Nemzetgyűlési napló, 1922. VII. kötet • 1922. december 14. - 1922. december 22.

Ülésnapok - 1922-71

2 Á nemzetgyűlés 71. ülése 19.22. évi december hó 14.-én, csütörtökön. szóló törvényjavaslathoz Propper Sándor és Haller István képviselő urak egy-egy határozati javaslatot nyújtottak be, melyek halasztó természetűek lévén, először kerülnek szavazás alá. Amennyiben a nemzetgyűlés Propper Sándor és Haller István képviselő urak határozati javaslatát nem fogadná el, azután teszem fel a kérdést, hogy a nemzetgyűlés a törvényjavaslatot általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául elfogadja-e. A kérdést mindkét határozati javaslatra nézve külön-külön fogom feltenni. Mielőtt a határozati javaslatokat szavazásra feltenném, fel fogom azokat olvastatni. Kérem a jegyző urat, hogy először Propper Sándor képviselő ur határozati javaslatát felolvasni szíveskedjék. Petrovits György jegyző (olvassa a határozati javaslatot). Elnök : Kérdem a t. Nemzetgyűlést : méltóztatik-e Propper Sándor képviselő ur határozati javaslatát elfogadni, igen vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azokat a képviselő urakat, akik Propper Sándor képviselő ur határozati javaslatát elfogadják, szíveskedjenek feláilani. (Megtörténik.) Kisebbség. Propper Sándor képviselő ur határozati javaslata tehát elvettetik. Következik Haller István képviselő ur határozati javaslata. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a határozati javaslatot felolvasni. Petrovits György jegyző (olvassa a határozati javaslatot). Elnök: Kérdem a t. Nemzetgyűlést: méltőztatik-e Haller István képviselő ur határozati javaslatát elfogadni, igen vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azokat a képviselő urakat, akik Haller István képviselő ur határozati javaslatát elfogadják, szíveskedjenek feláilani. (Megtörténik.) Ellenprőbát kérek. Kérem azokat a képviselő urakat, akik Haller István képviselő ur határozati javaslatát nem fogadják el, szíveskedjenek feláilani. (Megtörténik.) Többség! Haller István képviselő ur határozati javaslatát tehát a Nemzetgyűlés nem fogadta el. Propper Sándor és Haller István képviselő urak halasztó természetű határozati javaslatai elvettetvén, felteszem a kérdést: méltóztatnak-e a biztosító magánvállalatok állami felügyeletéről és egyes közhiteli kérdések rendezéséről szóló törvényjavaslatot általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául elfogadni, igen vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azokat a képviselő urakat, akik a törvényjavaslatot általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául elfogadják, szíveskedjenek feláilani. (Megtörténik.) Többség ! Tehát a törvényjavaslatot általánosságban elfogadottnak jelentem ki. Következik a részletes tárgyalás. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a címet felolvasni. Forgács Miklós jegyző (olvassa a törvényjavaslat címét). Propper Sándor: A címhez kérek szót. Elnök ". Propper képviselő ur a címhez kért szót. A szó őt megilleti. Propper Sándor: T. Nemzetgyűlés! Az általános vita folyamán két ötletet vetettem fel és ezekre kértem a pénzügyi kormány szíves figyelmét. Az egyik az volt, hogy a biztosítást bizonyos értékhatárig tegyük kötelezővé, a másik pedig az, hogy a biztosítottaknak teljes értékben történt régi befizetéseit valamikf'pen igyekezzünk kártalanítani. A pénzügy minister ur mindkét, gondolatot elutasította magától. Én a kérdést ugy állítottam be, hogy a kárbiztositás a mai életviszonyok mellett, az értékviszonyok nagy eltolódása következtében megszűnt magángazdasági kérdés lenni és szociális problémává nőtte ki magát. A kérdést tehát nem mint magángazdasági kérdést, hanem mint szociális problémát kell kezelni, mint olyant kell megoldani. Már pedig ezt a kérdést mint szociális problémát csak ugy lehet megoldani, ha kivonjuk a magángazdaság köréből, és a fakultatív rendszer helyet kötelezővé tesszük a biztosítást. A pénzügyminister ur nem terjeszkedett ki arra, hogy vájjon igazam van-e abban, hogy a kárbiztosítás kérdése . . . Elnök: Kérem, a képviselő ur a címhez jelentkezett. Tessék a cím korlátai között maradni, nem pedig polémiát folytatni a pénzügyminister úrral. Propper Sándor: Ugy tudom, régi parlamenti tradíció az, hogy a címnél el lehet mondani egyes dolgokat, amelyeket az általános vita folyamán a hozzászóló nem tudott elmondani. Elnök : A házszabályok értelmében a tárgytól eltérni nem szabad és ezt a gyakorlatot követte a nemzetgyűlés. Ehhez a gyakorlathoz kénytelen vagyok magamat is tartani. Kérnem kell tehát a t. képviselő urat, hogy amennyiben a cím ellen van kifogása, ahhoz méltóztassék szólni, ne pedig polémiát folytatni a pénzügyminister úrral. Amennyiben a képviselő ur nem tartaná magát a házszabályokhoz, kénytelen volnék a házszabályok értelmében a képviselő úrtól a szót megvonni. Propper Sándor: Kérem, akkor alkalmat fogok keresni arra, hogy az egyes szakaszoknál szóljak. Elnök : Kíván-e még valaki szólni ? Senki sem kivan szólni, a vitát bezárom, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Kérdem a t. Nemzetgyűlést: méltóztatik-e a címet eredeti szövegezésében elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) A Ház a címet eredeti szövegezésben fogadja el. Következik az 1. §. Forgács Imre jegyző (olvassa az I. fejezet címét és az 1. §-t, amely észrevétel nélkül élfogadtatik; olvassa a 2. §-t). Elnök: Az előadó ur kíván szólni. Temesváry Imre előadó: T. Nemzetgyűlés! A 2. §-hoz uj második bekezdésként a következőt vagyok bátor javasolni (olvassa): »A je-