Nemzetgyűlési napló, 1922. VIII. kötet • 1923. január 08. - 1923. január 19.
Ülésnapok - 1922-80
A nemzetgyűlés SO. ülése 1923. évi január 9-én, kedden. • munkáját, ugy ahogyan láttam én is, amikor a Népszavát és az Athen aeumot lerombolták, (Igaz! Ugy van! a szélsőbaloldalon.), én azonban láttam azokat is, akik a csőcseléket erre felbujtották. Tehát nem rombolással fogja a munkásság megakadályozni, hogy ez tovább igy folytatódjék. A munkásságnak s a munkásság felháborodott önérzetének vannak más módszerei is, hogy ne engedje meg azt, hogy saját választott képviselőit akár a sajtóban, akár pedig másutt ilyen lehetetlen szavakkal jellemezzék. Erdélyi Aladár : Kitől tanulták ezt ? A maguk lapjának szabad volt piszkolódnia? (Igás! Ügy van! Zaj jobb felöl és a középen. Elnök csenget.) Várnai Dániel: Hogy kitől tanulták ezt a stílust, arra nézve idézhetnék egy amerikai magyar újságot, de távollevőről van szó, s legyen meg az igazsága annak a felfogásnak, hogy a távollevőknek szabad minket sárral megdobálniuk, de nekünk nem szabad őket megfelelő kifejezésekkel visszatámadni. És hogy kitől tanulták ezt a stílust, arra nézve én ennek az amerikai lapnak csak egyetlen egy helyét idézem (olvassa) : »Lesz egy sötét lapja a históriának, amelynek gyászkeretes fejezetére Bangha neve fog majd egykoron árnyékot vetni. Ez lesz az a szégyenletes idő, amelynek emléke arcunkba kergette a vért. Ekkor bontották ki a gyűlölködés, az erőszak, a megtorlás és bosszúállás zászlaját és véres kezeit az egyház gyolcsába törölgette, ekkor gyilkolták az útszéli betyárok a szent kereszt jelvénye alatt Ítélet nélkül halomra védtelen politikai ellenfeleiket és pogromokat rendeztek Isten nagyobb dicsőségére.« (Félkiáltások jobb felöl: Hol voltak itt pogromok?) Ezt írja egy amerikai lap. Héj] Imre: S mert a kutya sem olvassa, hát itt felolvassák ! (Zaj.) Most csempészik bele a Naplóba azt, ami a múltkor Propper urnák nem sikerült ! (Zaj a szélsőbaloldalon.) Hol voltak itt pogromok? Farkas István : Siófokon, Orgoványban mi történt? Állapítsuk meg! (Nagy zaj jobbfelöl és a középen. Elnök csenget.) Reischl Richárd: Mi történt Kun Béla alatt? Arról beszéljen! Wolff Károly: Gyalázat igy beszélni! Héjj Imre: Megint kompromittálni akarják az országot ! (Felkiáltások a középen : Devecserröl, Kalocsáról és a többiekről beszéljen! Nézzék meg, hogy mit csinált ott Szamuelli és a pribékjei !) Urbanics Kálmán: A Návayakat és a többieket kik gyilkolták meg ? Arról beszéljenek ! (Nagy zaj.) Zsirkay János : Olvassák el a márványtábla feliratát a Lánchídon ! Azt nem amerikai zsidók irták! Azt itt irták! (Igaz! Ugy van! Nagy zaj jobb felöl és a középen. Elnök csenget.) Patacsi Dénes : A Hollánok nevét Kun Béláék irták be vérrel a magyar történelembe! (Nagy zaj a Ház minden oldalán.) Elnök (csenget) : Csendet kérek, t. képviselő urak. Rothenstein Mór : Ez nem a Városháza ! (Zaj és felkiáltások a szélsöbaloldalon : Halottrablók !) Várnai Dániel : A rendőrségi sajtóiroda gondoskodott róla, hogy mesterségesen preparálják a közvéleményt. (Felkiáltások jobb felől : A közvéleményt maguk rontják meg !) Es ha már rapszodikusan, nem minden pontra kiterjedően némi bizonyitáskóp idéztem a rendőrség működéséből és a »keresztény« sajtó stílusából és gyakorlatából, (Felkiáltások jobbfelöl: Inkább amerikai stilust hallottunk !), akkor ki kell térnem még egy másik esetre is, a preparáció egy másik forrására, amely szintén oka annak, hogy részben a szociáldemokrata párt, részben pedig a dolgozó magyar néposztályok ki vannak téve olyan gyanúsításoknak, olyan vádaknak, amelyek a háborús összeomlással függenek össze, T. Nemzetgyűlés ! Nem mai keletű dolog, amiről beszélek. Négy esztendő óta állandóan folyik újságokban, emlékiratokban a felelősség hajszolása, a felelősség áthárítása, a háborús összeomlásért járó felelősség megállapítása olyan politikusok ós tábornokok részéről, akik egymás után szökdösnek meg a felelősség vállalása elől. (Zaj jobb felöl) Erdélyi Aladár: És ki kezdte Tisza István meggyilkolásával ? Peyer Károly: Az, aki a háborút megindította ! Erdélyi Aladár: Es ki indította meg a háborút? (Zaj a szélsöbaloldalon. ) Várnai Dániel : Megugranak a felelősség elől olyan módon, hogy emlékiratokban tisztázzák magukat. Teszik ezt akként, hogy a felelősség minden súlyát, minden részét ráhárítják arra a népre, amely a háborúban mindenét feláldozta, a háborúban a legtöbbet áldozott, és amely megérdemelné, hogy ha már egyéb nem történik vele. legalább a felelősség kérdésében hagyják békében. (Zaj és félkiáltások jobbfelöl : Ilyen emlékirat nincs!) Erdélyi Aladár: Olyan emlékiratot, amely a népet okolta volna, még nem olvastunk. Várnai Dániel : A háborús összeomlás, a felelősség kérdésének firtatása és a rendjavaslat beterjesztése között összefüggés van. (Igaz! Ugy van! Közbeszólások a szélsöbaloldalon.) Patacsi Dénes: Klárik képviselő ur ott volt a háborúban? (Zaj.) Klárik Ferenc : A háborúban én sem véreztem, maga sem! Patacsi Dénes: Én ott voltam, de nem az Astoria előtt, mint ön! (Ugy van! a középen. Elnök csenget.) Várnai Dániel : Mondom, a rendjavaslat és ezek között a vádaskodások között megvan a szellemi kapcsolat. ( Ugy van ! a szélsöbaloldalon) A kettő ugy összetartozik, hogy elválasz-