Nemzetgyűlési napló, 1922. VIII. kötet • 1923. január 08. - 1923. január 19.

Ülésnapok - 1922-87

442 A nemzetgyűlés 8t, ülése 1$23. olvasni. Azt mondja Kunfi a már Emiltett könyvének 29. lapján (clmssa) : »A földre néző, a hajlott derekú, az alázatos ember ellen irtó hadjáratot viselni s elégedetlenné, hálátlannná, követelőzővé, telhetetlenné tenni őt: ez az igazi emberteremtés munkája.« (Zaj jobb felöl és a középen,) Herczegh Béla: így lett forradalom! Hegedüs György; Arra nézve, hogy céljaikat miként akarták megvalósítani 1910-ben, illetve már akkor hogyan törekedtek erre, legyen szabad felolvasnom az Orient egyik közleményét. Az Orient 1910 május 31-én közli Purjesz Lajosnak az 1910-ik évi szabadkőműves nagygyűlésen tartott ünnepi beszédét. Ebben a beszédében mondja Purjesz (olvassa) ; »A szabadkőművességet harcba, a nyilt utcára kell vezetni. Oda. ahol a nép az ezeréres hagyományokkal, a nemzeti gőggel összeütközik.« Bogya János: Ez a Világ főszerkesztője! Gyalázat ! Hegedüs György: Hogy az egyházról, a vallásról hogyan gondolkodnak, erre vonatkozólag klasszikus példa az az előadás, amelyet a Demokrácia-páholy ban Benedek János tartott 1911-ben. (Mozgás.) Azt mond ja. ez az ur, hogy (olvassa): »A püspöki atyafiság összes érdekeltjei, a papi udvar kitartott parazitái, tolvaj kasznárok, selyemben járatott cifra dámák, kibérelt tollú publicisták és jól fizetett keritők, uradalmi fiskálisok s a többi ingyenélők egymással vetélkedve szórják az átkot az exisztenciájuk ellen törő gonoszokra, kik a szekularizáció istentelen gondolatával rémítgetik a kegyes igazhivők lelki nyugodalmát«. Majd biztatóan mondja Benedek János, hogy (olvassa): »...megindult a feltartóztathatatlan áradat az Isten cégére alatt űzött istentelenségek elsöprésére, a feneketlen papzsák fosztogatásainak megszüntetésére«. (Mozgás.) Kuna P. András: Hozzáillő Benedekhez! Hegedüs György; Beszéltünk-e valaha mi, t. Nemzetgyűlés, a zsidó vallásról, és a zsidó papokról ilyen értelemben? Pikler Emil: Benedek nem zsidó! (Felkiáltások jobbfelöl és a középen : Még rosszabb ! Szabadkőműves !) Eínök: Csendet kérek! Hegedüs György: Sok mindenről felieben a fátyol, ha beletekintünk a szabadkőművesek munkájába; fellebben a nemzetiségi kérdéseinkről is, mert nemzetiségeink a szabadkőművesek munkája következtében már békében ellenünk fordultak. Az aradi Összetartás című páholy 1911 február 9-iki ülésén — mint ahogy a Kelet irta — dr. Sch. H. helyettes fő mester ismertette a Minerva-páholy ismert tábláját (olvassa) : »A feltett kérdések kapcsán niagasszinvonalu vita indult meg, amelyből különösen kiemelendő a nemzetiségi páholyok létesítésének kérdése körül kialakult eszmecsere.« évi január hó 19-m, pénteken. Bogya János: Nemzetiségi páholy: ez micsoda ? Hegedüs György (továbbolvas): »Arad keletén e kérdés helyes megoldására Kedvező alkalmul kínálkozik a nagyszámú és respektálandó erővel dolgozó nemzetiségi lakosság, a környék felizgatott s a magyar faj iránti gyűlölettel, vallási fanatizmussal telitett levegője. Bár e kérdés felett ujabb vitát fog rendezni a páholy, ideiglenesen azt a választ adja e tekintetben a Minerva-páholynak, hogy a maga részéről óhajtandónak találná, ha a nemzetiségi vezetők, illetve nemzetiségi tagok részére, nemzetiségi páholy létesíttetnék.« T. Nemzetgyűlés ! Itt van tehát az a harc, amelyet még békében folytattak a magyar állam ellen. Azt mondják mégis, hogy az összeomlás, a forradalom a véletlen szüleménye. Dehogy, t. Nemzetgyűlés! Már 1910-ben Moszkvával, Szentpétervárral, az ott lévő páholyokkal kimutathatóan összeköttetésben állottak, már akkor készítették elő a forradalmat. Pikler Emil : A belügyinmister ur édesapja is: Bakovszky István, szabadkőműves nagymester volt! Kuna P. András: Elég szégyen volt, meg is bánta azt! Nagy Ernő : Az derekabb ember volt, mint a fia! Hegedüs György: Lehetne még arról is beszélni, hogy miért működik a szabadkőműsség titokban. Erre vonatkozólag felhozhatom a nem rég itt járt Vanderwelde belga szabadkőműves vezérnek kijelentéseit, amelyekben azt mondja, hogy azért van a titokzatosságra szükség, mert a titokzatosság leple alatt a szabadkőművesség maga közé vehet olyan egyéneket, akik az állam szolgálatában állanak, de ha a szabadkőművesség nem dolgoznék titokban, ezek oda nem léphetnének be. Pikler Emil : Harding ellen miért nem tetszett dolgozni? Herczegh Béla; Hát ön szabadkőműves? Pikler Emil: Én nem! Herczegh Béla: De együttdolgoznak,hanem is szabadkőműves! Hegedüs György: A kommunizmus leverése, megszűnte után a kormány lefoglaltatta a páholy iratait. Mellékes annak a helynek a megnevezése, ahol össze vannak gyűjtve, ezekhez az iratokhoz azonban most nem lehet hozzáférkőzni. De nekem az a meggyőződésem, hogyha a kormány valamely könyvtárnak átadná és ezekhez hozzá lehetne jutni, sok tekintetben máskép látnók a tiszaeszlári port, máskép látnók Ferenc Ferdinánd elpusztítását, máskép látnók Rudolf trónörökösünk tragédiáját, megismernők azt a hires gróf Bobrinski-pört, megismernők azt, hogy a magyar szabadkőművesség hogyan tartott összeköttetést Moszkvával, Szentpétervárral már 1910 körül és előtt, és különösen megtudnók azt, hogyan volt lehetséges