Nemzetgyűlési napló, 1922. VIII. kötet • 1923. január 08. - 1923. január 19.
Ülésnapok - 1922-85
"A nemzetgyűlés 85. ülése 1923. évi január hó 17-én, szerdán. 353 leg hétköznapokon való tartását vagyok bátor interpellációmban kérni a kereskedelemügyi minister úrtól (olvassa): »Tekintettel azokra a súlyos anyagi és erkölcsi károkra, amelyek az országos vásároknál főleg faluhelyeken vasár- és ünnepnapokon szokásos megtartásából származnak, hajlandó-e a kereskedelemügyiminister ur olyképen rendelkezni, hogy az országos vásárok mindenkor hétköznapokon legyenek megtarthatók?^ (Altalános helyeslés. Taps bal felől.) Elnök : Az interpellációk kiadatnak a földmivelésügyi, pénzügy-, belügy- és kereskedelemügyi minister uraknak. Ki a következő interpelláló? Bartos János jegyző : Grriger Miklós ! Griger Miklós: Kérem a t. Nemzetgyűlést, méltóztassék megengedni, hogy interpellációmat a legközelebbi interpellációs napon mondhassam el. (Helyeslés.) Elnök : A nemzetgyűlés hozzájárul, hogy a képviselő ur interpellációját a legközelebbi interpellációs napon adhassa elő. Következik ? Bartos János jegyző : Héjj Imre ! Héjj Imre: Tisztelettel kérem én is, méltóztassék megengedni, hogy interpellációmat a legközelebbi interpellációs napon mondhassam el. (Helyeslés.) Elnök: A nemzetgyűlés hozzájárul, hogy a képviselő ur a következő interpellációs napon mondhassa el interpellációját. Szólásra következik? Bartos János jegyző: Baross János! (FélMáltások: Nincs itt!) Elnök : Interpellációja töröltetik. Következik ? Bartos János jegyző : Pakots József ! Pakots József : T. Nemzetgyűlés ! Tisztelettel kérem, méltóztassék megengedni, hogy ezt az interpellációmat a következő interpellációs napon mondhassam el. (Helyeslés.) Elnök: A nemzetgyűlés hozzájárul, hogy a képviselő ur a legközelebbi interpellációs napon mondhassa el interpellációját. Ki a következő Interpelláló ? Bartos János jegyző: Szeder Ferenci Szeder Ferenc: T. Nemzetgyűlés! Egy konkrét eset kapcsán kénytelen vagyok ismételten szóvá tenni az egyesülési és gyülekezési jog kezelésének azt a formáját, amelyet a földmunkások szervezkedésével szemben a közigazgatási hatóságok a vidéken alkalmaznak. (Zaj. Halljuk! a szélsobaloldalon.) Nem először teszem ezt szóvá erről a helyről, de nagyon szeretném, ha utoljára tenném szóvá ezeket a kérdéseket, (ügy van! a szélsőbaloldalon.) Nagyon szeretném, hogy végrevalahára illetékes helyen is belátnák, hogy az egyesülési és gyülekezési jognak az a furcsa értelmezése és osztályozása megközelithetőleg sem szolgálja azt a célt, amelyet ezáltal elérni vélnének, mert azokat a bajokat, amelyeket a földmunkások az egyesülés révén akarnak megszüntetni, az egyesülési és gyülekezési jognak az elfojtása legkevésbé sem szünteti meg. (ügy van! a szélsőbaloldalon.) Azok a bajok vannak, léteznek, valamilyen formában orvoslásra várnak. T. Nemzetgyűlés ! Hiszen nemcsak nálunk kisérleteztek azzal, hogy lehetetlenné tegyék a munkások szervezkedését, kisérleteztek ezzel már más európai államokban is, különösen pedig Németországban,fahol 12 évig tartották a munkásokat kivételes állapotok súlya alatt ; ele meg kellett ott is győződniök arról, hogy azt acélt, amelyet a kivételes állapotok statuálásával akartak elérni, legkevésbé sem tudták elérni, mert a munkásmozgalom épen akkor erősödött meg leginkább, amikor kivételes elbánásban részesítették a feltörekvő munkásságot. Hiszen az csak természetes, hogy mentül inkább nyomják és mentül inkább akarják leigázni a munkásokat, a hasongondolkodásuak, az egyelvüek, akiknek elvi meggyőződéseik vannak, csak szilárdabb egységbe tömörülnek, (ügy van! a szélsöbaloldalon.) Észszerűbb politika volna, hogyha a kormány végre-valahára meglátná a kétségbevonhatatlan tényt, hogy igy nem éri el a lelkek megbékélését és módot adna arra, hogy a földmunkásság is épen ugy szervezkedhessek a sajátos gazdasági érdekeinek megvédésére, mint más társadalmi réteg, mint a gazdagok, mint a földbirtokosok. T. Nemzetgyűlés ! Nem térek most ki részletesen azokra az atrocitásokra, amelyeket a magyar földmunkásokkal szemben, azok szervezkedésével kapcsolatban a közigazgatási hatóságok az utóbbi években sorozatosan elkövettek, ez alkalommal csak egy tényre mutatok rá, a sarkadi földmunkások helyi csoportjának feloszlatására. Ez a csoport 1922 augusztus 28-án alakult meg szabályszerűen azzal a céllal, az alapszabályokban körülirt célokkal. Megalakulása után dolgozott a földmunkások gazdasági érdekeiért, mert hiszen közvetitette az embereket és munkát szerzett nekik. A hatóságnak soha semmi baja nem volt ezzel a csoporttal. December 22-én azonban , . . Berki Gyula: Mezőgazdasági sztrájkot rendeztek, azért oszlatták fel! Peidl Gyula: Miért rendezték a sztrájkot, az a kérdés ! Berki Gyula: Ott tessék megkérdezni! Peidl Gyula : Milyen napszámot fizettek, az a kérdés! Elnök : Csendet kérek ! Rothenstein Mór : Látszik, hogy nem értenek hozzá ! Berki Gyula: Majd Móric urat kérdezzük meg! Rothenstein Mór : Nagy on magas intelligencia? (Élénk derültség jobbfelöl.) Szeder Ferenc: December 22-én azonban amint a hozzám intézett levélben is írják az NAPLÓ vin. 17
