Nemzetgyűlési napló, 1922. VIII. kötet • 1923. január 08. - 1923. január 19.
Ülésnapok - 1922-85
A nemzetgyűlés 85. ülése 1923. évi január hó 17-én, szerdán. 305 jó, egészséges lakásokat épitsenek, ehelyett Budapesten bányászott hont, bányászpalotákat építenek. (Zaj a szMsőbahldalon.) Halász Móric : Ebben igaza van ) Györki Imre: Hogy kerül a csizma az asztalra ? Ez a bányamunkások lakáskérdéséhez tartozik ? Nem a szakszervezetnek kell bányászlakásokat építeni. (Zaj.) Szabó József: Ha már a bányamunkás képes áldozatot hozni azért, hogy Budapesten palotát épitsenek, akkor, felfogásom szerint, ezt az áldozatkészségét sokkal jobban kamatoztatná, ha tisztességes munkásotthonokat építenének. (Zaj a szélsőbaloldalon.) Reisinger Ferenc : Ezt a teóriát a minísterelnök ur is kineveti ! Szabó JÓZSef: A ministerelnök ur azt teszi, amit akar ; neki joga van akkor nevetni, ami ke r akar, nekem pedig nemcsak jogom, de kötelességem is elmondani a felfogásomat, és ha a ministerelnök urnái megértésre fogok találni, végtelenül fogok örülni, ha pedig nem, akkor továbbra is azt teszem, amit eddig tettem : küzdök addig, mig ez megértésre nem fog találni. Reisinger Ferenc : Ez egészen más kérdés ! Szabó József : Én szóvá tettem ezt a kérdést... Reisinger Ferenc : Hiszen a munkásoknak épül ! Szabó József : Én elhiszem azt is, hogy azoknak épül, de Várnai képviselő ur, aki az akadémiai javaslatnál felszólalt, azt mondotta, hogy ma semmi féle luxusra, semmiféle tudományos kérdésre — valahogy igy mondotta — nincs szükség és hogy az Akadémiának semmiféle támogatást nem szabad adni addig, amig a munkások ilyen lakásokban laknak. (Ellenmondások a szélsőbaloldalon.) Ha már az Akadémiának meg is adták a kedvezményt, de bányászotthont nem kellene addig építeni itt Budapesten, amig a munkások Dorogon odúkban és hegyoldalban laknak. Györki Imre: A lakásokat a bányavállalat köteles felépiteni. Ez nem a szakszervezet kötelessége. (Zaj a szélsőbaloldalon.) Szabó József : Én ezt a kérdést annak idején idehoztam a nemzetgyűlés elé és felkértem a kormányt, hogy ne engedje meg, hogy a szénkormánybiztos ur vagy a pénzügyminister ur olyan rendeletet adjon ki, amley szerint a munkások munkabéréből levonhassanak valamit a bányászotthon építésének céljaira. Kijelentettem, hogy nem argumentum az, hogy csak azoktól vonják le ezeket az összegeket, akik ezt írásban kérik. Mi, akik a munkások között megfordulunk, tudjuk, hogy ez a gyakorlatban mit jelent. Ez azt jelenti, hogy a munkás elé odateszik az ivet, hogy : aláirod-e vagy nem írod alá. Az a bányamunkás legtöbbször nem is tudja, hogy mit ir alá, mert terrorral Íratják vele alá a nyilatkozatot. Gömbös képviselő ur, aki a többségi pártnak vezetője, kijelentette, hogy ám csinálják a szociáldemokraták, ha megengedjük, de nem fogjuk megengedni. (Zaj a szélsőbaloldalon.) Itt ki-, UÀPLÔ VUL jelentette, hogy nem fogják megengedni és alig telt el néhány nap, megjelent a rendelet, amely szerint a munkásoktól joga van a társulatnak levonni a negyedik pótmuszak után végzett munka bérét és ezt tartozik beszolgáltatni a szakszervezetek pénztárába. Reisinger Ferenc : Ehhez Gömbösnek nincs jogaSzabó József : En a kormánynak ezt a politikáját nemcsak azért Ítélem el, mert antiszociális, mert nem látom, hogy a munkásság ügyét szolgálná, hanem elitélem azért is, mert az egyéni szabadságba vág, elitélem azért is, mert a más felfogású munkásokkal szemben kényszerre, terrorra ad alkalmat, hogy ezeknek keservesen megszerzett munkabérüket ilyen célokra fizessék be. (Mozgás jóbbfélöl. Somjas Gusztáv közbeszól.) Én örülök, hogy Szomjas képviselő ur egyszerre megváltoztatja felfogását és álláspontját. .. Szomjas Gusztáv: Én annak nem örülök, hogyha megadják nekik a jogot. Szabó JÓZSef." Itb teszem szóvá most a kormányzatnak a szociáldemokrata munkásokkal szemben egyik ténykedését. A szociáldemokraták kongresszusán Propper képviselő ur azokkal szemben, alak megtámadták a szociáldemokrata pártot, hogy nem demokratikus az a taktika, hogy a kormánnyal paktumot kötött, hogy az nem volt szerencsés, nem volt jó, a következőképen védekezett (olvassa) : »Ennek a paktumnak eredménye az volt, hogy^ 1500 munkást a börtönből kiszabadítottunk.« Én a jogászemberek felfogására apellálok, az igazságügyminist er urat akarom megkérdezni : lehetséges-e Magyarországon az hogy 1500 ember le legyen tartóztatva, börtönbe kerüljön, s akkor egy politikai paktum eredményeként azok szabadlábra kerüljenek ? Hogyan lehetséges ez 1 Ha az az 1500 ember bűnös volt, akkor azokat le kellett tartóztatni, akkor azokat nem szabad semmiféle politikai paktum alapján szabadlábra helyezni ; ha pedig nem volt bűnös, akkor meg nem lett volna szabad letartóztatni őket. Az ilyen kijelentések nagyon bizonyt alánná teszik, megzavarják az emberek felfogását és nagyon sok emberben meg fogják renditeni az igazságszolgáltatásba vetett hitet. , Az én felfogásom szerint ilyesminek előfordulnia nem szabad és Propper képviselő ur ismételten dicsekedett azzal, hogy igenis a paktum eredménye 1500 munkásnak a börtönbői való kiszabadítását jelentette. Én nem azt kifogásolom, hogy ez az 1500 ember kikerült, én azt kifogásolom, hogyan kerülhetett börtönbe, ha a minister ur bírói Ítélet nélkül egyszerűen politikai paktum alapján szabadon bocsátotta őket. Reisinger Ferenc: Ártatlanul, politikai hajszából ! Szabó József : Azonban egyben óvom a szociáldemokrata pártot is és à kormányt is az ilyen és ehhez hasonló politikai paktumoktól, mert ez. először nagyon veszedelmes precedens, másodszor" ennek rossz következménye lehet, amivel az urak 41
