Nemzetgyűlési napló, 1922. VIII. kötet • 1923. január 08. - 1923. január 19.
Ülésnapok - 1922-83
À nemzetgyűlés 83. ülése 1923. évi január hó 12-én, pénteken. 248 terelnök hirdet, amikor a választói előtt áll, vagy pedig az, amit a bel ügy m in ister ur ezen törvényjavaslat benyújtásakor hangoztat. Én ugy érzem és ugy látom, hogy erré a törvényjavaslatra nem annyira az országnak és még kevésbé az ország dolgozó népének van szüksége, mint inkább szüksége van erre a javaslatra a kurzusnak, hogy ezzel életét valamiképen meg tudja hosszabbítani ... * Kószó István *. Na már ez nem igaz ! Györki Imre : . . . minthogy mindenfelé az országban ma már kétségtelen, hogy a legellentétesebb álláspont nyilvánul meg mindenütt a kormányzat mai rendszerével szemben, ahol szabadon nyilvánulhat. KÓSZÓ István : Hiszen a rendeletekben mind benne van ugyanaz, ami a rendtörvényben benne van. Életben, lévő szabályok, amik benne vannak ! Szeder Ferenc: Egy kis életinjekció! Kabók Lajos : Nem sokat használ már maguknak ugy sem ! Györki Imre : Aki figyelemmel van a törvények erejére, aki visszagondol a magyar törvényhozásnak történetére és alkotásaira a háborút megelőző legutolsó években, aki végiggondolja azt, hoíiy közvetlenül a háborút megelőzőleg törvényt hoztak a királyság fokozottabb védelméről, hogy ezzel lehetetlenné tegyék és elnyomják a köztársaság érdekében akkor már megnyilvánult és megkezdődő mozgalmat, aki figyelembe veszi azt, hogy ugyanebben az évben a hatóságok védelméről nyújtottak be és tárgyaltak le törvény j.-i vaslatot, aki tisztában van azzal, hogy 1914-ben uj sajtótörvényt alkottak, amelyben a korábbi sajtörvény rendelkezéseivel szemben szigorúbb rendelkezéseket iktattak törvénybe, és aki figyelembe veszi, hogy mindezek a törvények nem voltak elégségesek ahhoz, hogy az 1918. évi októberi felfordulást, megakadályozzák : . . . Kószó István : Épen ezért kell uj sajtótörvény ! Györki Imre: . . . annak tisztában kell lennie azzal is, hogy jöhet a kormány mindenféle fokozottabb renddel és még fokozottabb törvényekkel, ha egyszer elkövetkezik az az idő. amikor felborul ez a rend, akkor ezt irott törvényekkel nem lehet megakadályozni, hanem csakis becsületes demokráciával, jó szociálpolitikai alkotásokkal. Pikler Emil". Hát a cárizmus miért bukott meg? Szeder Ferenc : Elég kegyetlen volt a cárizmus, mégis megbukott! Györki Imre: A múlt nemzetgyűlés megalkotta már az állami és társadalmi rend hatályosabb védelméről szóló törvényt, mert abban a hitben éltek, hogy ennek a törvénynek megalkotása elégséges lesz ahhoz, hogy a mai társadalmi rendet minden felforgató törekvéssel szemben megvédjék és ha ugy érezzük, hogy ez talán elégséges is a mai viszonyok között, akkor teljesen felesleges felzaklatni a kedélyeket ezzel az ujabb törvényjavaslattal, amelyet idehoztak, és amelyről találóan jegyezte meg egyik kiváló büntetőjogászunk, amikor kritika tárgyává tette, hogy ez épugy nem fogja a társadalmi és közrendet megvédeni és a mai rendszert fen tartani akkor, ha ezt bármely külső vagy belső ok egyébként felborithatja, mint ahogy nem tudta biztosítani az a középkori német fejedelemség a kolera elnyomását, egy császári rendelettel. Ennek a törvényjavaslatnak nemcsak az a hibája, hogy olyan célt kivan elérni, amelyet vele nem is lehet elérni, hanem súlyos hibája az is, hogy végrehajtása a magyar közigazgatás hatáskörébe van utalva. Aki ismeri a magyar közigazgatást, az tisztában van azzal, hogy a magyar közigazgatás mindenkor vak eszköze volt a mindenkori államhatalomnak s tisztában kell, hogy legyen azzal is, hogy a közigazgatás ebbe a törvénybe foglalt hatalmát kizárólag a neki nem tetsző, vele nem egy véleményen lévő politikusok és állampolgárok fokozottabb üldözésére fogja felhasználni. (Ugy van ! a szélsobaloldalon.)De más következménye is lesz ennek a törvényjavaslatnak. Egy egészen kézenfekvő és mindennapi dolgot hozok ide a t. Nemzetgyűlés elé, amely már a közrend fokozottabb védelméről szóló törvényjavaslat nélkül is megvan napjainkban. Az állami és társadalmi rend hatályosabb védelméről szóló törvény, de egyébként az érvényben lévő lakásrendelet is módot ad arra, hogy azokat, akik bármely szempontból aggályosak, vagy közveszélyesek az ország területéről kitiltsák, internálják . . . KÓSZÓ István : Ha nem magyar honos, akkor lehet ! Györki Imre : . . . bebörtönözzék és ezeknek nem csupán ezt a büntetést kell elszenvedniük, hanem az érvényben lévő rendeletek alapján mod adatik arra is, hogy ezektől elvegyék lakásukat. Ma sajnos odafejlődtek az állapotok, hogy emberek üldözése csupán azért folyik, hogy mások ezek lakásait megszerezhessék. (Ugy van! Uyy van I a szélsobaloldalon.) Ezt akarja a belügyminister ur törvényjavaslata is és ezt még kiegészíti azzal, hogy most — ugy látszik egy másik ilyen kereseti forrást akarnak csinálni : a telefon elvételét. Maga az a körülmény, hogy valakit eltiltanak a telefonálástól, xz illető egyénre nézve nemhogy büntetés lenne, hanem mintegy az idegek megnyugtatására szolgáló intézkedésnek tekinthető a mai telefonmizériák mellett. (Felkiáltások a jobboldalon : Akkor örüljön neki! De nem ez a cél, hanem az. hogy a lakás elvételi lehetőségen kivül még egy jövedelmi forrást lehessen alkotni, és még egy lehetőséget biztosítani arra, hogy egyes állampolgárokat molesztálni lehessen, hogy lehessen megfosztani őket szerzett dolgaiktól, lakásuktól és telefonjuktól. Saly Endre : Kommunizálják a telefont !
