Nemzetgyűlési napló, 1922. VIII. kötet • 1923. január 08. - 1923. január 19.

Ülésnapok - 1922-85

334 A nemzetgyűlés 85. ülése 1923. évi január hó 17-én, szerdán. Halász Móric : Amit Szabó József felolvasott, az nem épen ezt mutatta! Reisinger Ferenc: Engedjék meg, hogy én is egy kontra felolvasást tartsak itt. Nagy János (tamásii): Sokkal helyesebben tenné, ha akkor csinálná, amikor itt van Szabó József ! Reisinger Ferenc : Méltóztassék a képviselő urnák figyelembe venni, hogy nekem nincsenek meg az eszközeim arra, hogy képviselőket ide berendeljek. Méltóztassék továbbá figyelembe venni — nem akarok gúnyosabb kifejezést használni, — hogy nekem nincs időm akármikor beszélni. Most van alkalmam erre rámutatni, és különben is aktuális a kérdés, mert mondanivalóimat nem tehetem függővé attól, hogy a képviselő ur itt van-e. Ennyit méltóztassék megtanulni a képviselő urnák. Nagy János (tamásii) : Köszönöm szépen. Önnek nagyon sok ideje van, mert a nemzet idejét fecsérli egész nap. Egész nap fecseg, am erikázik ! Reisinger Ferenc : Engedje meg a képviselő ur, de végeredményben a házszabályok irják elő, hogy mikor és mennyit beszélhetek. Meskó Zoltán : Tessék a névsort megnézni, hogy hányan vannak felírva! Tessék letörölközni, ha drága az idő. Reisinger Ferenc : A »Szakszervezeti Elet« című újságban a keresztényszocialista országos szakszervezetek szövetségének hivatalos lapjában, tehát abban a lapban, amely, azt hiszem, az összes lapok közül a legközelebb áll Szabó József képviselő úrhoz a következő cikket olvastam : »A szovjetház ülésezett a béke napján, szent karácsony ünnepén, amikor a jóakaratú ^emberek zaklatott lelke egy pillanatra elcsendesült.« Akkor kibújtak odúikból a pusztai hiénák és a szent béke éjszakájába a hullára éhes vágyukat beleordították. A szociáldemokrata párt pedig a szovjetház másodrangú intézménye, összegyűlt és hozzáméltó hangon és légkörben tette tönkre a karácsonyi fenyőillatos levegőt. A magyarországi szociáldemokrácia mint eszme bolondgomba, józaneszü követői alig vannak. Tagjai javíthatatlan buták, no meg azok, akiknek meggyőződése helyén a Judás-érem aranycsillaga csillog. Megrajzolva közelebbről : a szociáldemokrácia nem más, mint ölő méreg a nemzet egészséges vérében, kelevény a testen, eléktelenítő vad hus a húsában, veszett kutya, mely szabadon csatangol, Chylock, a velencei kalmár, aki fogcsikorgatva követeli a maga font húsát a nemzet eleven testéből. Most négy napi kiabálással adtak életjelt magukról. Az utcaseprő nem tud több szemetet összelapátolni, mint amennyi a dühös szónokok ajkáról összefolyt a pártkongresszuson. így nagyjában kiragadunk néhány jelenetet, és mint téli különlegességet bemutatjuk olvasóinknak. Először a pártvezetőség, Kun Béla káplárja, ordonánca beszámolt eddigi sáfárkodásaircl. Sok szépet és I jót szórtak magukra. Szinte maguk is belekábultak az öndicséretbe. Azonban ezzel egy kis baj történt . . .« Azt hiszem, ebből elég annyi, amennyit itt felolvastam. Szomjas Gusztáv : Ehhez nekünk semmi közünk. Reisinger Ferenc : Tudom, van azonban köze hozzá az ország közvéleményének. Szomjas Gusztáv : A pártnak sincs. Csontos Imre : Nekem nincs hozzá semmi közöm. Két szocialista párt veszekedik Magyarországon és mi meg hallgatjuk. Reisinger Ferenc : Megállapítom én is, hogy ehhez a kérdéshez Szomjas és Csontos képviselő urnák semmi köze. De azt is megállapítom és higyjék el a képviselő urak, hogy nem azért állottam ide beszélni, hogy az urak kíváncsiságát és közét firtassam, de azt hiszem, az ország közvéleménye kíváncsi erre . . . Csontos Imre: Hogyne! Reisinger Ferenc : ... és amikor itt beszélek az ország szine előtt, nem törődhetem azzal, hogy egyes képviselő uraknak van-e közük a dologhoz, vagy sem és magánügyként kezelik-e ezeket a súlyos eseteket, vagy sem. Kuna P. András: Mást szeretne hallani az ország közvéleménye. Szomjas Gusztáv: Távol áll ez a magyar néptől. Reisinger Ferenc : Könnyen meg lehetne állapítani, ha pártatlan zsűri elé vinnénk a dolgot, hogy ez a hang messze tálmegy azokon a kereteken, amelyek között a Népszava hangja mozog Ez a hang sokkal durvább, sokkal bántóbb, mint amit a Népszavában eddig együttvéve olvastunk. Méltóztassanak csak a Népszavát rendszeresen olvasni . . . (Zaj és derültség jobb felöl. ) Peyer Károly : Ne agitálj a Népszaváért ! (Félkiáltások a jobboldalon : Megrendeljük ! Pikler Emil: Sokkal haszontalanabb dolgokra adnak ki pénzt eleget. Ennél üdvösebb volna a 400 korona a Népszava előfizetésére, legalább tanulnának belőle. Reisinger Ferenc : De amikor ezt mondtam, nem épen tanácsot akartam adni abban az irányban, hogy a jobboldalon ülő képviselő urak miiyen lapokat olvassanak, hanem csak annak igazolására mondtam, . . . Csontos Imre: Erkölcsi prédikáció! Reisinger Ferenc :... hogy lássák a képviselő urak, hogy a Népszava hangja durvaságban messze elmarad ettől a hangtól, épen attól a hangtól, amelynek tulajdonosa a Népszavát mint durvái, angu lapot állítja oda. Erre hívtam fel a figyelmet, hogy illetékes és méltó itélőbirái lehessenek ennek a hangnak. De nem olyan nagy baj az, ha valaki rendszeresen olvassa az ellenpártoknak hivatalos szócsöveit, hiszen magam is megteszem ezt és állandóan olvasok egységespárti lapokat is.