Nemzetgyűlési napló, 1922. VIII. kötet • 1923. január 08. - 1923. január 19.

Ülésnapok - 1922-81

A nemzetgyűlés 81. ülése 1923. térjünk az egyetlen jövedelemadó rendszerére és nélkülözhessünk bizonyos hozadékokat, legalább a foglalkozási ágak közötti szolidaritás is teljesebb le^sz és érdekelve lesz az egyik foglalkozási'ág, akkor, hogy ha a másik foglalkozási ág fekszik az adó­deresen ; mert ha az egyetlen jövedelemadó alapján állunk, amely minden foglalkozási ágra kiterjed, akkor nem lehet azt mondani, hogy az adószigor csak a kereseti adónál érvényesíthető, mert ott nincsenek más ismérveim, mint a háznál vagy pedig a földbirtoknál, mert ha vannak ismérveim a háznál, Vannak ismérveim a földbirtoknál, a jöve­delem egészen más, mint a földadó alapja. Bocsánatot kérek, azt hiszem, az igen t. pénz­ügyminister ur nem akarja azt állitani, hogy ugyanaz az alap áll meg a földadónál, mint a föld­adóra vonatkozó jövedelemadó kivetésénél. (Moz­gás a jobboldalon.) Hát, bocsánatot kérek, mihelyt ezt a tételt elismerjük, akkor az adószigort nem lehet egyoldalúan alkalmazni. Vagy alkalmazzuk az egész vonalon s akkor lehetetlen az, hogy egy uradalom pl. ne kötelező könyvvezetési alapon álljon és a tiszta jövedelem alapján akkor, amikor egy kisiparos azon az alapon áll, és a kataszter alapján fizessen jövedelemadót. (Egy hang jobb­felol : Saját érdekében vezet könyvet f) Bocsánatot kérek, abszolúte nem óhajtok itt osztályharcot provokálni, én teljesen az adó­törvények keretén belül maradok ; azt hiszem, igyekeztem a beszédem folyamán teljes objek­tivitással kezelni ezt a kérdést. De a való­ság az, hogy nem lehet kétféle jövedelemadót csinálni ; nem lehet egy jövedelemadót csi­nálni a kereseti adó alá tartozók számára és egy jövedelemadót csinálni azok számára, akik nem tartoznak a kereseti adó alá. Én elismerem, hogy az uj földadó igen jelentékeny plusz meg­terhelését jelenti a földbirtoknak és én, ha adó­szigort alkalmaznak a jövedelemadó terén, mél­tóztassanak meggyőződve lenni, épen olyan erő­val fogok harcolni azért, hogy a létminimum, a kedvező progresszió és bizonyos könyvvezetés­és egyéb terhek alól való mentesség a kisgazda­közönség számára biztosíttassák, amint akisipar és a kiskereskedelem számára kivánom ezt a; mentességet, s amiíy kevéssé kivánom a mentes­séget a városokban a nagykereskedelem számára, olyan kevéssé kérem a mentességet a jövedelem­adóban a nagybirtok, vagy a; középbirtok szá­mára, mert ez felel meg az igazságos adózásnak és ez felel meg a jogegyenlőség elvének. Az igen t. pónzügyminister ur még azt is kijelentette, hogy ő feljogosítva érzi mágat a könyvek időközi vizsgálatára és a levelezések vizsgálatára ; mert mihelyt felhatalmazást kapott arra, hogy elrendelhesse a kötelező könyvveze­tést és a könyvvezetés módját, akkor jógában áll az ellenőrzés is. Még ha el is megyünk eddig, akkor is csak a könyvek ellenőrzése áll jogában. Honnan meriti azt a jogot, hogy a levelezéseket megtekintse ? Ebben a törvényben erre abszolúte semmiféle jogosítvány nincs. De NAPLÖ viií. évi január hő 10-én, szerdán. 147 nemcsak erre nincs jogositvány, hanem azt sem ismerhetem él, hogy a könyvvezetés kötelező el­rendelése s a könyvvezetés módjának rendelettel való szabályozása jogot adna arra, hogy az igen t. pénzügyminister ur időközi vizsgálatot tart­son a pénzügyigazgatóság, az adó felügyelőség, vagy az adóügyi útmutató emberei által. Bár­mennyire megnyugtató kijelentéseket tesz is az igen t. pénzügyminister ur, ez nem garantál­hatja azt, hogy ezek a vizsgálatok a gyakorlati életben házkutatásszerü jelleggel esetleg ne bir­janak Erre nincs egyáltalában semmiféle jogo­sitvány. Mert csakis a kivetési eljárás során van joga a könyvvizsgálatra, csakis a kivetési eljá­rással kapcsolatban kötelezhet engem könyveim felmutatására és csakis a kivetési eljárás során állapithatja meg, hogy helytelenül vezetem köny­veimet. És szuperpluszként nemcsak azt a kon­zekvenciát vonja le ebből, hogy könyveim aggá­lyosak, hanem egyszersmind meg is bírságol azért, mert könyveimet nem vezetem, vagy nem a rendeletnek megfelelően vezetem. Ez, mint­hogy minden törvényes felhatalmazást sztrikte kell magyarázni, határozottan túlmegy azon a felhatalmazáson, amelyet a kereseti adótörvény­nek, ha jól emlékszem, 19. § a a pénzügyi kor­mánynak megadott. Minthogy én sajnálattal látom, hogy az általános jóindulaton kivül az igen t. pénzügy­minister ur elzárkózik mindazon kérések elől, amelyeket az interpellációmban bátor voltam eléje terjeszteni, végtelen sajnálatomra válaszát nem vehetem tudomásul. (Helyeslés a bal- és a szélső­baloldalon.) Elnök : A pénzügyminister ur kivan szólani. Kállay Tibor pénzügyminister: T. Nemzet­gyűlés! Csak egypár szóval óhajtanék reflek­tálni a t. képviselő urnák előadására, nevezete­sen arra vonatkozólag, hogy amit ő a könyv­vezetés alól való felmentést illetőleg, mint kívá­nalmat felállított, nézetem szerint ez inkább külső ismérvhez igazodó és túlságosan általános­ságban menő megszorítás volna, mig a magam részéről azt tartanám célszerűnek, hogy az adott eset körülményeihez képest biráltassék el, hogy kell-e könyveket vezetni vagy nem. A másik dolog az, hogy a jövedelemadóval való összekapcsolás kérdése folytán el lehet-e halasztani az utasítás életbeléptetését . Vázsonyi Vilmos: Nem az egészet! Kállay Tibor pénzügyminister : ... vagy egyes rendelkezéseinek az életbeléptetését, vagy nem. Itt azt hiszem, hogy egyszer az adóalapok meg­felelő kidolgozását meg kell kezdenünk. Épen mdst, ezen január elsejével óhajtottam ezt az uj szisztémát megkezdeni, a jövedelemadó szem­pontjából pedig akkor, amikorra ennek az uj szisztémának, ezeknek az uj rendelkezéseknek a hatása érvényesül, amikor már egy változott helyzettel fogjuk magunkat szemben találni. Ami a levelek megtekintését illeti, meg-­20

Next

/
Thumbnails
Contents