Nemzetgyűlési napló, 1922. VIII. kötet • 1923. január 08. - 1923. január 19.
Ülésnapok - 1922-85
S32 A nemzetgyűlés 85. ülése 1923, akciónak, amely oda vezetett, hogy hevesmegyei 60—70 holdas, teljesen konzervatív gondolkodású földmivesgazdákból, mikor odakerültek, szociáldemokratát csináltak. Méltóztassék elképzelni egy fogságban sinylődő embernek a lelkiállapotát. Tessék beleképzelni magukat oda, a fogházba. Nem veszélyes. Ebben a képzeletbeli fogházban való tartózkodás nem veszélyes, tessék megkísérelni. Ott, telve keserű elégedetlenséggel, a fogház szenvedései szülte gondolatokkal, amelyek azután talaját, melegágyát képezik annak az agitációnak, amely az ott szenvedő embernek a lelkére, az agyára hull. Én tapasztalatból mondhatom, akkor, amikor azok a 60—70 holdas hevesmegyei gazdák velem egy cellába összekerültek, halvány sejtelmük sem volt arról, hogy mi a szociáldemokrácia. És igazán, mikor a hat hét letelt, mikor én tőlük testvéri szeretettel elbúcsúztam, akkor többékevésbé elmondhatták, hogy ők már szociáldemokraták. Ebben a zárt levegőben, ebben az elégedetlen lelkiállapotban az én szavaim gyönyörű talajra találtak, és hatott a szó. Sajnos, az következett, hogy azután, amikor én onnan eljöttem, kiszabadultam, ezek a bolsevikinek kinevezett 70 holdas parasztgazdák még ott maradtak Hajmáskéren ós ott voltak még utánam körülbeiül öt hónapig. Ez alatt az öt hónap alatt kétségtelenül érintkeztek másféle felfogású emberrel is, mint amilyen én vagyok és amikor egy országos vásáron, Miskolcon találkoztam ezek közül kettővel, akkor bizony szomorúan tapasztaltam, hogy ezek a 60—70 holdas kisgazdák nekem már nem párthiveim, ezek a kisgazdák már balrább mentek gondolkozásukban mint én. Szomjas Gusztáv: Azért voltak azok az internálótáborban, mert eredetileg is odavalók voltak ! Reisinger Ferenc: Rendben van, ha ezt akarják ! Méltóztassék az értelemnek arra a magaslatára emelkedni, hogy épen erről van szó. Ezek az internálótáborok eredményezték azt, hogy 60—70 holdas kisgazdák, — sőt egy esetben 1200 holdas magyar keresztény földesúrra is hivatkozhatnám, aki Zalaegerszegen nyolc hónapot töltött és amikor onnan hazajött Zalaegerszegről . . . Szomjas Gusztáv: Bizonyosan megérdemelte! Pikler Emil: Honnan tudja azt? Halász Móric: Ha ott töltött nyolc hónapot, akkor megérdemelte! Reisinger Ferenc : Bocsánatot kérek, az önök soraiban is ül képviselő, aki nagy földbirtokos, aki szintén le volt csukva, arra is tessék azt mondani, hogy megérdemelte! Nem egészen bizonyos; elég az ahhoz, hogy azokat a 60—70 holdas parasztgazdákat az a tény juttatta az internálótáborba, mert a háború ideje alatt hadi segély-differenciájuk támadt a jegyzővel. évi január hő 17-én, szerdán. Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! Itt meg nem nevezve valakiről egy olyan tényt állított a képviselő ur, amely az egész képviselőházra furcsa világot vethet. Kérem a képviselő urat, méltóztassék magát határozottabban kifejezni, mert azt hiszem, minden képviselő tiltakozik az ellen, hogy általánosságban ilyet lehessen egy képviselőre mondani. Méltóztassék talán megmagyarázni szavait, mit akart mondani a képviselő ur! Reisinger Ferenc : Távol áll tőlem, hogy a képviselőházat e tekintetben gyanúsítsam s általánosságban szóljak. Csik József: Meg kell mondani! Reisinger Ferenc: Nem mondom meg! Csik József: Akkor nem kell gyanúsítani! Reisinger Ferenc : Bocsánatot kérek, a tény igaz, a tény megtörtént, s engem hiába tetszik zavarni kedves képviselőtársam, az nem fog önnek sikerülni, én elmondom azt, amit akarok, félnyolcig van rá időm. Csik József : Eddig sem zavartam ! Reisinger Ferenc : Kár lesz ezután is, mert nem fog sikerülni ! Egy egészen igazságos közérdek vezet engem, amikor ezt a kérdést idehozom, hogy azok a táborok, akár az internálótábor legyen, akár dologház, amelyet a rendjavaslat következtében ebben az országban fel fognak állitani, ezek alkalmasak lesznek arra, hogy a közigazgatás nem mindenkor megbízható intézkedése alapján odakerült emberekben . . . Szomjas Gusztáv : Hogyne volna megbízható ! Reisinger Ferenc : Semmiféle Ítélkezés nem megbízható, amit nem vizsgálnak felül. Azonkívül a rendjavaslatban — méltóztassék már elolvasni, hiszen épen elég ideje van közkézen, az van megirvf, hogy birtokon kivül lehet csak fellebbezni. Tehát, ha engem dologházba utaltak, akkor az első bíróság tévedése esetleg csak hat hónap múlva fog kiderülni, amikor én már a teljes időt leültem a dologházban. (Egy hang jóbbfelöl : Est majd annakidején fogjuk tárgyalni, ez még nem a rendtörvény!) Reisinger Ferenc: Én nem kértem tanácsot; arról beszélek, amiről akarok. Tessék ezt a jogomat akceptálni, mert én minden esetben akceptáltam ezt a túloldalon. (Felkiáltások a szélsöbaloldalon : Miért hozták ide ? Nem kellett volna idehozni !) Dénes István: Hiába csóválja a fejét! Elnök : Dénes képviselő urat kérem, méltóztassék csendben maradni ! Reisinger Ferenc : Az én felfogásom az, hogy minden olyan intézményben, ahol összezsúfolódhatnak a különböző felfogású elemek, ott az elégedetlenség keretei között feltétlenül mindig a felé az irányzat felé hajlik a felfogás és hangulat, amelyik ellentétben van azzal a célzattal, amelynek a megakadályozására kontemplálják azt az intézkedést. Én tehát épen polgári szempontból tartom teljesen feleslegesnek az ilyen intézmények megvalósítását. Arról
