Nemzetgyűlési napló, 1922. VIII. kötet • 1923. január 08. - 1923. január 19.
Ülésnapok - 1922-81
A nemzetgyűlés 81. ülése 1923. évi január hó 10-én, szerdán. 101 holdból, ahol tehát nagy szükség lenne arra, hogy nagyobb törpebirtokot adjanak, épen ott jutnak az igénylők kis törpebirtokhoz, ahol pedig a törpebirtok-tipus nagyobb, ahol tehát nem lenne égető szükség arra, hogy nagyobb törpebirtokot adjanak, ott nagyobb birtokot igényelhetnek az igénylők. Szóval épen az ellenkező eredményt érhetjük el vele, mint amelyet a törvény intenciónál és mint amely a törvény céljának megfelel. Másodszor : a törvényt nem elég körültekintéssel hajtják végre. Meskó Zoltán : Nagyon is körültekintenek ! (Zaj.) _ Csik József : Jól mondta Hegedűs volt pénzügyminister ur, hogy ő el tud képzelni házasságot szerelem nélkül, el tud képzelni távírót is drót nélkül, de nem tud elképzelni földreformot föld nélkül. Én még azzal is megtoldhatom az ő felfogását, hogy nem tudok elképzelni földreformot nemcsak föld nélkül, de pénz nélkül sem. (Ugy van! balfelol.) A kormány sok ideig nem gondoskodott földről. Ez a körülmény egyik oka annak, hogy a földreform ilyen késedelmes végrehajtásban részesüL Az 1000 holdon felüli birtokok vagyonváltságának leadása sok hónapig húzódott, pedig ha már megvolt ez a törvény, akkor a végrehajtási utasitást korábban is kiadhatták volna, így vagyunk a pénzzel is, mélyen t. Nemzetgyűlés. Pénz nélkül egészséges földreformot végrehajtani nem lehet és mi beszélhetünk és traktálhatjuk ezt a kérdést reggeltől estig a nemzetgyűlésen és kint, sohasem fogunk eredményt elérni addig, amig a kormány a földreformkérdésnek pénzügyi részét meg nem oldja. (Ugy van! balfelöl.) Már most vessük fel azt a kérdést, vájjon lehet-e, van-e a kormány abban a helyzetben, hogy a pénzügyi részét a földreform-kérdésnek legalább némileg megoldhassa ? Sokan azt mondják, a bankvezérek is azt mondják — és psichologice érthető is az okoskodásuk — hogy miért adjunk mi kölcsönt annak, akinek semmije sincs. Ertem ezt az okoskodást, mélyen t. Nemzetgyűlés, épen ezért nem ilyen magánbankokra kellene utalni ennek a kérdésnek pénzügyi megoldását, hanem a kormánynak kellene egy altruista, vagy egy agrár-bankot létesíteni, amely ennek a kérdésnek pénzügyi megoldását eszközölné. Romániában agrárbank létesült 25 millió leijel, amely 35%-nyi összegben részesedést vállal minden igénylőnek a kifizetendő összegéből. Tudjuk, hogy az állam a bankoknak milliárdokat közvetít és juttat kereskedelmi üzletek lebonyolítására. Bocsánatot kérek, ha jutnak ilyen összegek a bankoknak, amelyek sokszor a tőzsdén forgatják a pénzt ós nem arra fordítják, amire kapták : kereskedelmi ügyletek lebonyolítására, ha ezeknek jut pénz és pedig milliárdok jutnak, mert a magyar bankjegyforgalomnak majdnem egyharmadát ma a bankoknak juttatják, akkor méltóztassék az államnak ilyen fontos célra is juttatni bizonyos milliárdokat. Az állam, a kormányzat követelje vissza a bankoktól ezeket a milliárdokat, amelyek — ismétlem — a mai bankjegyforgalomnak egyharmadát teszik ki s ezzel olyan jelentős pénzügyi mozgalmat létesíthet az állam, amelynek alapján a földreform pénzügyi részét is megoldhatja. A pénzügyi hitel rendezése nélkül a földreform végrehajtására komoly lépést nem tehetünk. Ez az első és legfontosabb. (Ugy van! balfelöl.) Az állam bocsásson ki 50 évre kötvényeket — ez csak egy ötlet, vannak, akik jobban értenek ehhez a kérdéshez, azok vitassák meg —5°/o mellett, és határozzák meg békebeli árban annak a földnek értékét, mert hiszen ha 50 év múlva jár le az a kötvény, akkor valószínűleg nem olyanok lesznek a pénzviszonyok, mint ma s akkor nem károsul sem a tulajdonos, sem az igénylő. Halász Móric: Ki kell fizetni aranyban és meg van oldva a kérdés! Renczes János: Lehet búzában is; az a legjobb valuta. Csik JóZsef: Szóval az a felfogásom, hogy reasszummáljam a mondottakat, hogy a pénzügyi kérdést kell megoldani, akárhogy kell is azt fizetni, erről tanácskozzék a kormányzat, erről tanácskozzék a kormánypárt is. Létesítettek ott egy bizottságot, amely a panaszokat veszi fel. Létesítsenek egy szakemberekből, pénzemberekből álló bizottságot, amely rövid időn belül dolgozza ki egy ilyen pénzügyi mozgalomnak a részleteit, amellyel ezt a kérdést, a földreform pénzügyi részét megoldhatják. Erdélyi Aladár : Tanácsot tudnak adni, csak pénzt nem. Ez a baj I Csik József: A földreformot továbbá nem elég jóakarattal hajtják végre. Itt nem is appellálok a földbirtokosok jóakaratára, nem is lehet kívánni, hogy jóakarattal adják oda a saját földjeiket. Szabó József : Dehogy is nem lehet ! Ebben lehet! Csik József: De mindenesetre lehet appellálni a végrehajtó közegek jóakaratára, sőt kötelességünk arra appellálni. Drozdy Győző : És a törvény tiszteletére, nem ugy, mint a csornai biró! Csik József: Főleg a tárgyalóbirák jóakaratára van szükség, amelyet a legtöbb helyen nélkülözni kénytelen az igénylő közönség. Szükség van a gazdasági felügyelők jóakaratára is, akik legtöbbször nem az igénylőknek fogják pártját, hanem már származásuknál és társadalmi állásuknál fogva is inkább a birtokos osztálynak tolják a szekerét. Ez a körülmény váltja ki sok tekintetben azt a forradalmi gondolkozásmódot, amely a földreformtörvény végrehajtása következtében egyik-másik községben már meghonosodott, 14*
