Nemzetgyűlési napló, 1922. VIII. kötet • 1923. január 08. - 1923. január 19.
Ülésnapok - 1922-83
A nemzetgyűlés 83. ülése 1923 és nem egy öntudatos nemzetnek a jelszava. (Taps a baloldalon.) Nem ! Mi élni akarunk, de nem csak élni, henem küzdeni is akarunk, küzdeni, hogy legyen érdemes élni, küzdeni nemes és nagy ideáiért, nagy Magyarországértés ebben a Nagy-Magyarországban egy boldog és megelégedett népért, küzdeni csendben, halkan, de annál kitartóbban és szívósabban. (Ugy van! a baloldalon.) Aki figyelemmel kisérte, hogy ne mondjam, megérezni tudta egy erdő mélyében, hogy milyen hallgatagon folyik ott a növényvilág különböző fajtái között éjjel és nappal a szakadatlan küzdelem az anyaföld birtokáért, kegyelmet nem ismerő, hosszú, évtizedes, makacs, szivós, elkeseredett birkózás, amely harcban az életképtelenebb növény könyörtelenül áldozata lesz az erősebbnek, a kitartóbbnak, a szívósabbnak, tehát a nemesebb fajtának, annak, melynek gyökere mélyebben nyúlik az anyaföldbe s amely fajta annak a földnek van teremtve, az ebből a példából kell hogy tudja, miképen kell nekünk magyaroknak Nagy-Magyarország birtokáért küzdenünk. (Ugy van! a baloldalon.) A világmegváltók és világpolgárok pedig a pacifizmussal, melytől ők az örök békét remélik, várják meg ennek a küzdelemnek a végét, mert hazánk jelenlegi helyzetében ezek a gondolatok lemondást jelentenek, lemondást nemzeti mi voltunkról, lemondást, de nem az örök béke, hanem más nemzetek javára. Mert a világbéke, higyj^k el, mindig egyoldalú állásfoglalása volt azoknak, akik birtokon belül voltak. Majd én is pacifista leszek azonnal, amint birtokunkban van megint Magvarország. (Taps a jobb- és a baloldalon.) Különben is a béke nagyon relativ fogalom. A trianoni békét is békének nevezik. A babiloni, a kinai, az indiai, az egyiptomi birodalmak az egyik hódító kezéből a másikéba vándoroltak át és mindig a vérükkel fizették meg ennek a küzdelemnek az árát. Ez volt az ő békéjük. Egykor saját magukért véreztek, most mindig másokért. Ez az egész különbség az ő régi nagyságuk és jelenük sivársága között. Mi rendesen másokért véreztünk. Hozzunk egyszer áldozatot magunkért is. (Éljenzés és taps a baloldalon.) Legyen ez a különbség a mi multunk sivársága és jövőnk nagysága között. (Taps a baloldalon.) Küzdenünk kell, de küzdelem az egész élet és aki nem védi magát, elpusztul. Önvédelem a mi küzdelmünk csupán, de legalább ezt az önvédelmet gyakoroljuk. Mikor a mongolok 1401ben Mezopotámiát elfoglalták, Bagdad nem védekező lakosainak 100.000 koponyájából emeltek maguknak diadalmi emléket. Amikor azonban önvédelmet hirdetek és e célra a nemzet minden erejének megszervezését, amikor a nemzet belső egységét és összefogását .akarom látni, akkor meg kell teremteni ennek az összefogásnak előfeltételeit is. Az ut azonban ehhez a célhoz nem a rendtörvényen és hasonló évi januá? hó 12-én, pénteken. 231 javaslatokon át vezeí^. Ilyen javaslatokkal nem egyesítik, hanem ketté fogják repesztenj anemzetet, két táborra, a szabadlábonlevők, és a, har talomban részesedők, másrészt pedig a gyanúsak, az aggályosak, az internáltak és a -börtönben sínylődök táborára. (Ugy van! Ugy van! a baloldalon.) Griger Miklós : Minden ellenzéki az utóbbi ! Ugron Gábor: Ilyen javaslatokkal nem belső egység, hanem harc lesz. Harc, de nem az ellenség, hanem egymás ellen ellenségeink gunykacaja közepette. Aki a mostani külpolitikai helyzetben ezt a harcot provokálja, az a legsúlyosabb bűnt követi el a nemzet ellen. (Ugy van! Ugy van! a baloldalon és a balközépen.) Mégis csak lehetetlenség ugy kezelni a szabadságjogokat egy országban, mhtha a szabadságideák bőrbetegségek lennének. Nem tudom megérteni, miként lehet egy politikai rendszer ambíciója az, hogy Bach és Kun Béla minden módszerét igazolni próbálja. Mert aki ezt a javaslatot elolvasta és tud törvényt olvasri, az más konzekvenciát nem vonhat le, minthogy a Bach-rendszernek és a bolsevista rendszernek minden módszere kodifikálva és törvényesítve van ebben a javaslatban. (Ugy van ! balfelől.) Ez a javaslat törvénybeiktatása mindazon szükségrer deleteknek, amelyek ellen éveken keresztül küzdöttünk még rendelet formájában is és amelyeknek megszüntetését kiváltuk. Ez a javaslat tehát velünk szemben provokálás és a legnagyobb politikai rövidlátás szüleménye, mert hiszen megtanulhattuk volna, hogy a hurt túlfeszíteni nem szabad, mert nem lehet. Ne feledjük el, hogy a guillotine legitim leánya volt a versaiilesi udvar visszaéléseinek. Ez a javaslat minden emberi jognak hatalomra való átváltoztatása, pedig épen fordítva : a hatalmat joggá átváltoztatni ugy, hogy a hatalom révén a jog uralkodjék, Schopenhauer szerint az államművészetnek a feladata. Ez a javaslat megfoszt attól, hogy társadalmi életet éljek, megfoszt attól, hogy emberi életet éljek. Nem enged beszélni, nem enged gondolkodni, nem enged mással érintkezni és betör az otthon szentségébe is. Ez a javaslat rendőr- és közigazgatási kiskirályokat kreál. BárCZy István : Pedig van már elég belőlük! Ugron Gábor: Ezek önkényének fogják kiszolgáltatni az egész országot, ezek önkényének, jó vagy rossz kedvének lesz kiszolgáltatva a szabadságom, legszentebb emberi és politikai jogaim. (Ugy van! Ugy van! balfelől.) Ne feledjük el, t. Nemzetgyűlés, hogy a tenyésztett kiskirályok nem szoktak a kormányoknak engedelmeskedni. (Ugy van! balfelől.) Gaal Gaston : Fejünkre nőttek 1 Már láttunk példát! - ÍT '' •!. ••-: Ugron Gábor : Ezek a kiskirályok mindig nagyzási hóbortba esnek. A kevéssé' intelligens, az újságot nem olvasó csak Trepoy-nákfogj ä [.magát képzelni ; az intelligensebb, aki már történelmet ' olvas, valószinüTeg Buolnak, a Bach-korszak egyik 81* v
