Nemzetgyűlési napló, 1922. VIII. kötet • 1923. január 08. - 1923. január 19.
Ülésnapok - 1922-82
Ä nemzetgyűlés 82. ülése 1923: évi január hó 11-én, csütörtökön. 189 társait: itt a folyosón, hanem nekünk, az ország szine előtt mondja el ezeket a programmpontokat. ' • ' " .. * • Meskó Zoltán: Öt órai teán is ad le egypár kijelentést. Kiss Menyhért : Az ország nagy várakozással és figyelemmel várja ezt, s épen azért, mintbogy ő nem tudta itt kifejteni programmját, egyik sub auspiciis gubernatoris promóciót, a debreceni promóciót használta fel arra, hogy ott egy beszédet mondjon, amelynek rendkívül érdekes töredéke — néhány mondat csupán, nem untatom a nemzetgyűlést vele sokáig — a következő (olvassa) : »Az országnak nagy szüksége van szelekcióra. Ki kell választani a tehetségeket, és minden helyre az igazi embert kell állítani. Ha azonban a szelekció nem a tehetség szerint, hanem társadalmi vagy egyéb okokból történik, akkor ez antiszekció lesz, ami nagyon veszedelmes.« • Rassay Károly: Sajnálatomra kénytelen vagyok kijelenteni, hogy igaza van ! (Derültség.) Szomjas Gusztáv: Csupa axióma! Kiss Menyhért: Az egységes párt — amint Gömbös Gyula t. képviselőtársam kifejtette, az indemnitási megnyitó beszédében, — fajvédelmi alapon áll, s ezt ő nevezte faj védelemnek, filokrisztiánizmusnak, prokrisztiánizmusnak, a végén pedig azt mondotta, hogy másképen : antiszemitizmusnak nevezi. Rassay Károly: Csak pártkasszavédelemnek nem nevezte ! (Zaj.) Meskó Zoltán : Tessék csak a végét bevárni. KiSS Menyhért: Ez a tétel, ahogyan fel van állítva — talán egyedül Horváth Zoltán t. képviselőtársamat kivéve —, majdnem mindenkinél tiszteletreméltó tételnek találtatik, mert mindenesetre egy program mpont, és mert az egységes pártnak vezetője, aki megteremtette a pártot a választás alkalmával, hozta ide ezt a tételt. (Zaj. Halljuk/ Halljuk!) Ez tehát nemcsak az ő véleménye, hanem azoké a képviselő uraké is, akik Gömbös Gyulának támogatásával és segítségével jutottak mandátumhoz. Rassay Károly: Azokról a segítségekről ne beszél ]ünk faj védelmi szempontból, mert akkor baj lesz Horváth Zoltán*. Zsidó segítséget is kértek! (Nagy zaj.) Elnök: Csendet kérek! Kiss Menyhért: Az igen t. minister urnák szelekció-elmélete tehát ellentétben áll az ügyvezető elnök urnák' felfogásával, de homlokegyenesen ellenkezik a felfogása a budapesti tudományegyetem egy nagyon kiváló tanárának és az egész tanári karnak felfogásával is ; amelyről dr. Méhely Lajos, irt hosszabb tanulmányt, ahol kimutatja, hogy a szelekció elméletét másképen, mint a fajtisztaság alapján, nem lehet elképzelni és nem is szabad elképzelni. Akkor a íapok kommentálták ezt, a kultusz* minister úrra nézve kellemetlenülj és ő sietve NAPLÓ VIII. ki is adott egy kommünikét, melyben ezt a felfogását visszavonta, illetőleg akként magyarázta, hogy nem ugy értette, mint ahogy a lapok feljegyezték, a lapok rosszul értették a beszédét (Zaj.) Tekintettel azonban azokra a megjegyzésekre és kritikákra, amelyek a numerus clausus körül a szegedi egyetemnek felterjesztése és a budapesti egyetemnek előterjesztései során több izben megfordultak előtte, azt kell tapasztalnunk, hogy a minister ur nem áll azon az alapon, amelyen a pártnak ügyvezető alelnöke áll. Meskó Zoltán : Ez az egységnek dolga! Kiss Menyhért : Ez is mindenesetre nem az egységnek megnyilatkozása, hanem annak a megnyilatkozása, hogy itt két kiváló ember két homlokegyenest ellenkező felfogást képvisel. Szomjas Gusztáv: Szabad gondolkozási rendszer ! (Derültség és. zaj. ) Kiss Menyhért: Ha a kultúráról van szó, természetes dolog, hogy nem közömbös az, hogy Budapesten az irodalom, művészet, színházak, kabarék stb. kiknek a kezén vannak és hogy ezekben az intézetekben milyen előadások tartatnak. Nem közömbös az sem, hogy "a magyar szó, amely a művészek ajkán a színházakban elhangzik, milyen körülmények között hangzik el, és hogy a magyar színházak kiknek a kezén vannak. Nem közömbös azért, mert igaza van a minister urnák, . . . Meskó Zoltán : Melyiknek ? Kiss Menyhért:... a kultuszminister urnák, amikor rámutat arra, hogy a kultúrára nagyon kell vigyázni, mint egyetlen eszközre . . . Nagy Emil : Még ebben a kis pártban sincs egység? (Derültség.) Meskó Zoltán : En még jobban szeretem Klebelsberget, mint Kiss Menyhért, csak ez a különbség köztünk! Kiss Menyhért: . .. mely a nemzeti eszmét képv seli, vigyázni kell a színházakra, mert egy színháznak tulajdonosa rendelkezik a színészek felett, de rendelkezik az írók felett is, akik a darabokat írják a színházaknak, tehát nem közömbös, hogy a színházak kiknek a kezén vannak. Ezelőtt egy évvel pl. a legnagyobb izgalommal tárgyalták művészkörökben, hogy Amerikából megérkezett egy rendkívül szerencsés férfiú, többszörös milliárdos, Ben Blumenthal nevezetű, aki Magyarországon a színházakat kívánta összevásárolni. Horváth Zoltán: Milyen fajú? Kiss Menyhért: Azt hiszem, a képviselő ur jobban tudja, mint én! Meskó Zoltán: A kis ártatlan, megkérdezi! (Derültség és zaj.) KiSS Menyhért: Egy szinházi ember, akinek nevét nem akarom bedobni, s akinek — ugy látszik — különös érdeke volt, hogy üzleteket kössön, bebeszélte a színház tulajdonosának, hogy a mozik után a színházakat fogják elvenni a zsidó tulajdonosoktól, jó lesz tehát a színházak* S6