Nemzetgyűlési napló, 1922. VIII. kötet • 1923. január 08. - 1923. január 19.

Ülésnapok - 1922-84

Á~ nemzetgyűlés 84, ülése 1923. évi január hó 16-án, kedden. 259 országnak olyan óriási nagy akadállyal való kettévágása, mint aminő akadály a Duna, sem közlekedési, sem közgazdasági, legkevésbé pedig honvédelmi szempontból nem lehet az országra nézve előnyős. Ezért időszerűnek tartanám felvetni most azt a régóta vajúdó kérdést, amely a dunaföldvári áthidalásra vonatkozik. Ha azonban ezt a hidat valamikor megópitik, akkor feltétlenül szükséges lenne ezt az áthidalást olyan méretekben megvalósitani, hogy azon legalább is vicinális vasút keresztülmehessen. A csonka Magyarországon kiépítésre váró 25 méternél nagyobb nyilásu hidak felépítési költsége szakértők véleménye szerint körülbelül másfél milliárd költséget igényel a mostani pénzviszonyok mellett, — nem számítva ide a dunaföldvári áthidalást, amely egymagában körülbelül egy milliárdot emésztene fel. Természetesen ezek a költségek ugy a hid-, mint az útépítésre vonatkozólag több évre volnának előirányozandók, a költségvetési törvényben azonban határozottan ki kellene mondani ezeknek a hiteleknek folytatólagosságát, mert enélkül észszerű építési programmot elképzelni sem lehet. Egy nagyobb hid vagy úthálózat megépítését ugyanis egy költségvetési év alatt lehetetlen végrehajtani, ezért, ha csak egy évre szavazzuk meg a költségeket, akkor a megszavazott összegek teljes egészükben ki sem merithetők, míg ha több évre van biztosítva a költségek folytatólagossága, abban az esetben egyszerre több útnak és hídnak megépítése kezdhető el s akkor az előirányzott összeg is teljes egészében felhasználható anélkül, hogy időközben az anyagárak tekintetében nagyobb eltolódások fordulnának elő. Itt hívom fel a t. pénzügyminister ur szives figyelmét arra, amire már az előbb is bátor voltam reámutatni, tegyen intézkedést abban az irányban, hogy a költségvetési évre megszavazott építési költségek kellő időben utaltassanak ki és bocsáttassanak a kereskedelemügyi kormány rendelkezésére, mert a mostani eljárás mellett egy-egy ujabb kiutalás két-három hónapot is igénybevesz s néha ily hosszú ideig nem tudnak dolgozni, holott bizonyos, hogy ugyanezen idő alatt az anyagok árában óriási eltolódások állanak elő, ami a nemzetre nézve mindenesetre hátrányos. (Igaz! Ugy van! jobbfelöl) T. Nemzetgyűlés ! Reá kivánok még mutatni azokra a megismétlődő szerencsétlenségekre, amelyek ezt az országot és az ország mezőgazdaságát az árvizek és a belvizek következtében érik. Sajnos, de nagyobb folyóvizeink áradása esetén mai szerencsétlen helyzetünkben alig vagyunk képesek hathatósan védekezni, mert folyóvizeink felső szakaszai idegen megszálló hatalmak uralma alatt állanak s igy egy hirtelen hóolvadás esetén a nagyobb tömegű vizek regulázása nem áll módunkban. Sőt attól is meg vagyunk fosztva, t. Nemzetgyűlés, hogy a felső vizek állásáról kellő időben szakszerű tájékozódást nyerhessünk. Ennélfogva feltétlenül szükségesnek tartom, hogy védgátainkat a legsürgősebben megerősítsük és magasítsuk, mert bekö vétkezhetik egy olyan szerencsétlenség, amely az egész nagy magyar Alföldet teljesen tönkreteszi. Kuna P. András: Egyes társaságok hanyagul csinálják dolgaikat ! Temesváry Imre: A múlt évi szomorú tapasztalatok alapján nem mulaszthatom el felhívni az igen t. földmivelésügyi kormány figyelmét a belvizek rendezésének ügyére is. (Halljuk! Halljuk! jobb felől.) Mindannyian jól tudjuk, hogy a múlt esztendőben mily nagy szerencsétlenség érte az ország mezőgazdaságát, különösen pedig a tiszántúli vidéket, ahol az őszi vetésnek úgyszólván 65—

8U%-a elpusztult. Es hogy az őszi vetés elpusztult, utána a tavaszi vetést sem lehetett kellő időben elvégezni, a kényszerűségből mégis tavaszi maggal bevetett területek pedig nagyon-nagyon kevés hozadékot produkáltak. Ennek a bajnak legfőbb okát én a belvizszabályozó társaságok tehetetlenségében látom. Létay Ernő : Pénztelenek ! Kuna P. András: Dehogy! Buzaadót szednek! Abból telik! Temesváry Imre: Az elmúlt évi tapasztalatok alapján az érdekeltségek meghozták az áldozatot, úgyszólván mind megszavazták azokat az összegeket, amelyeket a társulatok szakközegei a fenyegető bajok sürgős elhárítása céljából kértek. Azonban itt is megtörtént az a hiba, hogy az összegeket ugyan megszavazták, de azok kellő időben nem folytak be s mert az állam sem volt olyan helyzetben, hogy a belvízszabályozó társulatokat kellő időben pénzzel ellássa, sok helyütt a baj nem volt elhárítható s ma sem tudjuk, hogyan védekezzünk a fenyegető veszéllyel szemben. Szabóky Jenő : Gyenge a közigazgatás ! Rosszak a jegyzők! Temesváry Imre: Én magam bejártam kerületem azon részeit, amelyek belvizekkel voltak borítva. Velem volt a földmivelésügyi ministerium szakértője, résztvettek a bejárásnál a társulatok mérnökei, s mi rendre megnéztük mindazokat a pontokat, amelyeken sürgős intézkedésre van szükség. Ennek ellenére, bár mi megszavaztuk a munkálatokhoz szükséges összegeket, a társulatok mindeddig nem igen tettek semmi érdemlegeset. T. Nemzetgyűlés! Törvényes utón kell a bajok mélyére nyúlni. Elvégre a társulatok autonómiája nem arravaló, hogy száz és százezer ember vagyona és munkája feletti őrködést kizárólag a zöld asztalnál intézhessék el, vagy egy-két akadékoskodó, de nagyszámú szavazattal rendelkező birtokos nemtörődömsége vagy akadékoskodása következtében . száz- és százezer kisember vagyona teljesen tönkremen3S*