Nemzetgyűlési napló, 1922. VIII. kötet • 1923. január 08. - 1923. január 19.

Ülésnapok - 1922-81

130' A:nemzetgyülcs 81, ülése 1923. évi január hő 10-én, szerdán. , Patacsi Dénes: Ha valaki okos, de gazember, annál többet árt a hazájának. Farkas István : Maga abszolúte nem árt ennek a hadának ! Pikler Emil : Csak a buták letetnek jó hazafiak ? Reisinger Ferenc : A butaság, mint közkincs ! Kuna P András : A butaság ellen az istenek is hiába küzdenek. (Élénk derültség és taps.) Farkas István: Tapasztaljuk! (Derültség a baloldalon.) Patacsi Dénes : Csókoljátok meg egymást és menjetek. (Zaj.) Esztergályos János: Megtudják, ha valaki újságot vagy könyvet olvas, mert az internálótábor akként van berendezve, hogy az ochranaszervek, amelyek megvannak minden államban, mely a pusztulás felé indul, a zalaegerszegi internálótáborban is megtalálhatók. Megbízatása van embereknek és vállalkoznak internáltak arra az aljasságra, hogy internált társukat, fogolytársukat elárulják. Ebben különösen egy Mak Gyula nevű volt csendőr, jelenleg internált, játssza a főszerepet. Erről majd később lesz szó. Ez a Mak Gyula internált élvezi Proch alezredes urnák legnagyobb bizalmát és az internáltak állitása szerint ez a Mak Gyula az alezredes úrral állandóan kijár vadászatra (Mozgás.) és vadászatok alkalmával vagy más alkalommal elmondja neki mindazt, amit megtud az internáltaktól, sőt ez a Mak Gyula tudatlan embereket beugrat, elmegy a helyi viszonyokkal nem ismerős újoncokhoz és szidja, mint a bokrot Proch alezredest, elnevezi őt mindennek, és a szerencsétlen áldozat, akit kiszemel magának, pestiesen szólva, bedől neki, szintén megmondja a véleményét az internálótáborról és Proch alezredes úrról is, aminek az a következménye, hogy ez az aljas lelkű Mak Gyula jelenti az alezredes urnák. Természetesen, a fegyelem az első, a tekintély a legfontosabb, ezt az embert raportra viszik és az egyesbe teszik. Szijj Bálint : Magyarul ! Magyarul ! Rapport nem magyar szó. Kihallgatásnak hivják. Esztergályos János: En a 69-eseknél szolgáltam. Hogy milyen a lelkiállapota azoknak a szerencsétlen áldozatoknak, akik a keresztényi szeretet szent jelszava alatt kerülnek az internáló táborba, erre vonatkozólag méltóztassék megengedni, hogy felolvassak egy levélkivonatot, mely a következőképen szól (olvassa) : »Proch József táborigazgató ur több mint hatezer napot osztott ki magánzárkára, fogságot másfél esztendő alatt, vagyis több mint 16 évet, levél csempészet, újságolvasás, szökési kísérlet megbocsáthatatlan vétsége miatt.« f Szomjas Gusztáv : Szóval kötelességét teljesiti. Esztergályos János : »Mi, elkeseredett foglyok, túlozhatunk egy pártatlan fórum előtt, a táborigazgatóság-viszont- bizonyosan-..eltitkolni igyekszik a valódi helyzetet, de még nem jutott senkinek eszébe, hogy a holtak tényleg nem hazudnak. Rakovszky bel ügyminist er ur mindössze egy halottról tud, mióta a tábor áll, mi azonban, halni készülők, nagyon jól tudjuk, hogy kik és hányan előztek meg bennünket. A zalaegerszegi internáltak temetőjében idáig 25 halott pihen, akiknek sírjait oly könnyű volna megszámlálni. Teljes elhagyatottság, hiányos orvosi kezelés és Baksa főtanácsos internált különitményének áldozatai ők. Mi legtöbben útban vagyunk a temető felé, a jóakarat nem hiányzik, hogy oda juttassanak bennünket egyenesen vagy indirekt utón. Segítséget kérünk.« Ez a hangulat ott. Amint a levélből méltóztatik hallani . . . Perlaki György: Hol szerkesztették ezt a levelet ? Esztergályos János: Zalaegerszegen. Az eredetit megmutatom önnek. Farkas István : Hogyne ! Hogy agyonverjék ! Esztergályos János: Amint méltóztatik a levélből hallani, halálesetek fordulnak elő, amelyek erőszak utján történnek. Perlaki György : Ezt bizonyítani kellene ! Esztergályos János : Méltóztassék megengedni, hogy a sok eset közül felhozzak egy-két esetet, hogyan pusztulnak el a zalaegerszegi internáló táborban emberek, akiknek gyermekei odahaza sírnak, akiket anya és feleség várnak haza. Patacsi Dénes: Korvin-Klein idején nem emelt szót ! Farkas István : Azokat megbüntették, tessék ezeket is ! Patacsi Dénes: Ne dühösködjék, kedves barátom. Reisinger Ferenc : Nem magára dühösködünk. Intelligencia kell ahhoz, hogy ezt átérezze és megértse. Patacsi Dénes: Intelligencia. Maga annyit ért az intelligenciához, mint a szappanos a cukrászdához. Azt his'd, csak a Galíciából bejötteknek van intelligenciájuk. Hébelt Ede : Kérem, gyilkosságokról lesz mindjárt szó, tessék hallgatni. Esztergályos János: Marék Mihály, 31 éves férfi, gyengeelméjü volt, hülye volt az istenadta s ezzel a született vagy szerzett hülyeségével nem tudta felfogni azt, hogy a zalaegerszegi internálótáborban sem szabad mástól elvenni valamit, ha még olyan nagy az éhsége is. Ez a Marék Mihály egy alkalommal észrevette, hogy Proch alezredes urnák, vagy az egyik csendőrtisztnek kutyái, amelyek a konyhában lehulló csontokat kapják és tejfeles ételt, rendes meleg ételt, amilyent a betegek sem kapnak, csontot rágnak, amelyiken hus is van. Ez az istenadta odament a két kutya óljához, benyúlt a kutyák közé és elvette a csontot. (FelMáltások a jobboldalon ; Hallatlan, hogy ilyeneket beszél /) Pikler Emil : Szörnyű, de mégis igaz ! Patacsi Dénes: Szegény országunkat mocs-