Nemzetgyűlési napló, 1922. VIII. kötet • 1923. január 08. - 1923. január 19.

Ülésnapok - 1922-87

A'nemzetgyűlés 87: ülése 1923. évi január hó 19-én, pénteken. 451 Szomjas Gusztáv : Szóval, annak meghagyja a vagyonát, a miénket meg elveszi! Nagy Ernő : Az igen t". kisgazda, a valódi kisgazda képviselőkhöz, nem pedig az álkisgazda képviselőkhöz volna egypár szavam. Engem akkor, amikor a kisgazdapártot Nagyatádi minister ur megalapította, roppant nagy öröm töltött el, mivel azt hittem, hogy Magyarországnak dolgozó népe felszabadul és földhöz jut, és ezáltal az ország is erős lesz. A múlt választáson több kisgazda jött ide be, azonban már akkor sem valami nagy szeretettel láttam a helyzetet, most pedig valósággal meg vagyok döbbenve, és lelkileg nem értem a dolgot, hogy ezek a kisgazdák, akik a föld fiaiból kerültek ide be a Házba, akiket a föld szült, egészen eltávolodnak a falutól, eltávolodnak a kisgazdáktól és a nagybirtokok slepphordozói lettek. (Nagy zaj és ellen mondások jobbfelől és a középen.) Ezt annyival is inkább jogom van mondani, mert az országnak abból a r

rétegébői származom én is. Simon János : Én ma is vallom a kisgazdák programmját. Propper Sándor : Akkor lépjen ki a pártból S Pikler Emil: A prográmmot megvalósítani és nem hirdetni kell ! Simon János : Hirdetjük is és majd meg is valósítjuk, szilárdan álljuk meg a helyünket. (Ugy van! jobbfelöl és a középen.) Elnök : Kérem a képviselő urakat, méltóztassanak csendben maradni ! Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi

'minister: Miért nem valósítják meg önök a programmjukat ? Mert nem tudják ! . '.; Nagy Ernő ; Mi hordozzuk azt a zászlót ! Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister: Jó lenne, ha az ember mindent meg tudna valósítani; amit akar! Miért nem valósítják meg önök is, amit akarnak ? (Zaj a szélsőbaloldalon.) Elnök: Csendet kérek! Nagy Ernő : Lélektanilag nem tudom megérteni ezt a dolgot, emberileg azonban meg tudom ; mert ha a szegényebb ember is belekerül a nagy urak bűvkörébe, akkor elszed ül. ( Ugy van! a szélsőbaloldalon. Ellenmondások jobb felöl és a középen.) De figyelmeztetem a valódi kisgazdákat, hogy nem jó nagy urakkal egy tálból cseresznyét enni, mert azok kikaparják a cseresznyét és ők hoppon maradnak. Simon János: Minden magyar embernek kötelessége ma egymást megérteni! i"-•-'* Nagy Ernő : Kötelessége egymást megérteni, ezt hirdettem mindig, amióta megvagyok, azonban csak azokkal érthetek egyet, akik engem is megértenek és a föld népét is megértik. Előrebocsátottam, hogy egy kisgazda becsesebb előttem, mint egy mágnás, mert az a. kisgazda a nemzetfentartó, a mágnás pedig nemzetközi; ma itt házasodik, holnap oda megy. (Zaj jobbfelől és • középen.f: ' :'"• ; "

: ' Barthos Andor : Széchenyi István is nemzetközi?! Nagy Ernő: Találva érezték magukat a mágnás urak? Végtelenül sajnálom. En a haza népét a föld népében és a kisgazdában látom és nem a nagy, terpeszkedő birtokban, mert ez megöli a nemzetet. Méltóztassanak a történelmet megnézni : nem mindig a mágnások, a főurak voltak-e azok, akik a Habsburgok sleppjébe beíefogózva a magyar nemzet szabadsága ellen törtek ? Gr. Hoyos Miksa: Ha 5000 holdja volna, nem igy beszélne! (Derültség.) Nagy Ernő: Hát ha 5000 holdam volna, nem tudom, mit tennék, de az bizonyos, hogy ha ez a magyar szivem volna és ugy szeretném a népet, mint gróf Schönborn Bereg megyében, adnék a népnek földet. Gr. Hoyos Miksa: Nagyszerű! Nagy Ernő : Ez nagyszerű, és ha a képviselő ur igy tenne, még nagyszerűbb volna. (Derültség. Taps a szélsőbaloldalon.) Sajnálom, nekem nincs. Az én őseim igazán küzdöttek a magyar szabadságért ... Gr. Hoyos Miksa : De magától nem is tanulok ebben a tekintetben ! Nagy Ernő : Helyes, akkor egy utón hajózunk. (Derültség.) Simon János: Minket nem lehet izgatni! Nagy Ernő : Elég kár, izgatni azonban nem szoktam, t. képviselő ur ; ha izgatok, csak a hazáért és a fajtámért izgatok, ezt jegyezze meg magának. (Zaj.) A fajvédelemről akarok egy néhány szót mondani. Szomjas Gusztáv: Szegény haza! (Felkiáltások : Halljuk ! Halljuk !) Nagy Ernő: A faj védelem ügye, t. Nemzetgyűlés, azt jelenti, (Halljuk! középen.) hogy azt a fajt, amelyhez tartozom, védem, gyámolitom, szellemileg, anyagilag, erkölcsileg, mindenképen a segítségére vagyok. Gr. Széchenyi Viktor : Mi nem azt tesszük ? ! Mi idegent támogatunk ? ! Nagy Ernő : A faja elleni kötelessége mindenkinek, hogy azt a fajt, amelyből születik, támogassa. Ezt senki rossz néven nem veheti, hiszen a szüle is azt a gyermekét támogatja jobban, amelyik szellemileg és testileg a gyengébb és nem azt, amelyik erősebb. (Egy hang jobb felöl: Amelyik ö tőle való! Zaj jobbfelől.) Rassay Károly : Kispriccelted az összes grófokat! (Derültség.) Nagy Ernő : Grófokra nem sok szükség van ! Szomjas Gusztáv : Demagógokra sincsen ! Nagy Ernő : Demagógokra sincs, de az is igaz, hogy ön, Szomjas Gusztáv ur, Shwarz lenne még mindig Tiszalucon, ha az én őseim nem védték volna a hazát! Abból a nagy hangból, nagy hü-hóból, amellyel megindult ez a fajvédelem, nem látok mást, mint füstöt, görögtüzet, de parazsat, életet