Nemzetgyűlési napló, 1922. VIII. kötet • 1923. január 08. - 1923. január 19.

Ülésnapok - 1922-81

Á nemzetgyűlés SI. ülése 1923. '. évi január hó 10-én, szerdán. 131 belügyministerhez — a Magyarországi Ujságirók Egyesületének nevében elkövetett visszaélések és hamisítások tárgyában; Drozdy Győző — a kereskedelemügyi mi­nisterhez — hazafias külföldi sajtótermékek postai szállitásjogának megvonása tárgyában.« Elnök : Mielőtt az interpellációk meghallga­tására áttérnénk, az ülést öt percre felfüggesztem. (Szünet után.) (Az elnöki széket Scitovszky Béla foglalja el) Elnök : Az ülést újból megnyitom. Horváth Zoltán képviselő ur mentelmi jogának megsértését kivánja a t. Nemzetgyűlés­nek bejelenteni. Horváth Zoltán: T. Nemzetgyűlés! A zala­szentgróti időszaki választással kapcsolatban egyik községben, még pedig Csabrendek község­ben 1923 január hó 3-ikán én is részt vettem egy népgyűlésen. Ennek a népgyűlésnek rajtam kivül szónoka volt még dr. Nagy Yince és dr. Kollmann Dezső. Az első szónok én voltam, s már az én beszédem alatt 10—12 állami tanitó, azonkívül egynehány iskolásgyermek zajongott, tülkölt, szóval zavarta a gyűlés menetét. Mikor elvégeztem beszédemet, utánam Nagy Vince következett. Nagy Vince beszéde alatt észrevet­tem, hogy egy 12—13 vagy 14 éves gyerek egy autótülökkel a kezében iszonyú zajt csap. Figyel­meztettem, hogy hagyja abba, de nem hagyta abba a tülkölést. Erre odamentem, a fülét meg­fogtam, az autótülköt elvettem tőle és meg­legyintettem. (Derültség. Felkiáltások jobbfelöl: Szóval verekedett!) Meskó Zoltán : Parlamentáris kifejezést hasz­nál! Nem mondhatja, hogy pofonvágta! Meg­fogta a fülét! (Derültség.) ~ Erdélyi Aladár: Önbíráskodás! Horváth Zoltán: Ezzel az ügyet elintéztem. (Zaj jobbfelöl.) A gyűlés folyt tovább. Nagy Vince is elmondotta programbeszédét, s utána még dr. Kollmann Dezső is beszélt körülbelül egy félórát. Amikor a gyűlést igy befejeztük, s onnan a helyszínéről távozni készültünk, egyszerre csak a tömegből előjön egy sovány, nyurga, 27—28 éves fiatalember és felszólít, hogy mivel én itt egy gyermeket tettleg bántalmaztam, kövessem őt. Megkérdeztem, hogy kicsoda ön, kedves barátom. Azt mondja : Először is én nem vagyok az urnák kedves barátja. (Felkiáltások jobb­felol : Igaza volt!) Erdélyi Aladár: Ebben igaza volt, nagyon helyes. Horváth Zoltán : Méltóztassék megvárni, hogy mit mondok, hiszen nem ez a lényeg. Csak hűségesen akarom elmondani a történteket. — Tessék engem követni, szólt ez a fiatalember. Mondtam, hogy én nemzetgyűlési képviselő vagyoß, önnek nincs ehhez joga. Különben is kicsoda ön? Erre ő azt felelte, hogy budapesti államrendőrségi detektív. Drozdy Győző : Hogy kerül az Szentgrótra ? Meskó Zoltán: Lement a reggeli 8 órás vonattal. (Derültség.) Horváth Zoltán : Újra figyelmeztettem, hogy neki ehhez joga nincs, mert ezzel az én men­telmi jogomat megsérti. Azt válaszolta : Nekem ahhoz semmi közöm, tessék jönni. Erre én nem óhajtottam opponálni. Bevezetett ott egy nagy­vendéglő különszobájába, s megkezdte ott a ki­hallgatást. Én azt mondtam, adja elő kérem az igazolványát, mielőtt én önnel szóba állanék. Erre kivette igazolványát, amelyből lejegyeztem, hogy Barát Lajos, budapesti államrendőrségi detektív az illető, akinek 606-os az igazolványi száma. Fábián Béla: Jó szám! (Élénk derültség.) Horváth Zoltán : Rendelkezésre állottam s egyben én is felmutattam a nemzetgyűlési tag­sági igazolványomat. Amikor kikérdezett, nagy­jából a tényállást megállapította és jegyzőkönyv felvétele nélkül eltávozott. En ennek a Barát Lajosnak eljárásában mentelmi jogom megsértését látom és ezért kérem, méltóztassék ezt a be­jelentésemet a mentelmi bizottsághoz áttenni. (Helyeslés balfelöl.) Elnök : A bejelentés vita tárgyát nem képez­heti és a házszabályok 188. §-a értelmében a mentelmi bizottsághoz tétetik át. A belügyminister ur kivan szólni. Rakovszky Iván beiügyminister : T. Nemzet­gyűlés ! A mentelmi bejelentés érdemi elintézése a mentelmi bizottság elé tartozik és én csak annyit kívánok leszögezni, hogy a képviselő úrral semmi egyéb nem történt, mint az, hogy egy detektív igazoltatta. A képviselő ur, amint maga is mondotta, meglegyintett, illetve amint én a jelentést kaptam, megpofozott egy fiatal­embert. Addig, amig a képviselő ur nem iga­zolta, hogy ő csakugyan nemzetgyűlési képviselő, annak a detektivnek mindenesetre joga volt a képviselő urnák személyazonosságát megállapí­tani. (Helyeslés jobbfelol.) Elnök: Horváth Zoltán képviselő ur sze­méi} es kérdésben kér szót. Horváth Zoltán: T. Nemzetgyűlés! Nem akartam ezzel a ténnyel továbbra is igónybe­venni a nemzetgyűlés türelmét, azonban meg kell mondanom, hogy mielőtt a detektívet követtem volna, az ott szolgálatot teljesítő Balázs József tiszteletbeli főszolgabíró urat meg­kérdeztem, vájjon van-e tudomása neki arról, hogy itt budapesti államrendőrségi detektívek is vannak. 0 kijelentette, hogy nincs semmiféle hivatalos tudomása arról, hogy itt detektívek vannak, ilyenformán nekem, amikor hivatalos vezető személyiség van jelen, aki tudja az én képviselői mivoltomat, egy, a tömegből előfura­kodó egyén előtt, kinek ott hatásköre sincs, igazolni magamat nem kellett, (ügy van ! balfelöl.) Elnök : Mielőtt az interpellációkra áttér-

Next

/
Thumbnails
Contents