Nemzetgyűlési napló, 1922. VIII. kötet • 1923. január 08. - 1923. január 19.
Ülésnapok - 1922-87
A nemzetgyűlés 87. ülése 1923. évi január hő 19-én, pénteken. 423 a rettenetes erőszakkal, azzal a tömeges visszaéléssel, azzal a hatalmas pénzzel, amely ellenünk igénybe vétetett és felvonultattatott. A következményt mindannyian láttuk. Bár az ellenzék kétszeres létszámmal került; be a nemzetgyűlésbe, mégis apró kisebb pártokra, frakciókra szakadozva jutott be ide. Megpróbáltam a választás után is létrehozni az egységet; sajnálattal láttam, hogy nem sikerült. Megjelentek a parlament porondján a nemzetközi szocialisták, akiknek nagy számára vonatkozólag már egyszer kifejtettem itt azt a véleményemet, hogy nagyobb számmal jöttek be, mint amilyen nagyszámú mandátum illetné meg őket abból a szempontból, hogy mennyit tesznek ki Magyarországon a szociáldemokrata szavazatok. Bogya János : Ugy van ! (Derültség a szélsőbaloldalon.) Szilágyi Lajos : Ekkor az ellenzéknek ismét elváltak az utjai. Az ellenzék egy része azon az állásponton volt, hogy a polgári ellenzéki pártokat kell tömöríteni és csak mikor ez megvan, akkor lehet szó arról, hogy a nemzetközi alapon álló szociáldemokrata párttal taktikai együttműködésre egy és más esetekben ad hoc szövetkezzünk. Ennek az álláspontnak voltam én elejétől fogva és vagyok ma is hive. Rassay Károly : Ön nem akart egyáltalában a szociáldemokratákkal menni! Szilágyi Lajos: Ezzel szemben állott az a másik felfogás, amely a keresztény ellenzéket ugy Ítélte meg, hogy a keresztény ellenzék Őfelségének, a királynak halála után elernyedt és erőtlenné vált, benne semmi erőt nem látott, vele szövetkezni nem óhajtott, hanem inkább kereste az érintkezést a nemzetközi szociáldemokrata párttal. Rassay Károly: Ez tudatos elferdítése a tényeknek! (Zaj és derültség jobb felől.) Szilágyi Lajos: Tehát helyzet állott be, hogy a nemzeti alapon álló polgári ellenzék egy része — és beszélek elsősorban ennek az ellenzéknek a liberális részéről — közelebbállónak tartottuk magunkhoz az úgynevezett keresztény ellenzéket, mint amilyen távolságban láttuk magunktól a nemzetközi alapon álló szociáldemokrata pártot. Meg kell vallanom, — és azt hiszem, a szociáldemokrata t. képviselőtársaim is sokkal jobban szeretik, ha szemtől-szembe az őszinte szót hallják (Ugy van! a szélsőbaloldalon.) — meg kell mondanom szemtől-szembe, hogy nekem és igen sok más képviselőtársamnak az az álláspontunk, hogy az a nemzeti alapon álló polgári képviselő, aki a nemzetközi alapon álló szociáldemokrata párttal szövetkezik és magát eltaszitja, izolálja az úgynevezett keresztény nemzeti ellenzéktői, szóval a polgári ellenzék többi részétől, ez miszerintünk, a mi véleményünk szerint tulajdonképen árulója a polgári társadalmi rendnek. (Igaz ! Ugy van ! a jobb- és a baloldalon.) , •"•••• i 1 Pikler Emil: Németországban a keresztény centrum már szövetkezett a szociáldemokratákkal. (Zaj. Elnök csenget.) Szilágyi Lajos : Használom pedig ezt a kissé erősnek látszó kijelentést azon okból, mert ugy emlékszem vissza a Károlyi-korszak idejére is, hogy a nemzetközi szociáldemokraták is árulónak tartották a maguk soraiban mindazokat, ... Fábián Béla : A választások előtt is igy kellett volna beszélni, nemcsak a választások után! (Zaj.) Szilágyi Lajos :... akik a polgári pártokkal szövetkeztek. Patacsi Dénes : Akármit mondanak, de a tények igy állanak ! Elnök (csenget) : Csendet kérek, képviselő urak ! Szilágyi Lajos : Ezen nagy eltérésnél fogva nem tudtunk szövetkezni, és ezért alakult megint külön egy olyan ellenzéki csoport vagy szövetség, mely magát liberálisnak nevezte, holott rajtuk kivül még igen sok liberális képviselő volt a parlamentben és ezért alakult meg az úgynevezett keresztény ellenzék, és igy megint választófal volt a liberálisok között ebben a kérdésben is, holott ebben a kérdésben választófalnak ebben a nemzetgyűlésben már nem kellett volna lenni és nem is lett volna, ha az összes polgári ellenzéki politikusok ugyanarra az álláspontra helyezkedtek volna, mint amelyet mi hirdettünk volt. Ma az ellenzék szétszakadozva tulajdonképen gerilla-harcot folytat a kormány ellen. Yan itt az ellenzéki oldalon egy Nagyatádi-párt Nagyatádi nélkül, van egy Wolff-párt Wolff nélkül, van egy Jászi Oszkár-párt Jászi nélkül . . . Fábián Béla: Hol van a Jászi Oszkár-párt? Szilágyi Lajos: ...és van egy Garami-párt Garami nélkül. (Derültség és taps jobb felöl.) Rassay Károly: Van egy Szilágyi-párt Szilágyi nélkül ! Meskó Zoltán : Yan egy Szilágyi párt nélkül! (Derültség.) Fábián Béla : Hol a Jászi Oszkár-párt ? Ezt akarjuk tudni! Elnök : Fábián képviselő urat kérem, méltóztassék csendben maradni! (Zaj.) Csendet kérek ! Patacsi Dénes : Fábián, ne haragudj ! Elnök : Csendet kérek, képviselő urak ! (Halljuk ! Halljuk !) Szilágyi Lajos: Megnyugtathatom t. képviselőtársaimat, hogyha nem voltam elég világos, akkor beszédem későbbi folyamán mindannyian rá fognak ismerni azokra, akiket ezekbe a csoportokba besoroltam. (Halljuk ! Halljuk !) Megnyugtathatom Farkas István t. képviselőtársamat is abban a tekintetben, hogy a túloldalról jövő tapsok nem fognak engem elragadni olyan irányba, amely irányt felvenni nem akarok. Farkas István : Egészen nyugodt vagyok ! Sándor Pál : Diszkreditálja őt, ha önök tapsolnak! (Zaj.) , 67*
