Nemzetgyűlési napló, 1922. VIII. kötet • 1923. január 08. - 1923. január 19.
Ülésnapok - 1922-86
374 "A nemzetgyűlés 86. ülése 1923. évi január hő 18-án, csütörtökön. ennek az országnak, a magyar nemesség, a magyar nemzet édes gyermeke gyanánt ölelte magához és teljes polgári egyenlőséget adott neki. Ahol jogokat kapnak, ott természetes, hogy azok, akik jogokat kapnak, szeretettel borulnak annak keblére, akiktől a jogokat nyerik, ellenben jogelkobzással a nemzet számára szerető fiakat szerezni nem lehet. (Ugy van! Ugy van! a bal- és a szélsobaloldalon.) A 48-iki üde légáramlat, a nagy nemzeti felszabadulás a zsidóságot is kihozta, kivetkőztette a régi gettó-sorból. Nagyon sokan voltak, akik a magyar ügyért kardot kötöttek, velünk harcoltak, velünk éreztek és a nemzetőrségre is jelentkeztek. Akkor is voltak, mint ahogy mínxlig vannak, olyanok, akik szeretik a viszály magvát elhinteni, akik szeretik a gyűlölködést terjeszteni, részint azért, mert olyan a lelkületük, részint azért, mert hasznuk van belőle. (Ugy van! Ugy van! a baloldalon. Felkiáltások: Üzlet!) Megtörtént akkor is, hogy mindjárt 1848 március 15-e után pár nappal a budai német polgárok nem akarták a zsidókat felvenni a nemzetörségbe. Petőfi akkor ezt irta (olvassd) : : » Az egyetértés, mely eddig kivétel nélkül uralkodott a fővárosban, bomlani kezd. Német polgárok, bevádollak benneteket a nemzet és az utókor előtt, hogy azt ti bontottátok fel ! E kettő ítéljen fölöttetek. Ok nyilatkoztak először, hogy a nemzetőrségbe magok közé zsidót nem vesznek és igy ők dobtak először sarat március 15-ének szűz zászlajára!... Avagy nem áll-e azon e jelszó és nem kiáltottátok-e velünk: Szabadság, egyenlőség, testvériség? Igen, ti velünk kiáltottátok ezt, de —> most már látuk — nem igazságszeretetből, hanem félelemből !. ., Megszüntetek már félni ? Ne szűnjetek meg, mert eljön és még nem múlt el a. jutalmazásnak és büntetésnek ideje! Várhattok-e ma igazságot magatok részére, ha nem vagytok igazságosak mások iránt ? S miért üldözitek. ti a zsidókat, hogy meritek őket üldözni itt minálunk? Hullott egy csép véretek e földre, midőn a hazát szerezték, vagy midőn oltalmazták? Nem, ti jött-ment emberek vagytok, alig van köztetek olyan, aki be tudná bizonyítani csak azt is, hogy első nagyapja itt halt meg, annál kevésbé, hogy itt született. De legszomorúbb az, hogy nincs olyan gyalázatos ügy, amelynek pártfogói, apostolai ne támadnának. Ezen égbekiáltólag igazságtalan zsidóüldözésnek apostola lett néhány zugprókátor, kik most széltire prédikálnak a zsidók ellen, ' s aki az igazság mellett szót emel, arra á megvetendő hamis próféták elég szemtelenek azt kiáltani, hogy a zsidók által meg van vesztegetve.« Fábián Béla: Már 48-ban is? Benedek János (továbbolvassa) : »A nyomoruk ! Nem tudják, vagy nem akarják hinni, hogy őnáluk becsületesebb emberek is vannak, kik nem a szennyes önérdek rabszolgái, hanem a tiszta igazság és humanizmus barátai.« ~ erőszak elrabolt tőlünk, az idő, és alkalom visszahozza, akkor kétségbe kellene esnünk a jelen fölött. (Éljenzés balfelol:) Épen ebben rejlik a magyarság ereje, a magyarság felszívóképessége, hogy azok az idegen elemek, melyek elvegyültek benne, azok alkotó elemeivé lettek, azok teljesen azonosítják magukat vele magyar érzésben és felfogásban. Gömbös Gyula t. képviselőtársam különbséget akar tenni azok között, akik már 1848 előtt itt voltak, és azok között, akik csak 1848 után kerültek ide, tehát 1848 az elhatároló vonal. Horváth Zoltán : Vízválasztó ! Benedek János: E szerint az okoskodás szerint Ankerschmidt lovag sohasem lehetett volna uj földesúrrá és sohasem írhatta volna még Jókai Mór legfelségesebb regényét, az Uj földesurat, amelyben leírja Ankerschmidt lovagot, ezt az osztrák törzstisztet, aki birtokot vesz Magyarországon, megismeri, megszereti a magyar népet és nemcsak a magyarságnak buzgó tisztelője, hanem a magyar nemzet tagja is lesz, úgyhogy amikor az ősz Gdramvöigyi Ádámot 48as képviselőnek választják meg, az Alice-ből Erzsikévé lett leánya csinálja a 48-as kokárdákat, csokrokat, és amikor egyhangúlag megválasztják, Ankerschmidt lovag vezeti a választók seregét, ezekkel a szavakkal ünnepelvén Garamvölgyit : »Üdvözlünk, hazánk ősz bajnoka!« Gömbös- Gyula okosk dása szerint az országba került és itt a nemzettel megismerkedő, a nemzetet megszerető embereket, akik a nemzetnek hasznos ós kitűnő tagjaivá lettek, vissza kell utasítani, mert 48 előtt még nem voltak itt, hanem csak 48 után kerültek ide. Nem e szerint kell különbséget tenni. Ennek a nemzetnek hasznos tagja mindenki, aki vele együtt érez és a nemzetnek hasznos szolgálatokat tesz munkájával, becsületességével, példájával, akár 48 után, akár 48 előtt jött be. Aki pedig 48 előtt jött be és nemzetellenes, vagy olyan piszkos dolgokkal foglalkozik, melyeket undorral utasítunk el magunktól, természetes dolog, hogy az sokkal inkább hátrányban van a fölött, aki 48 után jött be és itt becsületes, nemes, hazafias munkát fejt ki. (Élénk helyeslés és taps a baloldalon és a középen.) Gömbös Gyula képviselő ur a filokrisztianizmust nevén neveái: antiszemitizmusnak. 1848ban megállapították a teljes egyenlőséget és ha ezt nem cselekedték volna, annak esetleg nagyon szomorú következményei lehettek volna, mert nagyon helyesen mondja a nagy magyar költő, hogy : nemzet csak ott van, ahol jog is van. Azért volt a mi 48-as szabadságharcunk olyan nagyszerű, a névtelen félistenek azért lettek világszerte tisztelettárgyaivá, mert jogot kapott a magyar nép, mert azt a jobbágyságot, amely addig el volt nyomva, háttérbe volt : szorítva s -amelynek tagjai csak másodrendű lakosai voltak
