Nemzetgyűlési napló, 1922. VIII. kötet • 1923. január 08. - 1923. január 19.

Ülésnapok - 1922-85

A nemzetgyűlés 85. ülése 1923. nisterelnökhöz a nagy entente legutóbbi jegyzéke és Stircea román követnek a magyar parlament szuverenitását mélyen sértő szóbeli előterjesztése tárgyában ; Pakots József a belügyministerhez a m. kir. államrendőrség—Kontra-Petőfi-perben, Szeder Ferenc a belügyministerhez a sar­kadi földmunkáscsoport feloszlatása és e csoport feloszlatásokkal kapcsolatos jelenségek tárgyában. Szabó István (sokorópátkai) a kereskedelem­ügyi ministerhez a mezőgazdasági munkások menetdíjkedvezményének megszüntetése miatt. Pakots József a Fővárosi Operettszínház­ban történt revolveres merénylet ügyében. Elnök : Az interpellációk meghallgatására jövő ülésünk napirendjének megállapitása után térünk át. Most pedig napirendi javaslatot kívánok tenni. Javaslom, hogy legközelebbi ülésünket hol­nap, csütörtökön, folyó hó 18-án délelőtt 10 órakor tartsuk és annak napirendjére tűzessék ki az indemnitásról szóló törvényjavaslat folyta­tólagos tárgyalása. (Helyeslés.) Méltóztatnak ezen napirendi javaslatomat elfogadni? (Igen!) Ha igen, ilyen értelemben mondom ki a határozatot. Következnek az interpellációk. Ki az első interpelláló ? Héjj Imre jegyző: Haller József! Elnök : Nincs jelen ! Interpellációja töröl­tetik. Héjj Imre jegyző : Gubicza Ferenc ! Gubicza Ferenc : T. Nemzetgyűlés ! Először szólalok fel itt a nemzetgyűlésen, ámbár lett volna már alkalmam több izben is felszólalni. En azonban a választásokkor azt az Ígéretet tettem választópolgáraimnak, hogy nem fogok itt óraszámra beszélni, hanem időmet megcson­kított szegény hazánk újjáépítésére és kerületem javára fogom felhasználni. A földbirtokreformnál észlelt hibákat vagyok itt bátor elősorolni. Nemcsak az én kerületem­ből, hanem az egész országból jönnek a panaszok, hogy ott, ahol a földbirtokreformot a földbirtok­rendezőbiróság végrehajtotta, most amikor a szegény munkásnép egy hold földet kapott, amikor aratásra van szüksége, kijelentették előtte, hogy nem kap aratást, mert az uradalom mindenféle munkából kizárja. Ez a ?anunkásnép nem kérte ezt a föld­birtokreformot. Kiszáll a bíróság abba a köz­ségbe, közhírré teszi, hogy aki földet akar, jelentkezzék. Nem lehet azt mondani tehát, hogy a földigénylők a hibásak. Akkor, amikor ők ezt a földet megkapják, vannak, akik a földigény­lésből terrort csinálnak s azt mondják, hogyha lemondasz a földről, kapsz aratást, kapsz fát és alkalmazva leszel az uradalomban. Tisztelet a kivételnek, én általánosságban nem beszélek. Nem vagyok ellensége a nagybirtoknak, nem is voltam soha, mert az a kisgazda, melyik a nagy­évi január hó 17-én, szerdán. 349 birtoknak ellensége, ellensége önönmagának is. (Ellenmondások a ssélsobaloldalon.) Nincsen olyan állam, amelyik nagybirtok és nagytőke nélkül élhetne, de én a helyes földbirtokreform­nak hive vagyok. Azt mondom, hogy akkor, ami­kor az a szegény nincstelen is földhöz jut, ne adassék mód annak a gazdatisztnek és annak az uradalomnak, hogy megfenyítse azt a szegény nincstelent azért, hogy földet kap. Szeder Ferenc ; Nemcsak megfenyítik, ha­nem ki is dobják az uradalomból! Gubicza Ferenc : Örömmel vettem tudomásul, amikor a minister ur a Faluszövetség nagyatádi kiállításán kijelentette, hogy ingatlaneladás címén eddig már 201.418 katasztrális hold föld jutott 107.214 egyén birtokába. Én ennek végtelenül örülök, de amikor ennyit kiosztottak nekik, nem tudjuk itt a nemzetgyűlésen, hogy hányszor fenyítették meg azzal, hogyha leköszön, a föld­birtok igényléséről, akkor kap aratást. En a kö­vetkező interpellációt vagyok bátor a fŐldmivelés­ügyi minister úrhoz beterjeszteni (olvassa): »Van-e tudomása a mélyen t. földmivelés­ügyi minister urnák arról, hogy az ország több vidékén, így a zirci járásban is vannak uradal­mak, amelyeknek tisztjei azokat az embereket, akik a föídreformtörvény alapján valamelyes kis földhöz jutottak, az aratási és egyéb gazdasági munkákból ki akarják zárni. Szándékozik-e a minister ur megfelelő intézkedéseket tenni arra­vönatkozólag, hogy ez a humánusnak egyáltalán nem mondható elbánás, amely a törvény tiszte­letével nem egyezik meg, megakadályoztassák és hajlandó-e olyan rendelet kiadására, amely köte­lezze az uradalmakat, hogy amig aratási és egyéb mezőgazdasági munkákra megfelelő fel­tételek mellett helybeli munkásokat kaphatnak, idegen munkásokat ne alkalmazhassanak?« (Helyeslés.) Elnök : A földmivelésügyi minister ur kivan nyilatkozni. Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister: T. Nemzetgyűlés! Magának a föld­reformnak különböző részleteire most az inter­pelláció keretében kitérni nem szándékozom; igenis hallottam panaszokat abban a tekintetben, amit az igen t. képviselő ur kérdezett tőlem, hogy egyes helyeken a birtokosok azzal fenye­getik meg a földigénylőket, hogy nem alkal­mazzák őket munkára. Dénes István: A legtöbb helyen az or­szágban ! Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister: Nem mondhatom, hogy a legtöbb he­lyen, igen t. képviselő ur, mert ismerek épen a kerületemben olyan nagybirtokost, meg is nevez­hetem, Széchenyi Emil gróf az illető . . . Dénes István: Az kivétel! Szomjas Gusztáv : Ugyan ne beszéljen már ! Ne rágalmazzon mindenkit! Dénes István: Önnek nincs joga beszélni, mert érdekelj Szomjas t. képviselőtársam J

Next

/
Thumbnails
Contents