Nemzetgyűlési napló, 1922. VIII. kötet • 1923. január 08. - 1923. január 19.

Ülésnapok - 1922-81

114 * À nemzetgyűlés 81. ülése 192 nagy erdekekről lesz szó, amikor a dolgozó osztály érdekeinek megvédéséről lesz szó, mindig mellettük leszünk, velük együtt harcolunk a nagy igazságok elérésében, feltétlenül megkívánjuk azonban azt, a mi magyar nemzeti érzésünk kívánja meg azt, hogy a multakból vonják le a kenzekvenciát és ne törekedjenek olyan ideák és eszmék után, amelyek már egyszer nyomorúságos helyzetbe döntötték a mi hazánkat. Én megengedem azt, hogy az októberi forradalomban is játszottak szerepet ideális eszmék, én megengedem azt, hogy az októberi forradalom folytán felszinre vetődtek olyan igazságok is, amelyeknek a hiányát bizonyos szempontból sajnálattal nélkülözzük, de ezeket az igazságokat nem is kárhoztatjuk senkiben, a szabadság, egyenlőség és a nép megbecsülésének az eszméjét magunkévá teszszük, és kell, hogy minden igaz magyar ember magáévá tegye ebben az országban, de azokat az eszméket, amelyek romlásba döntötték az országot, amelyek csak a demagógiára épitve kikezdték az ország erkölcsi létalapjait, ezeket az eszméket perhorreszkalnom kell, ezek ellen össze kell fogni minden érző, hazáját szerető magyarnak. Azt a felfogásomat is megkockáztattam ezzel kapcsolatban, hogy igenis a szociáldemokrata párt mai működése bennem azt a gyanút, azt a meggyőződést kelti, hogy nem iparkodik kerülni az októberi forradalmat, s annak a hibáit épugy érvényre juttatni akarja, amint azt a múltban tette. Sajnálattal látjuk, hogy Bogya János : Szabadságot hirdettek és csináltak proletárdiktatúrát ! (Zaj a szélsőbaloldahn.) Esztergályos János: Bogya már megint békülni akar ! Bogya János : Magával soha S (Helyeslés a jobbés a baloldalon.) Csik JÓZSef: ...hogy ugyanazt a rendszert iparkodik meghonosítani ebben az országban, amely már egyszer ebben a hazában lejátszódott. Azt mondtam : egy uj októberi forradalmat akarnak létesíteni, egyuj októberi forradalmat akarnak megvalósítani ebben az országban, a szó nem ideális, hanem a legnemtelenebb értelmében. (Zaj a szélsőbaloldahn.) Annyit konstatálhatok, hogy az itt ülő szociáldemokrata képviselőknek egy nagy hányada a szovjetparlamentben is ott ült, ott is tevékenykedett, ott hozta meg azokat a törvényeket, amelyek a keresztény nép leigázását, ennek az országnak a rabigába hajtását idézték elő. (Zaj a szélsőbaloldahn.) Bocsánatot kérek, önöknek ki kell azt érdemelniök, hogy ilyen működésük után bizalommal tekinthessünk önökre. (Ugy van ! Ugy van! a jobb- és a báloldalon, mozgás a szélsőbaloldalon.) Farkas István : Nem kell a bizalma. Baj. lenne Î Csik JÓZSef: Már most, ha az októberi állapotokat idéznők fel, vájjon lenne-e ebből haszna a népnek és az országnak ? Vizsgáljuk azt röviden, Vájjon milyenek voltak az irányadó eszmék, vájjon milyenek voltak nz állapotok akkor, amikor a szo'. évi január hó 10-én, szerdán. ciáldemokrata párt a Károlyi-párttal egyetemben a hatalmat a kezébe ragadta. A legféktelenebb izgatás honosodott meg ebben a hazában, a legféktelenebb izgatás és demagógia, amilyennek ennek a nemzetnek a földje talán még soha tanuja nem volt. (Zaj a szélsőbaloldahn.) Én ott voltam azon a bizonyos országház előtti ülésen és gyűlésen . . . Reisinger Ferenc: Rettenetes, milyen világlátott ember ! Soroksáron is volt. Csik JÓZSef: A t. képviselőtársamnak nem tudom a nevét, (Felkiáltások balfelől : Reisinger !) Reisinger képviselőtársamnak nem akarok reflektálni a megjegyzésére, mert ő olyan nagyeszű ember, hogy az embernek felesleges még csak reflektálnia is az ő felfogására, ö mondta nekem egyszer privát beszéd közben,hogy ha neki olyan tanultsága volna, amilyen van itt a nemzetgyűlés több tagjának, akkor ő nem miniszterelnök lehetne, hanem olyasvalami, ami Magyarországon nincs is. (Derültség.) Én ilyen nagy tudású, abszolút tökéletességű és abszolút okos emberrel vitába nem akarok elegyedni. (Derültség.) Hogy pedig Soroksáron voltam, mélyen t. képviselő ur, hogy egyebet ne mondjak, én nem voltam külföldi nyaraláson, mint Peyer t. képviselőtársam, ahogy azt Szabó képviselő ur kifejtette és nem is akarok ilyen értelemben világlátott ember lenni. A szociáldemokrata pártnak legkevésbé van oka bárkinek a járatlanságát és tudatlanságát a szemére vetni, mert hiszen ők tanítják, hogy a tudatlanokat, a kevésbé okosokat támogatni, megbecsülni kell és végtelenül csodálom, hogy itt épen az ellenkező elvet vallják, mint amelyet az életben hirdetnek. (Zaj a szélsőbaloldalon.) Ott hagytam el, hegy jelen voltam egy népgyűlésen, melyet az országház előtt tartottak, ahol Tisza István figuráját papírból kirajzolva akasztófán hordozták és ellene féktelenül izgattak. (Felkiáltások a szélsőbaloldalon : Kik ?) A szociáldemokraták, a szervezett munkások vonultak fel, akik ma olyan kedvesen hányják mindig a kurzus lapok szemére, hogy akasztófát és kötelet hánytorgatnak. Ennek az izgatásnak volt következménye az a körülmény, hogy az a magyar ember, akinek politikájával én sohasem értettem egyet, de akit, mint egyik legeszesebb és legbecsületesebb magyar embert, mindig tiszteltem, áldozata lett ennek az izgatásnak. (Ugy van ! ügy van ! a jobboldalon.) Azt szokták mondani, hogy halott emberről csak jót mondjunk. Én ennek az embernek a politikájával sosem azonosítottam magamat, de az a meggyőződésem, hogy ha ő életben maradt volna, nem jutottunk volna el oda a lejtőn, ahol ma vagyunk. Drozdy GyŐZŐ : Akkor mégis cserbenhagyták nagyon sokan ! Várnai Dániel : Csak ne vennék a szájukra Tisza nevét ! Halász Móric : Nem jelentették be, hogy mi készül. Drozdy Győző: Egyedül hagyták szegényt, még a temetésére sem mentek el Î