Nemzetgyűlési napló, 1922. VIII. kötet • 1923. január 08. - 1923. január 19.

Ülésnapok - 1922-86

410 A nemzetgyűlés 86. ülése 1923. rás során, akkor, amikor ott lenn voltam, nobilisán nem viselkedtem volna. Kérem a minister urat, jelöljön meg csak egyetlen egy tényt is, amely ebben a tekintetben énreám vonatkozik. Nagy Ernő : Vagy akármelyikünkre ! Hegymegi-Kiss Pál: Igaz, az interpellációm­ban felemlítettem azt. hogy a zalaszentgróti vá­lasztáson egyes községekben az Ígéretek egész sorozatát mondották eL Abból azonban, amit én itt a t. Háznak előbb felolvastam, egészen két­ségtelen az is, hogy ezen Ígéret elmondása a minister nrra nem vonatkozik. Én ezeknek az Ígéreteknek az elmondását neki nem tulajdoní­tottam, különben is én ezt gravamenként sem adtam elő az interpellációmban, ennélfogva a minister urnák ebben a tekintetben felesleges volt tiltakoznia. Horváth Zoltán : Már mint képviselő akart beszélni !» Hegymegi- Kiss Pál ; Hanem igenis állítottam én két tényt. Az egyik az, hogy a minister urnák a zalaszentgróti választókerületben határozottan talaja volt a nép azon rétegei között, akik legiti­misták. (Vgy van ! a baloldalon. Mozgás jobbfelől.) A minister ur ugyanis Zala vármegye főispánjának beiktatása alkalmával, mint Emiltettem, a magyar szent háromságról beszélt : Istent, a hazát és a törvénjres királyt éltette. Szilágyi Lajos : ügy van ! (ügy van ! a bal­oldalon.) Hegymegi- Kiss Pál : Ezzel szemben a minister ur azt méltóztatott mondani, hogy ő a király­kérdéssel a választási eljárás során egyáltalán nem foglalkozott, Peyer Károly : Itt van a röpiratban is ! Hegymegi-Kiss Pál: Én elismerem, hogy erről, miután az installáción jelen nem voltam, közvetlen tudomásom nincs. Ha a minister ur meg akar győződni arról, hogy igaz-e, amit róla irtak, akkor méltóztassék a zalai lapokat elolvasni, azokat a lapokat, amelyek a minister urat támo­gatták. Azokból olvastam én és olvasták lenn lévő képviselőtársaim is ezeket. (Vgy van ! a szélsőbal­oldalon.) Olvastuk azt is, hogy : »ezekután Zala vármegye törvényhatósági bizottsági tagjai fel­állottak és percekig éljenezték II. Ottót, a törvé­nyes királyt. ReiSChl Richárd: Ugy van, a törvényes királyt éltettük, de nem Ottót ! (Felkiáltások a baloldalon : Hát milyen törvényes királyt ?.) Elnök : Csendet kérek ! RakOVSZky István : Kicsoda más a törvényes király ? Szilágyi Lajos: Van király, vagy nincs király ? Meskó Zoltán : Nincs jelenleg ! Szilágyi Lajos: Vass szerint van király! (Halljuk! Halljuk! jobbfelől.) Elnök : Csendet kérek, képviselő urak ! H egymegi K iss Pál : Ebben a tekintetben tehát a minister ur az én igazmondásomat ne vonja két­ségbe, mert én azt, amit állítottam, a zalai lapok évi január hó 18-án, csütörtökön. közlése alapján állítottam. (Ugy van ! a bal- és a szélsőbaloldalon.) A másik nyilatkozásom az volt, hogy midőn én a közigazgatási szabálytalanságokat előadtam s egy röpiratot lobogtatva azt kérdeztem, hegy ezek után mire való az általános, titkos választó­jogot, az egyesülési és gyülekezési szabadságot követeim és hirdetni, erre néz\e a minister ur a mai beszédében a következőképen méltóztatott mondani (Halljuk! a bal- és a szélsőbaloldalon. Olvassa) : »Ez az idézet alkalmas tehát arra, hogy azt a megtévesztő benyomást keltse, mintha az részemről hangzott volna el. Én semmiféle röpiratot nem, irtam. nem adtam ki és semmiféle cikket nemirtam. A király kérdésről az egész választás alatt egyetlen­egy szót nem szóltam. Egyetlen megjegyzést nem tettem a választási rendszerről, vagy nem tudom, az alkotmányos jogokról. Ezekről egyetlen szó nem volt. Nem akarom ezzel azt mondani, hogy ebben az idézetben nem volnának olyan gondolatok, ame­lyekkel azonosítom magamat, hanem a tárgyi igaz­ság megköveteli tőlem, hogy az ilyen állításokkal szemben a leghatározottabban tiltakozással éljek.« Ezek szerint tehát, t. Nemzetgyűlés, én hazud­tam volna. Arra nézve, hogy ki mondott valót, én ezennel letessem a Ház asztalára a »Szózat a zalaszentgróti választókerület polgáraihoz« (Halljuk! Halljuk! a bal- és a szélsőbaloldalon.) című röpiratot, amelyet több példányban képviselőtársaim szedtek ott össze. Ebben a röpiratban a következők fog­laltatnak. (Zaj jobbfelől. Felkiáltások: Vass ^József irta ?) Szilágyi Lajos : Felelős érte, annak alapján vá­lasztották meg ! (Felkiáltások jobbfelől : Alá van írva a neve ? Folytonos zaj.) Elnök (csenget) : Csendet kérek !; Horváth Zoltán : A kávéházi asztalról szedtük fel! Peyer Károly : A Stephaneumban nyomták Î (Folytonos zaj.) Elnök (csenget) : Csendet kérek, képviselő urak ! Hegymegi-Kiss Pál: Tehát ebből a röpirat­ból az idevonatkozó tételeket tisztelettel felolva­som a következőkben. (Halljuk! Halljuk! Zaj.) ElnÖk : Kérem a képviselő urakat, méltóz­tassék a szónokot csendben meghallgatni. (Zaj. Szilágyi Lajos közbeszól.) Kérem Szilágyi Lajos képviselő urat, méltóztassék csendben maradni. (Zaj.) Csendet kérek, képviselő urak ! Méltóztassa­nak a szónokot türelemmel meghallgatni, mert a személyes megtámadtatás címén történő felszó­lalások félóránál több időt nem vehetnek igénybe. (Zaj. Halljuk ! Halljuk !) Hegymegi-Kiss Pál (olvassa): »Nemzetgyűlési választás előtt állunk, a nép kezében van újra a haza és saját sorsa. Soha még nagyobb felelősség nem hárult a választópolgárokra, mint a mostani választáson.« Itt elmondja azután a mostam nehéz időket, (Felkiáltások jobbfelől: Ki mondja ezt!)

Next

/
Thumbnails
Contents