Nemzetgyűlési napló, 1922. VIII. kötet • 1923. január 08. - 1923. január 19.

Ülésnapok - 1922-87

A nemzetgyűlés 87. ülése 1923. évi január hő 19-én, pénteken. 461 sággal szemben, ha nem is rendült meg még teljesen, de ez a tekintély feltétlenül recseg és ropog és közel van ahhoz, hogy összeomolj ék. Még egy kérdést vagyok bátor az igazságügyminister ur felszólalásával kapcsolatosan érinteni. Gr. Hoyos Miksa : Személyes kérdés ? Györki Imre: Igen, mert az igazságügyminister ur ugyancsak felhozta. Az igazságügyminister ur válaszában azt mondta, hogyha mi erre a főügyészi utasításra való hivatkozással óhajtjuk napirendre tűzni a gyorsított birói tanácsok által hozott ítéletek revízióját, valamint az emigráció likvidálását, akkor nem állunk szigorú erkölcsi alapon. Amikor mi a gyorsított birói tanácsok Ítéleteinek felülvizsgálását és az emigráció kérdésének likvidálását kívánjuk, akkor nem tisztán jogi szempontból kívánjuk ezt a kérdést megoldani, hanem politikai szempontból is dűlőre kívánjuk juttatni ezt a kérdést, és pedig az országnak helyes, okos politikája szempontjából. Már maga a gyorsított eljárás is teljesen a perrendtartás és a perrendi szabályok felrúgásával jött létre. Mellőztek itt minden addig érvényben lévő törvényes jogszabályt, és ad hoc bíróságot létesítettek. Mellőzték azokat a szabályokat, amelyek a letartóztatásnál, az ügyek előkészítésénél egyébként törvényesek, és mellőzték a fellebbezési fórumokat. Természetes ily körülmények mellett, hogy amikor látjuk, hogy teljesen hasonló bűncselekményekért különböző bíróságok hihetetlenül eltérő ítéleteket hoztak, amikor azt lát j uk . . . HegedÜS György: A pártatlan bíróság Ítélkezett ! Györki Imre: . . . hogy az egyik esetben hat hónapot, a másikban pedig hatévi fegyházat rónak ki ugyanazért a cselekményért, akkor nem nyugodhatunk meg abban, hogy az ügyet újra napirendre ne tűzzük és az Ítéletek revízióját ne követelj ük. Ugyanígy vagyunk az emigráció kérdésével is. Az emigráció tekintetében is elsősorban a jogi kérdés vezetett bennünket, másodsorban pedig a politikum. Épen ma a budapesti büntetőtörvények előtt lefolyt tárgyaié son az egyik kir. ügyész mondta azt, hogy »nagyon jól tudjuk, hogy történtek felelőtlen elemek részéről olyan attrccitások, amelyek a jogrenddel nem egyeztethetők össze, de ezek csak akkor történtek, amikcr a kormányoknak még nem volt meg a kellő erejük ahhoz, hogy a rendet vaskézzel fentartsák.« A budapesti kir. ügyészség egyik tagjának nyilatkozata ez, amely nyilvánvalóvá teszi, hogy az ország területéről az állampolgárok ezreinek kellett eltávozniok azért, mert nem akarták magukat kitenni a felelőtlen egyének garázdálkodásainak és nem akartak odakerülni, ahova kerültek társaik : Somogyi, Bacsó, Cservenka és még sokan. Akkor, amikor ezt a kérdést itt ismételten felvetettük és felvetjük ma is, tesszük ezt nemcsak azért, mert ez jogi kérdés, hanem azért is, mert az utóbbi napokban is ismételten történt NAPLÓ VIII. felszólalás arra vonatkozólag, hogy valahogyan meg kellene teremteni az egységet. Ha meg kell teremteni az egységet és meg kell teremteni a jogrendet az országban, akkcr méltóztassék ezeket a fájó sebeket is crvcsclni, az igazsá gtalan Ítéleteket méltóztassék revízió alá venni és méltóztassék gcndct fordítani arra, hogy az emigráció kérdése végre helyesen megcldassék. Hegedüs György: Ez a destruálás. Györki Imre: Bennünket ebben nemcsak a jogi, hanem az erkölcsi érzés is vezet. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Elnök : A vitát félbeszakítom. Rassay Károly képviselő ur a házszabályok 215. §-ának b) pontja alapján szót kért. Rassay Károly : T. Nemzetgyűlés ! A vita utolsó szónokának beszéde alatt történt, hogy az illető képviselő ur egy kifejezést használt, amelyéit az elnök ur őt rendreutasította. Akkcr erről az oldalról, nem tudom, kinek a részéről, de lehet, hogy az én részemről is, elhangzott az a csendes fi gyeim eztetéa a szónok felé, hegy magyarázza ki, hogy ez a kifejezés, amelyet használt, nem sértő és nem akart sértő lenni. Az igen t. elnök ux lecsengetett erre az oldalra és kijelentette, hogy : »Lehet, hogy nekem kényesebb, finomabb erkölcsi érzékem van és én a szerint fogom megállapítani, hogy sértés történt-e, vagy pedig nem.« T. Nemzetgyűlés ! Az igen t. elnök urnák feltétlen, szuverén joga, hogy a házszabályok keretében megállapítsa, hogy mi ütközik a tárgyalás rendjébe. En azonban meg vagyok arról győződve, hogy ez a kijelentése csak egy elcsúszás volt. Amennyiben pedig ő vitát akar provokálni arról, hogy kinek az erkölcsi érzéke a finomabb, akkcr méltóztassék az elnöki székből leszállani, helyet foglalni a képviselői padokban, hogy ezt a vitát mint egyenrangú felek intézhessük el. (ügy van ! a szélsőbaloldalon.) Én mindenesetre méltányolom, hogy 8 órán át vezetni az üléseket igen idegölő munka és egy elcsúszás töiténhetik egy ilyen kijelentés formájában ; mivel azonban egy ilyen elnöki kijelentés az illető képviselő urnák mégis csak bizonyos deklasszifikálását jelenti az elnöki székből, nagyon kérem az elnök urat, méltóztassék ezt az ügyet ismert lojalitásával elintézni. Elnök : Amikor Nagy Ernő képviselő ur a ministerelnök úrral szemben ezt a kifejezést használta : »vigée«, a képviselő urat természetesen rendreutasítottam. Erre a rendreutasitásra valaki a baloldalon a képviselő urak közül — nem Rassay Károly képviselő ur — azt mondta, hogy ez nem sértő ; erre én kijelentettem, hogy annak elbírálását, hogy valami sértő-e vagy nem, méltóztassék az elnökre bízni ; hozzá tettem, hegy lehet, hogy az én erkölcsi érzékem talán valamivel finomabb. Erre tette Rassay képviselő ur azt a kijelentést, hogy »nem lehet«. Rassay Károly: Ugy van, nem lehet ! 6i