. A szónokot illeti a szó. Sütő József: Számolja el a kormány, hova költi el a pénzt. Kéthly Anna: Ezekben a lakásokban olyan munkásnők élnek, akik ha akarnának, sem maradhatnának otthon és nem törődhetnének lakásukkal, mert kénytelenek munka után nézni, mely nélkül még arra sem j utna nekik, hogy mindennap egy falat kenyeret ehessen a családj uk. De nemcsak ez az, amiért munkába mennek, hanem azért is, mert az a munkaadó, az a nagyipar, amely foglalkoztatja őket, mindig sokkal szivesebben és nagyobb örömmel fogja őket foglalkoztatni, mert olcsóbbak, (TJgy van! half elől.) mert könnyebb velük dolgoztatni, mert kevesebbe kerülnek és a termelési költség ezáltal csökken. Hogy pedig nekik kevesebb munkabérük van, ebben az állam jár elől jó példával, mert hiszen ha megnézzük az állam alkalmazottait, az állam női tisztviselőit, ha nézzük a postásnőket, a telefonos nőket, a tanítónőket, azt látjuk, hogy ha ugyanazt a munkát végzik is, mint a férfiak, ha ugyanolyan értékű munkát végeznek, ugyanazzal a lelkesedéssel éstudással, akkor sem kapják meg azt a fizetést, amit megérdemelnének és amit a férfimunkaerő megkap. Ha pedig a magánüzemeket nézzük, teljesen el kell képednünk annak a különbségnek láttára, amit itt tapasztalhatunk. Egyik képviselőtársam azt mondta, hogy nincs textiliparunk ; mért nem fonnak-szőnek a nők. Nézze meg t. képviselőtársam egy textilgyár munkásnőit, és nézze meg, milyen nyomorúságos munkabéreket kapnak azok. Szijj Bálint." Azért tessék otthon csinálni ! Rassay Károly : Vegyen nekik orsót és anyagot ! Szijj Bálint : A háziipar egészen más ! Farkas István ; Szóval, kézimunkával versenyezzenek a modern technikával ! Szijj Bálint: Nem muszáj mindent központilag csinálni, mint a szovjet uralmat ! Györki Imre: Vissza a középkorba! Elnök : Kérem a képviselő urakat, ne szóljanak folyton közbe, mert ezáltal fajul el a vita ! Méltóztassék folytatni. 11
