Nemzetgyűlési napló, 1922. VIII. kötet • 1923. január 08. - 1923. január 19.
Ülésnapok - 1922-83
A nemzetgyűlés è3. ülése 1923. Iák működésére, ami itt 40—50 év óta a magyar törvény védelme alatt ment végbe, s azt kérdezem a nemzetgyűléstől, hogy akarja-e mégegyszer megismételni az oláhoknak adott iskolaautonómiát és a szerbeknek adott iskolakoncessziókat ? (Ugy van ! jobb felől.) Csik József : Nem kell mindent egy kalap alá venni. Fráter Pál : Már pedig jogállamban élvén . . . Gaal Gaston ". A tanitóképzés gyönyörű eredményeit a kommunizmus alatt. (Zaj.) Fráter Pál : . ; . nem különböztethetünk felekezetek között. Én az állami népoktatás hívének vallottam magamat mmdig, és ettől az állásponttól nem tágítok. Én elismerem az egyházaknak nagy érdemeit a közművelődés terén, elismerem, hogy a római katholikus, a református, az evangélikus, a zsidó egyházak iskolái igenis hazafias és tisztességes működést fejettek ki. (Egy hang jobbfelől : Már ahoV) Azonban tekintettel arra, hogy az ország integritását tartjuk szem előtt és azt akarjuk, hogy nemzetiségeink is visszajöjjenek ... Csik József: A nem bűnöst nem kell büntetni ! Fráter Pál : . . . erre való tekintettel a népoktatás államosítását meg kell teremtenünk. Meg kell teremtenünk olyan törvényhozó testülettel, amelyben ezidő^zerint a radikalizmus még nem döntő faktor Én ugyanis ezt a parlamentet a maga összetételében és érzéseiben igenis képesnek tartom arra, hogy ezt a kérdést az egyházak érzékenységének lehető kímélése mellett, az egyházak érdekeinek lehető tisztelete mellett az állam javára foganatosítsa és keresztülvigye. De nem bizos, hogy három vagy négy esztendő múlva olyan nemzetgyűlése vagy országgyűlése lesz-e az országnak, amely ezekre a reformodra olyan kíméletesen lesz kapható, mint talán ez a nemzetgyűlés. (Mozgás a szélsőbaloldalon.) Pikler Emil : Azért kell a rendtörvény és a nyilvános szavazás. Halász Móric : Arra is szükség van! Pikler Emil : Már akinek. A népnek nincs rá szüksége! Elnök (csenget) : Csendet kérek ! Fráter Pál : Hozzátartozik a köznevelés kérdéseihez az irodalomnak és művészeteknek kormányzati támogatása. Ennél a nagy kérdésnél csak azt az egyet kívánom leszögezni, hogy az ötfelé szakított magyarság erkölcsi és érzésbeli összetartozandóságát csak ugy tudjuk biztosítani, ha az irodalmi és sajtótermékeknek, valamint a művészeti termékeknek az elszakított területekre való bevitelét meg tudjuk csinálui. Ma az a helyzet, hogy minden magyar könyv ki van tiltva az elszakított területekről, s ott elszakított testvéreink semmiféle magyar irodalmi olvasmányban nem részesülhetnek, annál kevésbbé részesülhetnek a magyar sajtó termékeinek járatásában és olvasásában. Baross János: Trianoni szabadság! évi január hó 12-én, pénteken. 239 Fráter Pál : A külügyminister ur nagybecsű figyelmét vagyok bátor felhívni erre a közismert tényre, hogy a szellemi közösség megteremtése az irodalmi és a sajtótermékek átjuttatásával kapcsolatban van olyan fontos kérdése ennek az országnak, mint a gazdasági összeköttetések kérdése (Igaz! U(/y van! balfelöl,), ezért minden erővel törekedjék a külügyi kormányzat arra, hogy T a magyar lapoknak és a magyar irodalmi termékeknek az elszakított területekre való bevitelét megadják és eltűrjék, természetesen a viszonosság teljes fentartása mellett. (Élénk helyeslés balfelöl és a jobboldalon.) Györki Imre: Magyar közegek szedik el! Pikler Emil : A magyar közegek nem engedik ki a magyar lapokat oda! (Felkiáltások jobb felől: Talán a Népszavát!) Peidl Gyula: Azt se, mást se! Pikler Emil: Az is magyar lap! (Felkiáltások jobb felöl : Nemzetközi lap !) Elnök (csenget): Csendet kérek! Fráter Pál: Ujabban egy nagy középiskolai reform terveiről szivárognak ki kirek. Konstatálni kívánom, t. Nemzetgyűlés, hogy ezek a reformok a kellő nyilvánosság Ítélete alá mindezideig nem bocsáttattak. A közoktatásügyi ministeri um az ezelőtt mintegy két esztendővel megszervezett Közoktatásügyi Tanácsot egyetlenegyszer sem hivta össze, márpedig az a kultúra, az a tudomány és azok a reformok, amelyeket üveg alatt őriznek, amelyeket a közvélemény és a szakkörök bírálata alá nem bocsátanak, az a növénye a kultúrának élettelen és ki virágzásra alkalmatlan növény. A vallás- és közoktatásügyi minister urat tehát fel kell kérnem arra, hogy bocsássa a nagy nyilvánosság elé a középiskolát tárgyazó reform terveit és e tekintetben ne csak a német kultúrára bazirozzon, hanem más, a mi szempontunkból értékes és hatalmas kultúrákra is. (Élénk helyeslés balfelöl.) Mélyen t. Nemzetgyűlés ! Mi a nagy német kultúrának mindig adósai fogunk maradni és mindig bámulói maradhatunk annak a nagy népnek, amely velünk együtt vérzett a világháborúban; de bizonyos középiskolai reformokért másfelé is tudunk fordulni. Az a hír, hogy a közoktatásügyi minister ur a középfokú oktatás terén a reál-gimnáziumokat és a reáliskolákat kívánja életbeléptetni. Mindenesetre nagyon szükséges, hogy ezeket a terveit nyilvános diskusszió alá bocsássa és ne állítsa bevégzett tények; elé ezen a téren az ország közvéleményét. (Elénk helyeslés jobbfelöl és a báloldalon.) A földbirtokreformmal kapcsolatban kötelességünk a nép gazdasági nevelését előmozdítani. (Élénk helyeslés.) Vagy most, vagy soha. (Ugy van! bal felöl.) A földbirtokreform módot nyújt és kell hogy módot nyújtson arra, hogy legalább is minden nagyobb községben egy gazdasági nép32*
